Társalkodó, 1832. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)
1832-04-25 / 33. szám
TÁRSALKODÓ. 33. szám Pest, April’ 25." 1832. A FÖLD DIMENSIÓI. Földünk planétái létét vagy is astronomiai tulajdonit, nagyságát, formáját, mozgását olly tökéllyel ismerjük , hogy itt alig gondolható ismereteink tetemes vagy csak nevezetes változása is. Ha földünk részeit, annak belsejét, felületét annyira nem ismerjük, sem az emberi észt sem ennek szorgalmát nem vádolhatni, mert itt a’ lény testi alkotmánya, azaz gyenge ereje ’s csekély élte állja el az úttat. A’ magos hegyeket nem mászhatja meg, mert a’ levegő ritkasága nem ad tüdejének táplálatot, a’ mélységben ellenkező hajra talál ; a’ kietlen pusztákon elvész , ’s a’ föld sarka hidegét (fagyát) , ha a’ jégen előbbre tudna is menni — nem állhatja ki. Más , ha fáradozásit tudományos alapra építheti ; ha főkép a’ hatalmas mathesist teheti talpkövének , csalhatatlan következésre jut. Ebből ered minden valódi ismeret, ’s úgy földünké is. Az égvizsgálat, (csillagászat) mind theoretical mind practical úton , ugyanazon meggyőző következéseket (resultatumokat) nyújtja, ’s elégséges bizonyossággal adja földünk mérségeit (dimensióit). De a’ haladó ész, a’ tökélyre annyira vágyó ember , közelebb kérése meggyőződését , ’s lakhelyét megmérte. Ezen óriási munka a’ XVIIdik, a’ tudományok és találmányok csudáival telt század utó feléhez tartozik. E’ gondolat és tett, a’ franczia tudós társaság kebléből származott, példátlan szorgalommal ’s értelemmel végeztetett. Tagjait a’ társaság az ismert föld minden részére elosztá. Ezek Olasz- Német- Angolországokban , Afrika, India ’s Pensilvaniában egyenlő tűzzel ’s üggyel méregeték a’ földet; ’s már első tapasztalási is megegyezteték őket abban , hogy az egyenlítő (aequator) felé a meridian (délvonal) gradja (lépcsője) kisebbedik, a’ gönczölük (pólusok felé pedig növekedik; azaz , hogy földünk nem egész gömbölyeg, hanem a’ sarkoknál be van nyomva ’s lapítva. Bouguer ’s Condamine Peruban , Swanberg Lapponiában , Delambre , Mechain ’s több tudós egész Francziaországon keresztül, Dunkerquetől ’s Perpignan ’s Formenteráig mértek ; éjszak felé a’ greenwichi observatoriummal (csillagász-épülettel) kötötték Francziaországot Angliával össze. Ezen utóbbi temérdek ív (1’ arc) egy hetedrésze a’ föld fertályának vagy negyedének, (a’ saroktól az egyenlítőig) olly szigorúlag van astronomiai és geodesiai vizsgálatok legtökéletesb módjával megmérve , hogy nincs a’ praecisiónak (szabatosságnak) kivánhatóbb polcza; és szinte mosolygásra indít, ha olvassuk, hogy 60 háromszeg mintegy 230 mérföldnyi alapja (hasisa), öszveleg 10 hüvelyknyit különbözött valódi hosszától. A’ mérések következései ezek : A’ meridiani (délvonal) grád hossza a’ szelességhez (latitude, sarokmagaslét, hauteur du pole) képest nő, ’s közép szám szerint ezen növekedés az egyenlítőtől fogvást a’ sarokig egyegy meridian gradra 23. 167 métert (23^) részen ; a’ megmért egyes grádok pedig : Bouguer mér. 0° n' 0" *) szélességre 56753 toise hosszak Condamine ugyanott .... 56749 Lambton 12° 5° ON**). . . 56761 Lacaille 35 18 0 S . . . . 57037 Mason 39 12 ON . . . . 56588 Boscovich 43 ION. . . . 56790 Delambre 46° 12'0" N . . . 57021 Mudge 52 2 20 N ... 57069 Swanberg 66 20 0 N . . . 57168 *) az egyenlítőnél a’ szélesség ’ O ’sea Peru. **) az X. Xord, éjszak, az S, Süd, délszak.