Tarsadalmi Szemle – 1963.

2. szám - Kritika és könyvismertetés - Mátrai László: Gondolat és szabadság (Torday György)

Mátrai László: Gondolat és szabadság A feudalizmus elleni küzdel­met az európai polgárság három nagy ütközetben vívta — írja Engels „A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig" című művében. Az első ütközet a né­metországi reformáció volt, a második az angol nyárspolgárok „nagy lázadása" s az azt követő harcok, a harmadik pedig a nagy francia forradalom, amely már „leplezetlenül politikai talajon folyt". Ahogyan erősödött a pol­gárság, és készülődött a döntő ütközetre, úgy lendült fel a tu­domány, amelyre az új születő polgári rendnek szüksége volt az ipari termelés fejlesztéséhez. A tudomány mindezideig csak szol­gálóleánya volt a teológiának és a hűbéri rendszer nagy nemzet­közi központjának, a római egy­,­háznak, most fellázadt eddigi sze­repe ellen és „csatlakozott a ha­ladáshoz". A teológiai vallásos köntösben megszületett tudomány lassan lehántotta magáról ezt a kényelmetlen és hozzá egyálta­lában nem illő öltözetet és so­rompóba lépett a haladás olda­lán. " Mátrai László „Gondolat és sza­badság" című kötete a tudomány haladásának azt a korszakát tár­gyalja, amelyben a tudomány fej­lődése az akkor még haladó pol­gárság sorsával kapcsolódott egy­be. Később azonban a polgárság, miután hatalomra került és a ha­ladás oldaláról a reakció oldalára állt át, megsz­űnt a haladó tudo­mány és ideológia társadalmi for­rása lenni. Napjainkban a hala­dást a tudományban is a szocia­lizmus, a munkásosztály és a munkásosztály ideológiája képvi­seli. Ezt az igazságot hirdeti és bizonyítja Mátrai László akkor is, amikor a távolabbi múlt ta­nulságait vizsgálja. Ha egy mon­datban lehetne összegezni a „Gon­dolat és szabadság" című tanul­mánykötet mondanivalóját, ak­kor ez a mondat — Mátrai László szavaival élve — így hangoznék: „A tudomány haladása elválaszt­hatatlan az emberiség haladásá­tól." A kötetben összegyűjtött tanul­mányok első csoportja a tudo­mány és a filozófia egyetemes történetének néhány nagy haladó gondolkodójáról és alkotójáról rajzol mesteri képet; második csoportjuk a nagy történelmi átalakulásnak, a feudalizmus ha­nyatlásának és a polgári tudo­mány létrejöttének hazai, ma­gyar vonatkozású fejezeteit is tartalmazza. A két részt, szinte két fejezetet, egybefoglalja a kö­tet első tanulmánya, amely a tu­domány szabadságharcának nagy­vonalú vázlatát adja. Tanulmányaiban Mátrai László a haladó tudomány és filozófia történetének azokról a személyi­ségeiről is tömör, jellegzetes port­rét farag, akiknek alakját a bur­zsoá vagy egyházi ideológusok eltorzították, vagy készakarva tel­jes feledésbe borították. Két ta­nulmányban is megismerkedhet­nek az olvasók Piet­ro Pompo­nazzi, a „kettős igazság" állás­pontján álló filozófus nézeteivel, éppúgy, mint a reneszánsz sza­badgondolkodó Lucilio Vanini fi­lozófiájával, aki az anyag meg­maradásának elvét hirdette és akinek 1819-ben a Szent Inkvizí­ció ítélete alapján Toulouse-ban * Magvető kiadó 1961. 101

Next