Társalkodó, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-04-23 / 33. szám

33. szám. Pest, április’ 33. 1836. TÁRSALKODÓ. GABONA- ÉS LISZTKERESKEDÉS MAGYARORSZÁGBAN. Pesten Eggenberger József’ könyvárosnál meg­­jelent nemrég­ egy czím nélküli kisded iromány (15. nagy nyolczadrét lapon), melly a’ g­abona- és liszt­­kereskedést tárgyazza magyar hazánkban, ’s a’ kö­zönség­ figyelmét mindenkép megérdemli. A’ szer­ző e’ munkácskában tisztán ’s világosan mutatja­­meg: menny­ivel volna czélirányosabb ’s haszonhajlóbb Magyarországra nézve, ha gabona helyett lisztet szállítana külföldre. Mi, kik mindenkor a’ közhasz­nút és jót megismertetni ’s terjeszteni czélunkat tűztük­ ki, ezen érdekes tartalmú iromány’ zársorait íme magyarul is közöljük. „Valamelly alkalmas helyen, a’ Tisza és Duna’ összeömlésénél kellene minden, az itt tárgyalt ke­zelésre , kivántató épületet felállítani, a’ gabona-ne­mek’ megőrlelésére pedig annyi ’s olly hatású gőz­malmot építeni, miilyen ’s mennyi egy meghatáro­zott nagyobb vagy kisebb mennyiségű gabonának rövidebb vagy hosszabb idő alatt leendő megőrle­­tésére szükséges fogna lenni. — Ezen hely tér azért van különösen kiválasztva, mivel az ország’ egész termesztő részéből minden gabonát és pedig min­dig folyammentiben, következőleg a’ lehető legcse­kélyebb költségen, lehetne megszerezni; szintúgy könnyen megszereztethetnék a’ felső vidékekről az épűlethez ’s edényekhez szükséges lágy fa, a’ ke­mény fa pedig, hasonlag hordókra ’s edényekre, Ba­ranya­ vármegyéből vagy a’ vele határos Tótország­ból; tűzi anyag, kőszén Mohács és Pécs’ vidékiről, — tüzi­ fa a’ baranyai erdőkbül, hasonlag vizmenti­­ben,’s ez is igen csekély költséggel.— Semmi más hely nem ajánl illy kitűnő hasznokat; igy Pest so­ha sem czélirányos ’s alkalmas hely ezen vállalat­hoz, mivel a’ legtöbb gabonának előbb a’ folyón föl’s azután újólag mint lisztnek vissza kellene szál­líttatnia , ez pedig a’ költségeket szükségtelenül szapo­rítaná ’s talán a’ lehető nyereséget is elenyésztet­­­né. Épen olly kevéssé történhetik­ meg az őrlés Fi­­umében v­agy Triestben , mert a’ gabonának odaszál­­littatása igen költséges volna, ez pedig különösen el lesz kerülve, ha az őrlés a’ feljebb ajánlott he­lyen megy véghez. — Gőzmalmokat azért kellene e’ czélra használni, mivel csak ezek vezethetnek rö­vid időközben nagy következményekre, mentvék to­vábbá a’ kezdés’ minden akadályitól, ’s végre nem is olly költségesek már, mint azelőtt. — Az őrlés­módnak , valamint a’ gőzmalmok’ szerkezetének is, ollyannak kellene lenni, miilyent a’tapasztalás leg­jobbnak ’s czélszerűbbnek bizonyít, ’s melly azon helyeken, hol a’ lisztkészítés nagyban űzetik, már hosszabb idő óta gyakorlásban van. A’ lisztnemeket azon tájak’ kivonata szerint, hová azok eladásra szán­­vák, kellene készíteni. — A’ hulladék, mint korpa, vörösliszt (Ausreuterich) ’s t. eff. marha- és sör­­téshizlalásra fordíttathatnék. — A’ kész lisztet, külö­nösen azt, melly tovaszállitásra vagy hosszabb ide­­igi eltartásra van határozva, a’ mellett, hogy a’ gabona is, mellyből készült, szükségkép száraz volt, még czélírányosan elrendelt szárító­ kamarákban,az eddig ismeretes vagy ezentúl felfedeztetendő leg­jobb mód szerint kellene különös gonddal szárítani, azután fólkészült hordókba erősen besajtolván, szá­raz és szel­lős tavakban tartani.­— Az illy módon el­készített liszt többé nem romlik­ meg, több éviglen eláll, erős sajtólás által igen kis tömeggé változik, könnyű fel és lerakni, tova szállítani ’s általánfog­­va az eltartásra sem kíván olly mód nélkül költsé­ges helyet és felvigyázatot. — Mint feljebb már mondva volt, a’ folyvást! kereskedésre Brazíliában s Olaszországban, p. o. Livornoban, Anconában, nagy raktárokat kellene bérleni,hol speculatio végett min­dig­ tetemes mennyiségben tartathassék liszt; igy Angliában is e’ czélra nevezetes lakhelyeket, mi­vel ott a’ liszt királyi zár alatt őriztetik , mellyért vámot fizetni nem kell; ellenben ugyaninnét min­den kedvező körülményt nagyban legnagyobb gyor­sasággal mindenfelé használhatni ’s az itt lerakott áruczikkelyre a’ kereskedési foglalatosság’ folyvásti üzéséhez még könnyen pénzt is nyerhetni kölcsön. — Magában értődik, hogy a’ kész liszt, melly kivi­telre van határozva, a’Dunán és Száván egész Szi­szekig Horvátországban nagy­ hajókon, innét pedig a’ Kulpán Károlyvárosig kisebb hajókon, innét is­mét a’ Ludovika­­ uton Fiuméig szekereken , néha meg a’ Dunán lefelé volna a’ fekete tengeren által szállítatandó, következéskép e’ czélra nedves esz­tendőkben az egész nyár, közönségesen pedig csak a’ tavasz és ősz fordíttathatnék, ennélfogvást a’ ki­vitelre határozott lisztmennyiséget télen kellene el­készíteni, és nyáron csak azt, melly nem vizen vi­tetik tova ’s a’ belföldön megtartásra van határoz­va, mihez tehát itt is tetemes raktárok fognának szükségesek lenni. Mindazáltal, hogy az adriai ten­geren akadály nélkül kivitethessék, a’ főbb raktárok­nak Fiumében, Triestben és Velenczében kellene létezni. — Az alaptőkének, hogy sikeres legyen a’ következmény, minden esetre nagynak kellene len­ni; minél nagyobb, annál jobb, mivel a’legtöbb költ­ségek , p. o. felvigyázat, igazgatás ’s t.­ell. kisebb terjedelmű vállalatnál is valamint a’ nagy­obbnál u­­gyanazok volnának ; a’ csekélyebb nyereség pe­dig nagyobb mennyiségek által szintúgy tetemessé válhatik ’s egy nagy mennyiségű áruczikkelynek je­lenléte oda fogja a’ vevőt csalni, hol ez azt bármi­kor is feltalálhatni nem kétkedik; Magyarországra nézve pedig a’ jótékony következések csak a’ vál­lalat’ kiterjedéséből származhatnak. Két, három, vagy négyszáz ezer mérő lisztnek kivitele még nem fogna különös hatást szülni; évenként körülbelül egy mil­lió mérő : ez volna a’ vállalatnak megfelelő, illő mérték. — A’ tőkepénznek egy része az épületek’ és műszerek’ megszerzésére, másik része pedig a’ gabona-vásárlásra fogna fordittatni. — Azon jövede­lemből , mellyet a’ folytonos kereskedés ’s a’ hul­ladéknak marhahizlalásra­­ használtatása nyujtandna (ezen utóbbi, ha a’ kezelés rendesen vizetik, igen nagy és jutalmazó lehet), kellene a’ folyt­ kiadáso­kat megtenni, miilyenek p. o. a’ munkások’ bére, a

Next