Társalkodó, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1834-06-25 / 51. szám
51. szám Pest, junius’ 25 dikén 1834 TÁRSALKODÓ. TÖREDÉKEK A’ JÁTÉKSZÍNRŐL ÉS SZÍNÉSZETRŐL. 7. Római Játéksz. i nek. Romában, ezen inkább practikai, komoly, mint képzeményi világban gyönyörködő népnél, nem volt publicuma a’ költészet’ semmi ágának , ’s így a’ játékszini költészetnek sem. A’ római nép’ ízlése kezdettől fogva elromlott a’ triumphusok’, viadali (gladiatori) játékok, ’s állatviadalok’ nézése által; szemeik jól laktak az illy alkalmakkor előmutatott, ’s a’ világ’ minden részeiről összehordott pompás mutatványokon; a’ lélek’ minden szelídebb vonzalma, minden szép iránti gyöngéd érzelem elhalt az erőszakos , vérengző jelenéseken. Innen következett, hogy a’ költészet’ örömei nem lehettek elfásult, megmerevült idegeikre behatással. A’ római aristocraták , ezen világszerte dühöngő zsarnokok, kiknek rabló karja az akkor ismert világ’ kincsei után kény szerint nyúlt, büszkeségüket helyezék abban, hogy a’ képzelhetlen becsű hadi zsákmányokat, mellyeket a’ gazdag Asiától kicsikartak, egyszerre a’ bámuló nép’ szeme elibe teríthették. E’ végre játékszíneket építenek , mellyek egyszeri haszonvétel után ismét lerontattak. Leírhatlan azon költség, azon fényűzés, mellye’ játékszínekben uralkodott; a’ helyes irányból kitévedt emberi elme megfeszítő minden erejét, hogy valami újat, valami meglepőt, valami eddig soha nem látottat ’s nem képzeltet gondoljon ki; nem ügyelve arra, hogy illy haszontalan kedvtöltés nemzetek’ romlását vonja maga után. — így p. o. egy dús római, atyja’ halotti tiszteletére két játékszint épített, mellyek egymáshoz háttal valának fordulva, ’s egyetlen egy tengelyen függőnek a’levegőben, ’ nézőjáték’ végével a’ bennök ülő nézőkkel együtt úgy fordíttattak meg, hogy egymáshoz záratván, igen nagy circust képeztek, mellyben azután harczjátékok tüntek elő ’s a’ t. A’ szemek’ gyönyöre mellett felejtve volt minden lélek- és sziv-élvezet; fejér elefántok , kötéltánczosak , gazdag bársonyruhák , ritka vadállatok , fényes fegyverek , ’s más illyenek úgy elvonák a’ bámulók’ figyelmét, hogy a’ drámai benyomás egészen elveszett. — A’ köztársaság’ vége felé ’s kivált a’ fényűző, csömöréng pazér császárok alatt rendkívül megsokasultak az e’ végre rendelt circusok ; volt Romában 10 különféle nagyságú circus , mellyek közt legnagyobb ’s legdiszebb volt a’ circus maximus , az építésnek ezen óriási remeke. Ennek első alapját már az idősb Tarquin tevé le az aventíni és palatini halmok közt, olly czéllal, hogy abban isteni tisztelethez tartozó lovas, gyalog és kocsi-versenyek, ’s főkép állatviadalok tartassanak. A’ circus maximus’ kiterjedése olly nagy volt, hogy abban kerek számmal kétszázezer ember könnyen elfért; hosszúdad-kerek, tetőzetlen, szörnyű nagyságú épület-tömeg, mellyen kívülről oszloptornáczok, boltok és bejárások, belülről pedig földszint a’ vadállatok’ kalitkái, ’s ezek fölött a’ nézők’ ülőhelyei voltának, karzatok’ különsége szerint elrendelve , emeletesen , ’s a’ láthatás’ kivonatihoz alkalmazva. A’ vadállatok’ lakási körül egy tízlábnyi széles, Eurip nevű patakcsa folydogált, melly ezeket a’ nézőktől elválasztó. A’ benső nagy tér sövénnyel volt meghintve , ’s egy széles , alacsony fal által két részre osztva, melly falnak neve Spina. A’ Spina’ tetején középett egy obeliszk emelkedett, ennek két oldaláról pedig sokféle diszítvény, oszlop, apró templom, oltár ’s a’ t. A’ császárok vetélkedtek e’ játékhely’ szépítésében. Augusztus obeliszket hozata Egyiptusból ’s azt a’ circusban fölállító Caligula a’ pályatért miniommal és aranykőporral (chrysocolla) hintetébe, Claudius megaranyoztatá a’ Spina’ oszlopait. Nero’ a’ dühös tyrán’ parancsára gyújtott nagy tűzben, melly Róma’ nagy részét, ’s a’ művészet’ sok megbecsülhetlen remekét porrá tévé, a’ circus maximus is összeégett. De a’ nép’ szokása , ’s az illy nemű nézőjátékok iránti vonzalma olly szükségessé téve annak létét, hogy kevés idő múlva újra felállott hamvaiból, ’s még nagyobb alakban, mint előbb; mert azután Publius Victor bizonyítása szerint háromszáz nyolczvanöt ezer embert fogadott kebelébe. Ma kevés maradék rom mutatja , hol állott a’ kevély épület, ’s helyén szőlők és káposztás kertek állanak. — Másik, még ma is bámulást gerjesztő óriási emlék a’ római játékszini világból a’ Colosseum. Ezen a tiszteletes épület, melly még 1538-ban egészen ép állapotban volt, ’s azóta néhány régiséget becsülni nem tudó keze alatt részint lerogyott, Vespasián császártól építtetett, Krisztus születése után 72 évvel, még pedig 12 hónap alatt. Nem is csuda, mert 30,000 fogolyzsidó dolgozott rajta, kik Jeruzálem bevétele után Rómába hajtattak. Nevét hihetőleg colossusi nagyságától vette, mert noha már a’ S. Marco,, és farnézi csarnokok, a’ Ripettó révpart és a’ kanczellaria’ épülete a’ Colosseum’ elhordott köveiből épültek fel, még mindig hihetlen nagyságban, minden más épület fölött büszke magasságban meredezve.