Társalkodó, 1832. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)

1832-04-25 / 33. szám

TÁRSALKODÓ. 33. szám Pest, April’ 25." 1832. A­ FÖLD DIMENSIÓI. Földünk planétái létét vagy is astronom­iai tulajdonit, nagyságát, formáját, mozgását olly tökéllyel ismerjük , hogy itt alig gon­dolható ismereteink tetemes vagy csak ne­vezetes változása is. Ha földünk részeit, an­nak belsejét, felületét annyira nem ismerjük, sem az emberi észt sem ennek szorgalmát nem vádolhatni, mert itt a’ lény testi alkotmánya, azaz gyenge ereje ’s csekély élte állja el az úttat. A’ magos hegyeket nem mászhat­­ja meg, mert a’ levegő ritkasága nem ad tü­dejének táplálatot, a’ mélységben ellenkező hajra talál ; a’ kietlen pusztákon elvész , ’s a’ föld sarka hidegét (fagyát) , ha a’ jégen előbbre tudna is menni — nem állhatja ki. Más , ha fáradozásit tudományos alapra épít­heti ; ha főkép a’ hatalmas mathesist teheti talpkövének , csalhatatlan következésre jut. Ebből ered minden valódi ismeret, ’s úgy föl­dünké is. Az égvizsgálat, (csillagászat) mind theoreti­cal mind practical úton , ugyanazon meggyőző következéseket (resultatumokat) nyújtja, ’s e­­légséges bizonyossággal adja földünk mérsé­­geit (d­im­ensióit). De a’ haladó ész, a’ tö­kélyre annyira vágyó ember , közelebb kéré­se meggyőződését , ’s lakhelyét megmérte. Ezen óriási munka a’ XVIIdik, a’ tudomá­nyok és találmányok csudáival telt század utó feléhez tartozik. E’ gondolat és tett, a’ franczia tudós társaság kebléből származott, példátlan szorgalommal ’s értelemmel végez­tetett. Tagjait a’ társaság az ismert föld minden részére elosztá. Ezek Olasz- Német- Angolországokban , Afrika, India ’s Pensilva­­niában egyenlő tűzzel ’s üggyel méregeték a’ földet; ’s már első tapasztalási is megegyez­teték őket abban , hogy az egyenlítő (aequa­tor) felé a­ meridian (délvonal) gradja (lép­csője) kisebbedik, a’ gönczölük (pólusok felé pedig növekedik; azaz , hogy földünk nem egész gömbölyeg, hanem a’ sarkoknál be van nyomva ’s lapítva. Bouguer ’s Condamine Peruban , Swanberg Lapponiában , Delambre , Mechain ’s több tu­dós egész Francziaországon keresztül, Dun­­kerquetől ’s Perpignan ’s Formenteráig mér­tek ; éjszak felé a’ greenwichi observatorium­­mal (csillagász-épülettel) kötötték Francziaor­­szágot Angliával össze. Ezen utóbbi temérdek ív (1’ arc) egy hetedrésze a’ föld fertályának vagy negyedének, (a’ saroktól az egyenlítő­ig) olly szigorúlag van astronomiai és geodesi­­ai vizsgálatok legtökéletesb módjával megmér­ve , hogy nincs a’ praecisiónak (szabatosság­nak) kivánhatóbb polcza; és szinte mosoly­gásra indít, ha olvassuk, hogy 60 három­szeg mintegy 230 mérföldnyi alapja (hasisa), öszveleg 10 hüvelyknyit különbözött valódi hosszától. A’ mérések következései ezek : A’ m­eridiani (délvonal) grád hossza a’ sze­­­lességhez (latitude, sarokmagaslét, hauteur du pole) képest nő, ’s közép szám szerint ezen növekedés az egyenlítőtől fogvást a’ sa­rokig egyegy meridian gradra 23. 167 métert (23^) részen ; a’ megmért egyes grádok pedig : Bouguer mér. 0° n' 0" *) szélességre 56753 toise hosszak Condamine ugyanott .... 56749 Lambton 12° 5° ON**). . . 56761 Lacaille 35 18 0 S . . . . 57037 Mason 39 12 ON . . . . 56588 Boscovich 43 ION. . . . 56790 Delambre 46° 12'0" N . . . 57021 Mudge 52 2 20 N ... 57069 Swanberg 66 20 0 N . . . 57168 *) az egyenlítőnél a’ szélesség ’ O ’s­ea Peru. **) az X. Xord, éjszak, az S, Süd, délszak.

Next