Társalkodó, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1834-03-19 / 23. szám

92 nak ; ellenben, ha Mazeppa Esaulomat szabadon nem bocsátja, mindnyájan kötélre ’s akasztófára kerül­tök. Ez végszavam! kérd sógorasszonyod’, írjon Mazeppának; én az alatt téged tiéiddel együtt Bie­­loczerkoffba viszlek ’s bevárom ott Mazeppa’ vála­szát.“ — „Jól! — monda pan Dulski, — de mi történik barátimmal ’s társimmal ?“ — „Az nem a’ te gondod, pan Dulski — viszonta Paljei — minden fáradságnak van bizonyos díja; ’s azért nem kárhoz­tathatsz , ha lengyelid közül néhánynak leszedem gombját. Lássd, nekem vénségemben nincs már egyéb örömem, nincs egyéb mulatságom, mint konkolyt irtogatni a’ búzából. Ne kívánj tőlem lehetetlent, pan Dulski, máskép vége az egyezésnek.“ M. J. (Folytatása következik.) KÜLÖNFÉLÉK’ TÁRA Az aegyiptusi basa’ budgetje. A’ be­vétel teszen 86 millió , a’ kiadás 77 millió piastert ‘s így van felülmaradék 11 millió piaster. A’ kiadá­sok’ sorában találkozik: gyárokra 3.780,000; hidak vas­utak és csatornákra 3.780,000; európai gyármű­vekre 3 millió. A’ hadsereg kerül 21 millióba, a’ hajó-erő 3 millióba, a’ basa’ palotája ’s háremre 1.700,000-be; a’ scheikek ’s mecsetek csak 437,500, a’ sajtó pedig 61,250 plasterbe. A’ franczia bátorságosító társasá­gok 1831ben 9500 millió franc értékű vagyont biz­tosítanak, azaz: 520 millióval többet, mintsem az előbbi esztendőben. Biztosítási díjul bejött 8 millió franc, kárpótlásul kiadatott 5 millió; ennélfogvást maradt tiszta nyereség 3 millió franc. M A G Y A R K A. Alig múlt idebül. „Lesz édes fiaim ! — ve­szek mindent, valamit csak kívántok — így bíztató V* ur pesti vásárra készültében gyermekeit. — Hát mit hozzak neked Jancsi fiam?“ — „Nekem egy szép vadásztarisznyát, édes uram atyám!“ felel Jan­csi. — „Nekem csörgőket a’ lovakra, szánkózás­hoz“ monda Gyuri. — „Nekem taréjos sarkantyút“ felszólal a’ kis Matyi. — „Hát neked Katicza leá­nyom, mit hozzak?“ kérdező a’ gyöngéd atya. — „Nekem egy új zsebkönyvet“ — mond a’ leányka. — „Ej! biz én ollyan bolondságra nem költők; még kinevetnének ott a’ boltban, hogy iz létemre köny­vet veszek.“ — Sz. 1. DEMOCRITUSI CSEPP. Bizonyos városban a’ bíró, öregsége — ’s tán a­ gyomor-kevergető ad­ák — miatt, naponként stante sessione kijővén, egy kis levessel szokja magát refocillálni. Egy panaszos kapás is a’ törvény­szék’ előtermébe vergődvén, jelenté az ajtón­álló­­nak , hogy ő biró úrral személyesen kívánna szóla­­ni. — „Az, barátom! ma már lehetetlen“ — mondá az ajtónálló, mereven ujjal egy üres csészére mu­tatván, melly egyik asztalon fel­őrlik vala. — „És miért lehetetlen?“ — „Mert íme biró ur már meg­ette levesét, ’s így többé ki nem jő.“ — „Már én hát — viszonzá az együgyű kapás, az exspectáns­­székre letelepülvén — Isten-neki! még is megvárom itt inkább, míg biró ur az egész ebédjét el­vé­g­z­i.“ Szekrényeit/. N TI­LAT­K­OZ­TATÁS P. Thewrewk’ Borotválkozó­ tü­kre ’s különösen a’ bent másodszor kiadott Nyelvprity iránt. A’ „Nyelvprity“ nevű munka bizonyos helyre ’s alkalomra levén irányozva , valamint írása ’s kiadása leginkább mások’ felszólítására történt, úgy annak ezentúli elterjesztése’s kikiáltása se volt szándékom; jól tudván , hogy a’ darab’ helybeli hatása csökken­ni fog, hol a’ dolgok, mellyekre benne czélzás van, nem ösméretesek. Kinyilatkoztatom ez alkalommal azt is, hogy a’Nyelvpinttyel a’józan uj írást, melly­­nek nagy tisztelője vagyok — mint az magában a’ darabban is előfordul, — megtámadni nem akar­tam. — A’ borotválkozó-tükör’ szerzője szabadsá­got von magának, felírt munkámat nem csak kiadni engedelm­em, megegyezésem , sőt tudtom nélkül, hanem nevemet is , mellyet én elhallgattam , közzé tenni. Nevem’ elhallgatása nem valami félelmes ok­ból esett, a’ mit ezen vallomásom is bizonyít. De a’ borotválkozó-tükör’ szerzőjétől minden esetre szabad megkérdeznem: hogy mások’ munkáit ’s nevét min­den engedelem nélkül, csupa hallomásból kiadogatni ki bízta reá ? — ’S én ismételve nyilatkoztatom­ ki, hogy munkám’ kiadására ’s kivált arra , hogy az — az ő borotválkozó­ tükrében jelenjék­ meg, soha meg­egyezésemet nem adtam, — ’s hogy vele semmi összeköttetésben nemcsak nem vagyok, de — lenni sem kívánok. Megytry Károly: REJTETT SZÓ. Czímezi a’ kéményseprőt. Csorbítva fejétől — Hogyha kivált meredek, nem lesz megmászni tanácsot. Részeit hármának nem minden földi futotta ’S futja­ meg, oh mert azt soktól itt ketteje tiltja­. _ Három vég: — szomorú emléke az ősi időnek. Roztáty Gyula. A’ 22dik számbeli rejtett szó: Farkas. További húzások a’ schach játékban. ’ 12) (Berlin) Fejér ló F. 3. — D. 2. (Hamb.) Fék. kyné E 7. — E. 6. 13) (Berlin) Fejér paraszt. H. 2. — H. 3. (Hamb.) Fék. paraszt. G. 7. — G. 6. 14) (Berlin) Fejér torony. F. 1. — F. 3. (Hamb ) Fék. ló C. 6. — D. 8. Szerkeszti Helmeczy. — Nyomtatja Landerer.

Next