Tarsadalmi Szemle – 1965.
1. szám - Bálint József: Gazdasági fejlődésünkről és feladatainkról
3 BÁLINT JÓZSEF gyorsítani. Nem bizonyultak elegendőnek a közlekedés fejlesztésére tervezett eszközök. Számos területen bizonyos kiadásokkal jártak az oktatási reform végrehajtására tett intézkedések. Megnőttek a tudomány fejlesztésére fordított eszközök. Jelentős eszközöket igényelt a honvédelem korszerűsítése is. Jelenleg megváltozóban van a népgazdaság munkaerőhelyzete, lényegesen szűkültek a foglalkoztatottak számának növelési lehetőségei. A változások főbb mozzanatai közé tartozik az, hogy a munkaképes korú fiataloknak egyre nagyobb hányada tanul tovább (a közép- és főiskolások részaránya nálunk magasabb, mint számos iparilag fejlettebb tőkés országban; az egyetemi és főiskolai hallgatók száma négy év alatt megkétszereződött), s hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma — főleg az idős termelőszövetkezeti tagok nyugellátása révén is csökkent, az elvándorlás lassult. A munkaerő-helyzet ilyen alakulása még sürgetőbbé teszi a szakképzettség fokozását, a termelékenység emelését, mint a termelés bővítésének fő forrását. Az első ötéves terv időszakában a nemzeti jövedelem növekedésének 27 százaléka származott az anyagi termelés szférájában foglalkoztatottak számának gyarapodásából. A második ötéves terv éveiben nem az összfoglalkoztatottak számának növelése, hanem a munkaerőnek a kevésbé termelékeny mezőgazdaságból a lényegesen termelékenyebb iparba való átáramlása és az egyes ágazatokban elért termelékenység-javulás voltak a nemzeti jövedelem emelkedésének tényezői. Fejlődésünk erősödő vonása a nemzetközi munkamegosztás kiszélesedése. Külkereskedelmi forgalmunk 70 százalékát szocialista országokkal, döntően a KGST-tagországokkal bonyolítjuk le. Szocialista, főként szovjet piacon szerezzük be nyersanyagszükségletünk nagy hányadát. A realizálást illetően azzal kell számolnunk, hogy a szocialista piacon is jelentősen megnőttek a követelmények az exporttermékek műszaki színvonala és minősége iránt. Jelentősebb lett a műszaki színvonal és termelésszakosítás is, de ezt a folyamatot még gyorsítani kell. Bővültek kapcsolataink a kapitalista országokkal is. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye megnőtt, egyes országok kénytelenek voltak visszalépni korábbi diszkriminációs álláspontjukról. Az adás-vételi ügyleteken túl a hitelben történő vásárlás keretei is tágultak számunkra, s mi élünk is ezzel. Ugyanakkor a Közös Piac rendszabályai és az egyes országokban még érvényes adminisztratív és vámjellegű diszkriminációs kötöttségek további nehézségeket támasztanak a kölcsönös előnyök kiaknázása elé. Emellett a kapitalista piacnak sajátossága, hogy bizonyos fajtájú termékekben — még a diszkrimináció kikapcsolása esetén