Társalkodó, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-05-04 / 36. szám

TÁRSALKODÓ. 36. szám­. Pest, május 1­4. 1836. A­EGYPTUS. Aegyptus—egykor a’ műveltség’ ’s felvilágoso­dás’ bölcsője, de már évezredek óta ismét vadságba süllyedt és zsarnokkény alatt nyomorgó földrész, — a’ politikában ’s történetben, mint látszik, magának újra helyet ’s jelentőséget készül szerezni. M­ilus’part­jaitól, Cecrops’, Danaus’ és Inachus’ gyarmatai által jött az emberedés’, tudományok’ ’s művészetek’ magva Görögországba ’s utána még sok századdal a’ hajdan­­nak imner uj világa olly viszonyban állott Aegyptushoz, mint a’ mi napjainkban Amerika áll Európához. Ide vándorlott vala Herodot hisztoriát, Thales mathema­­tikát, Solon statustudományt, Pythagoras és Plato világbölcseséget tanulni. Minden jelenség oda mutat, hogy Aegyptus Szerecsenországból ’s Nubiából népe­sült ’s művelődött, és hogy ezen országok’ régi cul­­turája az indiaival egyenlő eredetű. Kétségtelenül Á­­zsia’ belsejéből jött az a’ perzsa- tengeröböl’ partjaira ,, innét nyugotra a’ Bab el Mandel tengerszoroson ál­tal a’ mai Abyssziniába, és keletszakra a’ h­indostani félszigetbe. Ezen közös származás’ bizonyitványit fel­találhatni a’ kasztokra-osztásban, melly a’ régi Aegyp­­tusban egészen hasonló volt a’ Hindosztánban még ma is fenállóhoz; továbbá a’ templomok’ egyformaságában, melly annyira szembeszökő, hogy az indiai katonák (seppy-k), midőn ISOOdik évben Hutchisson lorddal a’ denderahi romokhoz jövének, az ottani templomok­ban a’ magokéit gondolák feltalálni. Elmellőzzük itt, mint körünkön kívülit, ezen or­szág’ régibb történetét ’s állapot­­ának leírását ama’ különféle uralkodók alatt, kiknek évezredek’ folytá­ban bódult, ’s csak azt jegyezzük­ meg, hogy ezen cultura részint a’ tulajdon uralkodók’ zsarnokkényé­nek, részint a’ harczos szomszédok’ durva erejének lön martalékjáva ’s kellett is lennie. Mind azon fényes dicsőségből, mellyekről a’ görögök nekünk említést tesznek, csupán azon kőhalmok maradtak­ fen, mellyek által aegyptusi despoták és papok emlékezetüket hal­­hatlanítni gondolák. Tudományok ’s művészetek, ki­­vévén azon keveset,melly a’legközönségesb életszük­ségek’ kielégítésére szolgál, elenyésztek. A’ népes­ség’ száma, melly a’ Ptolematusok’ idejében 7 mil­lió valt, ma már 20 millióra olvadt­ le. A’ földmive­­lés, egykor Aegyptus’ büszkesége , melly legelőször itt képeztetett­ ki ’s innét Görögországba hozatott, mocs­kos , elékesült, minden birtoktól ’s élvezettől, sőt csak­nem minden emberi képeztetéstől megfosztott rabszol­gák’ (Fellah) kezei közt van, kik még ma is azon nyomorú ekével szántják a’ földet, melly e’ tájakon már a’ Pharaók alatt szokásban volt. Az ó-aegyptusi műveltség’ utolsó maradvány­it az osmanok tipták porba, midőn Selim i51 -ben a’ Borg­­hitek’ mameluki dynastiáját megbuktatta. Ez­óta min­dig török basa uralkodott alkirály­ czímmel Kairóban, egy a’ fegyveres hatalom’ vezériből szerkesztett dí­ván vagy titkos tanács’ ellenőrsége alatt. Az ország’ 24 tartománya mameluki begeket nyere igazgatókul, kik az adó­behajtást lassan lassan úgy tudták intézni, hogy Kairóba ’s innét Konstantinápolyba a’ nyilván­­os pénzeknek csak legkisebb része jutott­ el. A’ mint a’ hegek’ jövedelme szaporodott, nőtt egyszer’smind ha­talmuk ’s mameluk-testőreik’ száma. A’ benszülöttek­­nek im­így két­ fajbeli külhóditók’ jármát kelle hordoz­niuk, mert a’ mamelukok jóllehet több századiglan tar­tózkodtak az országban, a’többi lakossággal mégsem olvadtak­ össze. Eredetük a’ szaraczen Saladin’ uralko­dása’ idejébe esik, ki, hogy bitorlott hatalmát támo­gassa, a’ Kaspi-tenger’ nyugati részéről érkezett ide­gen rabszolgákból alkotó testőrsereget ’s ezt olly te­temes előjogokkal ruházta­ fel, hogy 1250 ben már ma­gok közül választhatónak uralkodót. Azon idő óta e’ testőrsereg mindig úgy szerkeszté magát, a’mint leg­először létesült. A’ török foglalás óta folyvástt benső harcz volt a’ törökök ’s mamelukok közt, mellynek, miután a’ francziák’ beütése azt egy ideig félbenszakasztá, Meh­­med Ali, Aegyptus’ mostani alkirálya, örökre véget ve­tett; mert egy részről a’ m­am­elukokat egy főig kiir­totta, más részről pedig a’ törökporta’ tekintetét sem­­mitette­ meg. Bár mennyire kell is a’ moralistának u­­tálni azon ravaszságot, mellyel Ali mind a’ két részt megcsalta, ’s azon kegyetlen bánást, mellyel a’ ma­melukok iránt bizonyított, a’ világpolgár csak örül­het, midőn egy országot, melly belső segédforrási­­nál ’s geographiai fekvésénél fogvást Ázsia’ és Afrika’ civilisatiojára ’s minden európai nemzet’ kereskedésé­re nézve olly nagy jelentőséggel bír, lát a’ műveit és szabályozott statusok’ sorába lépni; mert hogy Meh­­med Ali’ uralkodása szükségkép­e’ czélhoz vezet, nem hozhatni kétségbe. Mehmed Ali’ hatalmának alapja egy körülbelül 70,000 főnyi gyalogságból ’s 4000 főnyi lovasságból álló hadsereg, melly­­Napoleon’ iskolájából került franczia katonatisztek által van európai módon sza­bályozva. Ez olly munka volt, mellynél az alkirály, — a’török katonaság’előítéleteivel, a’ mamelukok’ér-

Next