Tarsadalmi Szemle – 1986.
7. szám - Kulturális életünkből - Fülep Ferenc†: A történelmi rang kötelez (Magyar Nemzeti Múzeum)
kulturális életünkből 79 így is óriási iramban történik: a felszabaduláskor a Nemzeti Múzeumban körülbelül 300 ezer, ma 1,2 millió tárgyat őrzünk. A múzeumba került tárgyakat meg kell őrizni a jövő számára. Ezt a feladatot a restaurátorok látják el, igazán jó felkészültséggel és nagy felelősséggel. Műhelyeink felszereltsége azonban messze elmarad a kívánalmaktól. A bemutatás klasszikus formája a kiállítás. A Nemzeti Múzeum egyik nagy állandó kiállítása az őskőkortól a magyar honfoglalásig, a másik a honfoglalástól 1849-ig öleli fel népünk, hazánk történetét (helyhiány miatt nem lehetett a kiállítás harmadik részét, a napjainkig terjedőt megvalósítani). 1978-tól a magyar korona és a koronázási ékszerek bemutatása a harmadik állandó jellegű kiállításnak számít. Ezeket időszaki tárlatok egészítik ki speciális témákkal. Elsősorban ezeken találkozik a múzeum a látogató közönséggel, épül bele kulturális életünkbe, és látja el a Nemzeti Múzeum speciális feladatát: a történelmi tudat formálását, múltunk és hagyományaink megbecsülését, röviden a hazafias nevelést. (Ennek a koncepciónak a jegyében tartoznak a Nemzeti Múzeumhoz a történelmi emlékhelyek: Esztergom, Visegrád, Sárospatak, Monok.) A visszajelzést a látogatói statisztikák igen pontosan tükrözik. A két világháború közötti időből egyetlen adat maradt ránk: a harmincas években egy év alatt 38 ezer látogatót jegyeztek fel. Mióta a korona hazatért, 1978-ban 11 hónap alatt 870 ezer, 1985-ben 761 ezer látogató kereste fel a Nemzeti Múzeumot, 1978 óta kereken ötmillió. E kiállítások hatását még fokozhatnánk, ha lenne olyan kiállításvezető gárdánk (mint a nagy külföldi múzeumokban), amelyik szakavatott tárlatvezetőkként kalauzolhatná végig a csoportokat a kiállításokon. A bemutatás szerves része a múzeumban a feldolgozás. Ennek tudományos-népszerűsítő oldala kapcsolódik a kiállításokhoz, illetve a látogatókhoz: a népszerűsítő-tudományos művek elkészítése, kiadása és terjesztése. Ezen a téren nagyon csekély választékot tudunk kínálni a látogatóknak, holott az ilyen jellegű kiadványok rövid idő alatt elfogynak. Sokkal kevésbé ismert a Nemzeti Múzeum tudományos feldolgozó munkája, amellyel a feltárt, összegyűjtött anyagot bekapcsoljuk a tudományos élet vérkeringésébe, történeti feldolgozó munkát végezve. A Nemzeti Múzeum tudományos kutatóhely, ahol 3 tudományok doktora (1 újabb értekezés benyújtva) és 8 kandidátus dolgozik. A tudományos kutatómunkában a Nemzeti Múzeum ma is tartja a múlt század második felében kivívott rangját. Idegen nyelven megjelentetett könyveink, kiadványaink a világ minden részébe eljutnak, kutatóink rendszeres előadói a nemzetközi tudományos konferenciáknak. Szakkönyvtárunk körülbelül 500 külföldi múzeummal és intézménnyel áll cserekapcsolatban. A Nemzeti Múzeum - a közművelődési párthatározat és a közművelődési törvény után - új utakat keresett a közönséggel való kapcsolatok kiépítésében. Két réteget igyekeztünk megközelíteni: az ifjúságot és a munkásosztályt. Az iskolák szakmai munkájának segítésére kialakultak a kiállításokra épülő, múzeumi történelemórák, a családos múzeumi foglalkozások. 1979 óta kéthetenként vasárnap délelőtt szülőknek (nagyszülőknek) és gyerekeknek közös programot rendezünk. A legnagyobb sikert a múzeum közművelődési osztálya a Múzeumi játszónap megrendezésével érte el. A kiállítási termekben 8-12 helyszínen egy időben egyegy csoport - 15-20 gyermek - rövid bevezetés után a kiállítás egy-egy témájára támaszkodva manuális, tárgyalkotó munkát végez. Edényt készítenek őskori módon, cserepeket ragasztanak, honfoglaláskori tarsolyt, íjat készítenek, középkori várakat építenek, török babákat kreálnak stb. Ezt a foglalkozást ki is vittük a múzeumból, például a Magyar Néphadsereg Művelődés Házába, és így született meg a Történetijátszóház mozgalom.