Társalkodó, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1834-03-19 / 23. szám
92 nak ; ellenben, ha Mazeppa Esaulomat szabadon nem bocsátja, mindnyájan kötélre ’s akasztófára kerültök. Ez végszavam! kérd sógorasszonyod’, írjon Mazeppának; én az alatt téged tiéiddel együtt Bieloczerkoffba viszlek ’s bevárom ott Mazeppa’ válaszát.“ — „Jól! — monda pan Dulski, — de mi történik barátimmal ’s társimmal ?“ — „Az nem a’ te gondod, pan Dulski — viszonta Paljei — minden fáradságnak van bizonyos díja; ’s azért nem kárhoztathatsz , ha lengyelid közül néhánynak leszedem gombját. Lássd, nekem vénségemben nincs már egyéb örömem, nincs egyéb mulatságom, mint konkolyt irtogatni a’ búzából. Ne kívánj tőlem lehetetlent, pan Dulski, máskép vége az egyezésnek.“ M. J. (Folytatása következik.) KÜLÖNFÉLÉK’ TÁRA Az aegyiptusi basa’ budgetje. A’ bevétel teszen 86 millió , a’ kiadás 77 millió piastert ‘s így van felülmaradék 11 millió piaster. A’ kiadások’ sorában találkozik: gyárokra 3.780,000; hidak vasutak és csatornákra 3.780,000; európai gyárművekre 3 millió. A’ hadsereg kerül 21 millióba, a’ hajó-erő 3 millióba, a’ basa’ palotája ’s háremre 1.700,000-be; a’ scheikek ’s mecsetek csak 437,500, a’ sajtó pedig 61,250 plasterbe. A’ franczia bátorságosító társaságok 1831ben 9500 millió franc értékű vagyont biztosítanak, azaz: 520 millióval többet, mintsem az előbbi esztendőben. Biztosítási díjul bejött 8 millió franc, kárpótlásul kiadatott 5 millió; ennélfogvást maradt tiszta nyereség 3 millió franc. M A G Y A R K A. Alig múlt idebül. „Lesz édes fiaim ! — veszek mindent, valamit csak kívántok — így bíztató V* ur pesti vásárra készültében gyermekeit. — Hát mit hozzak neked Jancsi fiam?“ — „Nekem egy szép vadásztarisznyát, édes uram atyám!“ felel Jancsi. — „Nekem csörgőket a’ lovakra, szánkózáshoz“ monda Gyuri. — „Nekem taréjos sarkantyút“ felszólal a’ kis Matyi. — „Hát neked Katicza leányom, mit hozzak?“ kérdező a’ gyöngéd atya. — „Nekem egy új zsebkönyvet“ — mond a’ leányka. — „Ej! biz én ollyan bolondságra nem költők; még kinevetnének ott a’ boltban, hogy iz létemre könyvet veszek.“ — Sz. 1. DEMOCRITUSI CSEPP. Bizonyos városban a’ bíró, öregsége — ’s tán a gyomor-kevergető adák — miatt, naponként stante sessione kijővén, egy kis levessel szokja magát refocillálni. Egy panaszos kapás is a’ törvényszék’ előtermébe vergődvén, jelenté az ajtónállónak , hogy ő biró úrral személyesen kívánna szólani. — „Az, barátom! ma már lehetetlen“ — mondá az ajtónálló, mereven ujjal egy üres csészére mutatván, melly egyik asztalon felőrlik vala. — „És miért lehetetlen?“ — „Mert íme biró ur már megette levesét, ’s így többé ki nem jő.“ — „Már én hát — viszonzá az együgyű kapás, az exspectánsszékre letelepülvén — Isten-neki! még is megvárom itt inkább, míg biró ur az egész ebédjét elvégzi.“ Szekrényeit/. N TILATKOZTATÁS P. Thewrewk’ Borotválkozó tükre ’s különösen a’ bent másodszor kiadott Nyelvprity iránt. A’ „Nyelvprity“ nevű munka bizonyos helyre ’s alkalomra levén irányozva , valamint írása ’s kiadása leginkább mások’ felszólítására történt, úgy annak ezentúli elterjesztése’s kikiáltása se volt szándékom; jól tudván , hogy a’ darab’ helybeli hatása csökkenni fog, hol a’ dolgok, mellyekre benne czélzás van, nem ösméretesek. Kinyilatkoztatom ez alkalommal azt is, hogy a’Nyelvpinttyel a’józan uj írást, mellynek nagy tisztelője vagyok — mint az magában a’ darabban is előfordul, — megtámadni nem akartam. — A’ borotválkozó-tükör’ szerzője szabadságot von magának, felírt munkámat nem csak kiadni engedelmem, megegyezésem , sőt tudtom nélkül, hanem nevemet is , mellyet én elhallgattam , közzé tenni. Nevem’ elhallgatása nem valami félelmes okból esett, a’ mit ezen vallomásom is bizonyít. De a’ borotválkozó-tükör’ szerzőjétől minden esetre szabad megkérdeznem: hogy mások’ munkáit ’s nevét minden engedelem nélkül, csupa hallomásból kiadogatni ki bízta reá ? — ’S én ismételve nyilatkoztatom ki, hogy munkám’ kiadására ’s kivált arra , hogy az — az ő borotválkozó tükrében jelenjék meg, soha megegyezésemet nem adtam, — ’s hogy vele semmi összeköttetésben nemcsak nem vagyok, de — lenni sem kívánok. Megytry Károly: REJTETT SZÓ. Czímezi a’ kéményseprőt. Csorbítva fejétől — Hogyha kivált meredek, nem lesz megmászni tanácsot. Részeit hármának nem minden földi futotta ’S futja meg, oh mert azt soktól itt ketteje tiltja. _ Három vég: — szomorú emléke az ősi időnek. Roztáty Gyula. A’ 22dik számbeli rejtett szó: Farkas. További húzások a’ schach játékban. ’ 12) (Berlin) Fejér ló F. 3. — D. 2. (Hamb.) Fék. kyné E 7. — E. 6. 13) (Berlin) Fejér paraszt. H. 2. — H. 3. (Hamb.) Fék. paraszt. G. 7. — G. 6. 14) (Berlin) Fejér torony. F. 1. — F. 3. (Hamb ) Fék. ló C. 6. — D. 8. Szerkeszti Helmeczy. — Nyomtatja Landerer.