Társalkodó, 1833. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1833-12-04 / 97. szám

TARSALKODO. 97 szám Pest, december’ 4dikén N É P D A L. A’ setet éj’ homályában Vert az óra éjféltájban ; Hangja borzasztóbb volt százszor, Mint mikor így ütött másszor. Víg órámat verte az el, iránt szállt a’ halálos lepel; — iránt az Ég is átkot lehel, Rózsám’ szivét más nyerte­ el. — Fuss, fuss tőlem csalfa remény! Isten hozzád gyöngy teremtmény, Isten hozzád édes lelkem, Már te többé nem látsz engem ! — Majd ha a’ nap nyugvóra tér, Házad’ ablakára leér, Míg én itt künn kínom zengem, Te oda ben sirass engem. Halld­ meg kérlek könyörgésem’, Úgy is utolsó kérésem: Én itt kerted és az árok közt nefelejtskéket ások. Ne felejtsim az időnek Lefolytéval ha felnőnek , Türd­ le és harmat’ képében Könnyem lesz a’ közepében. Isten hozzád gyöngy viola ! Kit szám gyakran megcsókola : Eszemben le­ssz míg csak élek — Mig csak bennem lesz a’ lélek! közti Holgr. NEMZETI UJ IPAR. (Vizmirlegi­ sajtók’ készítése Oláhpatakon Göntör várme­gyében. — Vége.) A’ vízműlegi olajsajtónak művelő részei aczél­­ból, harangérczből és vasból állnak ; falapja, mellyen az egész erőmű nyugszik, tölgyfából készült, kör­zete szinte fából ’s deszkából ; az egész egy csinos szekrényhez hasonlít, mellybe két ajtócskán jut­hatni, egyiken a’ pogácsa-beadás végett, másikon pedig az olaj-edényhez, m­elly zár alatt tartatik. Az erőműnek végrehajtó része, egy öntött vasból készült ’s csinosan esztergályzott henger (cylin­der), melly a’ talapra illesztett erős vaslapon nyug­szik ; ezen hengerben viz- és légzárólag fel s alá tolul egy igen egyenközösen esztergályzott ’s G" áltraerőjű, 16"nyi hosszú dagoly (embolus), mel­­lyet a’ hengerbe fecskendett viz’ ereje hoz moz­gásba; a’ dagoly’ felső része kapcsolatban áll a’ prés-ládával, melly a’talap’ felső üregébe helyez­ve, 15' széles és hosszú 12 p' világos’s belső te­rébe a’ neki általellenben álló ’s a’ henger alatti vaslapból kidomboruló prés ványát (Presskolben) épen befogadhatja, melly az olaj’ kinyomását itt közvetetten eszközli. A’ mozdító elv, — a’ nagy hírű Brama’ ta­lálmánya — bír ezen erőműben legtöbb érdekkel ’s ez a’ befecskendő készületben találkozik ; ez­en be­fecskendő készület áll egy öntött - vasból eszter­gályzott ’s fúrt szivattyúból (Pumpe), melly a’kö­zönséges szivattyúktól abban különbözik, hogy itt a’ beszivás és kifolyás azon egy nyilason törté­nik; a’ felső nyak-szálban egy erős dió van ha­rangérczből, melly által a’ nyomó-csap (piston) a’ szivattyúba lég- és vizzárólag fészkitve fel 's alá könnyen tolódik; a’ szivattyú’ másik nyilasán, m­elly az elsőbbtől 3 hüvelykkel alantabb van, oldal­vást találkozik szinte egy harangércz-dió, melly által a’ szellentyű-v. csapantyu-darab (Vent­il-látück) i­s köttetik ; e" csapantyu-darab egészen harangérczből készült, al­só oldalán fenék- vagyis szívó csapantyu­­val van ellátva, mellyből egy eső az alul találkozó 10 iczés vizedénybe merül ; mingyárt felette van egy aczél-szóital elzárt üregben a’ nyomó csapan­­tyu ’s szorosan e’mellé helyezve a’ bátorító csapan­­tyu s e’ kettő közt a’ zár­szót vagyis kieresztő csapantyu, ’s e’ két utóbbi a’ vizedénnyel áll kap­csolatban; a’ csapantyu-darabból még egy fél hü­­­velynyi á­tmérőjű­ rézcső vezet a’ hengerbe. A’ szi­vattyúban dolgozik egy 0, 60 átmérőjű, már fen­tebb érintett nyomó­ csap, aczélből igen pontosan készítve és simítva, erős harangércz­ szóf és bőr­­nyakkötő által viz- és legzárólag szorítva; e’ nyo­mó csap egy csinos mozdító készülethez van csa­tolva, mellynek erőm­űvészeténél fogvást a’ csap függőleges mozgást kénytelen szenvedni , mig az emelő-rúd, melly őt ’s az egészet mozgásba hoz­za, körüljár; ezen emelő-rúd, szembetűnő csinos­ságán kívül két külön erőponttal , csuklóval és kiegyenlítő súllyal is el van látva. — Ezen külön­féle és soknak tetsző részek egy jól elrendelt ege-

Next