Tarsadalmi Szemle – 1963.
2. szám - Kritika és könyvismertetés - Mátrai László: Gondolat és szabadság (Torday György)
Mátrai László: Gondolat és szabadság A feudalizmus elleni küzdelmet az európai polgárság három nagy ütközetben vívta — írja Engels „A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig" című művében. Az első ütközet a németországi reformáció volt, a második az angol nyárspolgárok „nagy lázadása" s az azt követő harcok, a harmadik pedig a nagy francia forradalom, amely már „leplezetlenül politikai talajon folyt". Ahogyan erősödött a polgárság, és készülődött a döntő ütközetre, úgy lendült fel a tudomány, amelyre az új születő polgári rendnek szüksége volt az ipari termelés fejlesztéséhez. A tudomány mindezideig csak szolgálóleánya volt a teológiának és a hűbéri rendszer nagy nemzetközi központjának, a római egy,háznak, most fellázadt eddigi szerepe ellen és „csatlakozott a haladáshoz". A teológiai vallásos köntösben megszületett tudomány lassan lehántotta magáról ezt a kényelmetlen és hozzá egyáltalában nem illő öltözetet és sorompóba lépett a haladás oldalán. " Mátrai László „Gondolat és szabadság" című kötete a tudomány haladásának azt a korszakát tárgyalja, amelyben a tudomány fejlődése az akkor még haladó polgárság sorsával kapcsolódott egybe. Később azonban a polgárság, miután hatalomra került és a haladás oldaláról a reakció oldalára állt át, megszűnt a haladó tudomány és ideológia társadalmi forrása lenni. Napjainkban a haladást a tudományban is a szocializmus, a munkásosztály és a munkásosztály ideológiája képviseli. Ezt az igazságot hirdeti és bizonyítja Mátrai László akkor is, amikor a távolabbi múlt tanulságait vizsgálja. Ha egy mondatban lehetne összegezni a „Gondolat és szabadság" című tanulmánykötet mondanivalóját, akkor ez a mondat — Mátrai László szavaival élve — így hangoznék: „A tudomány haladása elválaszthatatlan az emberiség haladásától." A kötetben összegyűjtött tanulmányok első csoportja a tudomány és a filozófia egyetemes történetének néhány nagy haladó gondolkodójáról és alkotójáról rajzol mesteri képet; második csoportjuk a nagy történelmi átalakulásnak, a feudalizmus hanyatlásának és a polgári tudomány létrejöttének hazai, magyar vonatkozású fejezeteit is tartalmazza. A két részt, szinte két fejezetet, egybefoglalja a kötet első tanulmánya, amely a tudomány szabadságharcának nagyvonalú vázlatát adja. Tanulmányaiban Mátrai László a haladó tudomány és filozófia történetének azokról a személyiségeiről is tömör, jellegzetes portrét farag, akiknek alakját a burzsoá vagy egyházi ideológusok eltorzították, vagy készakarva teljes feledésbe borították. Két tanulmányban is megismerkedhetnek az olvasók Pietro Pomponazzi, a „kettős igazság" álláspontján álló filozófus nézeteivel, éppúgy, mint a reneszánsz szabadgondolkodó Lucilio Vanini filozófiájával, aki az anyag megmaradásának elvét hirdette és akinek 1819-ben a Szent Inkvizíció ítélete alapján Toulouse-ban * Magvető kiadó 1961. 101