Társalkodó, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-06-25 / 51. szám

da, meg nem fejtette,be nem bizonyitáan eredetiek gyanánt adott Verseimet eredetieknek hiszem, hacsak valakinek az eredetiség felől valami különös, eddig általam nem ismert fogalma nincs; miután azonban a’ Lit. Lapok ellenkezőt állítanak, igen hasznos leszen, ha állításokat igazolják. Ezen Lit.Lapok mondák ki a’ szót, hogy sokan vannak, kik a’Verseket a’ 200 darab aranyra méltatják, ezen sok méltató hihetőleg eredetieknek véli e’ verseket velem együtt, ha ki mást tud, kötelessége e’ sok tévelygő véleményűt, hibájából kivenni ’s valóbbra tanítani. Megvallom, nekem épen nem volna kedves dolog, ha bebizonyíttatnék, hogy plagium az, mit én eredetinek tartok ’s eredeti gyanánt adok a’ közönség’kezébe; azonban egyes ember’hiúsága sohasem lehet olly fontosságú dolog, melly kímélést igazság’ és közügy’rovására érdemeljen. Én tehát azt hiszem, hogy a’ Literatúrai Lapok felőbb idézett állításaikkal elmulaszthatatlan kötelességül tevék magoknak a’ követelt plagium’ bebizonyítását, ’s annál erősben, minthogy, vallomások szerint, sokan vannak,kik ezen Verseket jutalomra méltatják. Egyéb iránt sem ezen Versekben, sem más írásaimban,nem olvasta eddig senki,hogy én a’Versekért jutalmat várnék, az ideát legelébb a’minden magyar írók’ legmohóbbika, Stancsics Ilihál, hozta a’ maga kritikai felekezeteiben szóba, de másoknak lehetett volna több itézetök, mint hogy utczai ’s kávéházi üres csevegéseket közönség elébe vigyenek. Most már azonban szóba vetetvén, reményijük ’s elvárjuk, hogy a’ hírközlő urak, ’s közöltök leginkább a’ Literatúrai Lapok’ szerkesztetője, vagy (ha más) az idézett sorok’ írója, ki a’ versekre nézve lényeges dolgot mond a ’s a’ Tudós Társaságot is jutalmai’ elítélésében pártosságról látszik vádolni, mind e’ pártosságot, mind pedig Verseim iránti állítását meggyőzőleg fogja igazolni. Nem tartozik hozzám elitélni, mi fényt hoztak, vagy hoztak e, nevemre a’ kérdésbe vett Versek, de ha hoztak csak legkisebb sugárocskát, ’s az nem saját, hanem kölcsönzött csillám, méltó, hogy az igazság’ szigorú arcza előtt, mint minden földi gyarlóság és álszin, elhaloványodjék. — Pest, jun. 23. 183 . Bajza. EGY TENGERIKALÓZ’ VALLOMÁSAI. Az ujgorki fogházban 1831 dik évben egy tengeri rabló várá elitéltetését. Ő életét olly vad gonosztettekkel indokílá, millyenekről eddig az emberi vétségek története nem mutathat példát. Az amerikai hírlapok közlék vallomásait ezen férfinak, kinek lelke s zordon mint a’ tenger, ’s dühöngő mint szél- Neszei ^ olly iszonyú vadságba süllyedt, minőnél azt csak e’ borzasztó elemen képzelhetni. .. ..G *b í*s K á r °1 y (ill^ név alatt ismeretes Ame- rkában « tengeri kalóz) Rhode-Itland statusban szüln' ' u j í""ífb,° ’ mellyek «’ “már korábban elhirult telt dogokkal gondosan összehasonlíttattak, ahol borzasztó bizonyosság tűnik ki, hogy több min negyven hajót kirablott ’s több mint húszat lenjeibe süllyesztett ’s a’ rajtok volt hajósnépet egy lón legyilkolá. Ezen utóbbi hajókon utazok is valának ’ így egészen valószínű azon állítás, hogy Gibbs’ lelkét több mint négyszáz embernek kiöntött vér terheli. — Ő, saját vallomása szerint, eleinte az éjszakamerikai hajóseregnél szolgált’s Chesapeake hadihajón volt, midőn ezt az ellenség hatalmába kerítette. Miután mint hadifogoly az ellenségtől kiváltatott, megunta a’ tengeri életet, ’s azon erős szándékkal , hogy e’ baj teljes pályáról örökre lelép, viszszatért honföldjére, Rhode Izlandba. De alig múlt el néhány hónap, már ismét szolgálatba állott. Egyik nagybátyjának halála őt ezen időtájon kétezer dollárnyi vagyon’ birtokába helyezé; ő ezen segédforrással Bostonban fűszer-kereskedést nyitott, mellynél mindazáltal a’ szerencse neki nem kedvezett, ’s ő újra eltökélé magában, hogy tengerre megy. A’ „Maria“ nevű columbiai czikázóhajón , mellynek kapitánya Be 11 valt,szolgálatba állott, ’s itt veszi kezdetét szörnyű gonoszságinak története. A’ hajósnép megboszankodván, hogy a’ zsákmánypénzben rövidséget szenvedett, fellázadt, hatalmába kerité a’shoonert ’s a’ hajóstiszteket Bensacola’ közelében partra téve. Egy ideig minden siker nélkül czikáztak a’tengeren, ’s végre köz akarattal elhatározók, hogy a’ fekete zászlót kitűzik ’s minden nemzetnek imígy hadat üzennek. Azonban ezen véres szándékjok nem mindyárt valósult. Ők több hajót feltartóztattak ugyan, de mivel sem készpénzt, sem egyéb áruczikkelyeket, mellyeknek hasznát vehették volna, rajtok nem találtak, ismét bántalom nélkül ujjukra ereszték. Végre a hajósnépbül egy Antonio nevű ember azon gondolatra jött, hogy Havannahban egy biztos férfival egyességet kellene kötni, mi is mind a’ két félnek tetemes hasznára szolgálandna; ezen havannahi férfi vegyenáltal tőlük minden elkobzott jószágot, adja el azt ’s azután ossza meg velök a’ nyereséget. Ezen javaslat elfogadtaték ’s Antonio a’ kieszközlés végett Moro kastélynál szárazra lépett. De már azelőtt Gibbsre vala bízva a’ hajó’ vezérlete. Antonio’ alkudozásinak óhajtott sikere volt ’s Antonio-sok választaték azon helynek , hova nekik a’ zsákmányt hozni ’s a’ kereskedőnek általadni kelle, ki is azután az itt lerakott különnemű portékát Havannahba szállíttató ’s ezen kereskedést a’ tengeri kalózokkal csaknem négy esztendeig folytatta. A’ „Maria“ hajó most tengersíkra szállt, ötven izmos legénnyel, kik nagyobb részint spanyolok ’s amerikaiak valának, ’s mindnyáját legkedvezőbb szerencsének reménye ihleté. Az első hajó, melly hatalmukba esett, az „Indispensable“ volt, — egy angol hajó, melly Havannahba folytató útját. Ezt a’ kalózok elfogták ’s Antonio-fokhoz vivék, miután előbb az egész hajósnépet legyilkolák. Ki közülök ellenállott, azt legott darabokra vagdalák, a’ többit lánczra verék, ’s egymás után vagy agyonlöveltek, vagy tengerbe vettettek. — Csak hamar azután egy franczia brigg került kezökbe, melly borral és selyemmel vala terhelve. A’ hajó felgyujtatott, a’ legénység pedig megöletett. — Gibbs most köz akarattal minden további vállalatra nézve vezérül választaték. Hasonlókép ellen határozva, hogy egy fogoly’ életének sem kegyelmezendnek ’s minden kirablott hajót elpusztítanak, úgy hogy semmi se maradjon fen, mi valaha ellenük, fekete tetteik’ tanubizonyságául, szolgálhatna. Most a’ bahamai partok felé irányzókat jókat, hol is „William“ nevű briggre akadtak, melly Mexiconak egyik kikötőjébe vitorlázott, ennek terhe külön.