Társalkodó, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1834-06-25 / 51. szám

­51. szám Pest, junius’ 25 dikén 1834 TÁRSALKODÓ. TÖREDÉKEK A’ JÁTÉKSZÍNRŐL ÉS SZÍNÉSZETRŐL. 7. Római J­á­t­é­k­s­z. i n­e­k. Romában, ezen inkább practikai, komoly, mint képzeményi világban gyönyörködő né­pnél, nem volt publicuma a’ költészet’ semmi ágának , ’s így a’ já­­té­kszini költé­szetnek sem. A’ római nép’ ízlése kez­dettől fogva elromlott a’ triumphusok’, viadali (gla­­diatori) játékok, ’s állatviadalok’ nézése által; sze­meik jól laktak az illy alkalmakkor előmutatott, ’s a’ világ’ minden részeiről összehordott pompás mutat­ványokon; a’ lélek’ minden szelídebb vonzalma, minden­ szép­ iránti gyöngéd érzelem elhalt az erősza­kos , vérengző jelenéseken. Innen következett, hogy a’ költészet’ örömei nem lehettek elfásult, m­egme­­revü­lt idegeikre behatással. A’ római aristocraták , ezen világszerte dühöngő zsarnokok, kiknek rabló karja az akkor ismert világ’ kincsei után kény szerint nyúlt, büszkeségüket helyezék abban, hogy a’ ké­p­­zelhetlen becsű hadi zsákmányokat, mellyeket a’ gazdag Asiától kicsikartak, egyszerre a’ bámuló nép’ szeme elibe teríthették. E’ végre játékszíneket építe­nek , mellyek egyszeri haszonvétel után ismét leron­­tattak. Leírhatlan azon költség, azon fényűzés, melly­­­e’ játékszínekben uralkodott; a’ helyes irányból ki­tévedt emberi elme megfeszítő minden erejét, hogy valami újat, valami meglepőt, valami eddig soha nem látottat ’s nem képzeltet gondoljon­ ki; nem ügyelve arra, hogy illy haszontalan kedvtöltés nem­zetek’ romlását vonja maga után. — így p. o. egy dús római, atyja’ halotti tiszteletére két játékszint épített, mellyek egymáshoz háttal valának fordulva, ’s egyetlen egy tengelyen függőnek a’levegőben, ’ nézőjáték’ végével a’ bennök­ ülő nézőkkel együtt úgy fordíttattak­ meg, hogy egymáshoz záratván, igen nagy circust képeztek, mellyben azután harczjáté­­kok tüntek­ elő ’s a’ t. A’ szemek’ gyönyöre mellett felejtve volt minden lélek- és sziv-élvezet; fejér ele­fántok , kötéltánczosak , gazdag bársonyruhák , ritka vadállatok , fényes fegyverek , ’s más illyenek úgy elvonák a’ bámulók’ figyelmét, hogy a’ drámai be­nyomás egészen elveszett. — A’ köztársaság’ vége felé ’s kivált a’ fényűző, csömör­én­g pazér császá­rok alatt rendkívül megsokasultak az e’ végre ren­delt circusok ; volt Romában 10 különféle nagyságú circus , mellyek közt legnagyobb ’s legdiszebb volt a’ circus maximus , az építésnek ezen óriási remeke. Ennek első alapját már az idősb Tarquin tevé­ le az aventíni és palatini halmok közt, olly czéllal, hogy abban isteni tisztelethez tartozó lovas, gyalog és ko­csi-versenyek, ’s főkép állatviadalok tartassanak. A’ circus maximus’ kiterjedése olly nagy volt, hogy ab­ban kerek számmal kétszázezer ember könnyen el­fért; hosszúdad-kerek, tetőzetlen, szörnyű nagyságú épület-tömeg, mellyen kívülről oszloptornáczok, bol­tok és bejárások, belülről pedig földszint a’ vadál­latok’ kalitkái, ’s ezek fölött a’ nézők’ ülőhelyei vol­tának, karzatok’ különsége szerint elrendelve , eme­letesen , ’s a’ láthatás’ kivonatihoz alkalmazva. A’ vadállatok’ lakási körül egy tízlábnyi széles, Eurip nevű patakcsa folydogált, melly ezeket a’ nézőktől elválasztó.­­ A’ benső nagy tér sövénnyel volt meg­hintve , ’s egy széles , alacsony fal által két részre osztva, melly falnak neve Spina. A’ Spina’ tetején középett egy obeliszk emelkedett, ennek két oldalá­ról pedig sokféle diszítvény, oszlop, apró templom, oltár ’s a’ t. A’ császárok vetélkedtek e’ játékhely’ szépítésében. Augusztus obeliszket hozata Egyiptus­­ból ’s azt a’ circusban fölállító­ Caligula a’ pálya­tért miniommal és aranykőporral (chrysocolla) hinte­­té­be, Claudius megaranyoztatá a’ Spina’ oszlopait. Nero’ a’ dühös tyrán’ parancsára gyújtott nagy tűz­ben, melly Róma’ nagy részét, ’s a’ művészet’ sok megbecsülhetlen remekét porrá tévé, a’ circus ma­ximus is összeégett. De a’ nép’ szokása , ’s az illy nemű nézőjátékok iránti vonzalma olly szükségessé téve annak létét, hogy kevés idő múlva újra felál­lott hamvaiból, ’s még nagyobb alakban, mint előbb; mert azután Publius Victor­ bizonyítása szerint há­romszáz nyolczvanöt ezer embert fogadott kebelébe. Ma kevés maradék rom mutatja , hol állott a’ ke­­vély épület, ’s helyén szőlők és káposztás kertek állanak. — Másik, még ma is bámulást gerjesztő óriási em­lék a’ római játékszini világból a’ Colosseum. Ezen a tiszteletes épület, melly még 1538-ban egészen ép állapotban volt, ’s azóta néhány régiséget becsülni nem tudó keze alatt részint lerogyott, Vespasián császártól építtetett, Krisztus születése után 72 év­vel, még pedig 12 hónap alatt. Nem is csuda, mert 30,000 fogolyzsidó dolgozott rajta, kik Jeruzálem­ be­vétele után Rómába hajtattak. Nevét hihetőleg colos­­susi nagyságától vette, mert noha már a’ S. Marco,, és farnézi csarnokok, a’ Ripettó révpart és a’ kan­­czellaria’ épülete a’ Colosseum’ elhordott köveiből­­ épü­ltek­ fel, még mindig hihetlen nagyságban, min­den más ép­ület fölött büszke magasságban meredezve.

Next