Társalkodó, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1836-05-04 / 36. szám
TÁRSALKODÓ. 36. szám. Pest, május 14. 1836. AEGYPTUS. Aegyptus—egykor a’ műveltség’ ’s felvilágosodás’ bölcsője, de már évezredek óta ismét vadságba süllyedt és zsarnokkény alatt nyomorgó földrész, — a’ politikában ’s történetben, mint látszik, magának újra helyet ’s jelentőséget készül szerezni. Milus’partjaitól, Cecrops’, Danaus’ és Inachus’ gyarmatai által jött az emberedés’, tudományok’ ’s művészetek’ magva Görögországba ’s utána még sok századdal a’ hajdannak imner uj világa olly viszonyban állott Aegyptushoz, mint a’ mi napjainkban Amerika áll Európához. Ide vándorlott vala Herodot hisztoriát, Thales mathematikát, Solon statustudományt, Pythagoras és Plato világbölcseséget tanulni. Minden jelenség oda mutat, hogy Aegyptus Szerecsenországból ’s Nubiából népesült ’s művelődött, és hogy ezen országok’ régi culturája az indiaival egyenlő eredetű. Kétségtelenül Ázsia’ belsejéből jött az a’ perzsa- tengeröböl’ partjaira ,, innét nyugotra a’ Bab el Mandel tengerszoroson által a’ mai Abyssziniába, és keletszakra a’ hindostani félszigetbe. Ezen közös származás’ bizonyitványit feltalálhatni a’ kasztokra-osztásban, melly a’ régi Aegyptusban egészen hasonló volt a’ Hindosztánban még ma is fenállóhoz; továbbá a’ templomok’ egyformaságában, melly annyira szembeszökő, hogy az indiai katonák (seppy-k), midőn ISOOdik évben Hutchisson lorddal a’ denderahi romokhoz jövének, az ottani templomokban a’ magokéit gondolák feltalálni. Elmellőzzük itt, mint körünkön kívülit, ezen ország’ régibb történetét ’s állapotának leírását ama’ különféle uralkodók alatt, kiknek évezredek’ folytában bódult, ’s csak azt jegyezzük meg, hogy ezen cultura részint a’ tulajdon uralkodók’ zsarnokkényének, részint a’ harczos szomszédok’ durva erejének lön martalékjáva ’s kellett is lennie. Mind azon fényes dicsőségből, mellyekről a’ görögök nekünk említést tesznek, csupán azon kőhalmok maradtak fen, mellyek által aegyptusi despoták és papok emlékezetüket halhatlanítni gondolák. Tudományok ’s művészetek, kivévén azon keveset,melly a’legközönségesb életszükségek’ kielégítésére szolgál, elenyésztek. A’ népesség’ száma, melly a’ Ptolematusok’ idejében 7 millió valt, ma már 20 millióra olvadt le. A’ földmivelés, egykor Aegyptus’ büszkesége , melly legelőször itt képeztetett ki ’s innét Görögországba hozatott, mocskos , elékesült, minden birtoktól ’s élvezettől, sőt csaknem minden emberi képeztetéstől megfosztott rabszolgák’ (Fellah) kezei közt van, kik még ma is azon nyomorú ekével szántják a’ földet, melly e’ tájakon már a’ Pharaók alatt szokásban volt. Az ó-aegyptusi műveltség’ utolsó maradványit az osmanok tipták porba, midőn Selim i51 -ben a’ Borghitek’ mameluki dynastiáját megbuktatta. Ezóta mindig török basa uralkodott alkirály czímmel Kairóban, egy a’ fegyveres hatalom’ vezériből szerkesztett díván vagy titkos tanács’ ellenőrsége alatt. Az ország’ 24 tartománya mameluki begeket nyere igazgatókul, kik az adóbehajtást lassan lassan úgy tudták intézni, hogy Kairóba ’s innét Konstantinápolyba a’ nyilvános pénzeknek csak legkisebb része jutott el. A’ mint a’ hegek’ jövedelme szaporodott, nőtt egyszer’smind hatalmuk ’s mameluk-testőreik’ száma. A’ benszülötteknek imígy két fajbeli külhóditók’ jármát kelle hordozniuk, mert a’ mamelukok jóllehet több századiglan tartózkodtak az országban, a’többi lakossággal mégsem olvadtak össze. Eredetük a’ szaraczen Saladin’ uralkodása’ idejébe esik, ki, hogy bitorlott hatalmát támogassa, a’ Kaspi-tenger’ nyugati részéről érkezett idegen rabszolgákból alkotó testőrsereget ’s ezt olly tetemes előjogokkal ruházta fel, hogy 1250 ben már magok közül választhatónak uralkodót. Azon idő óta e’ testőrsereg mindig úgy szerkeszté magát, a’mint legelőször létesült. A’ török foglalás óta folyvástt benső harcz volt a’ törökök ’s mamelukok közt, mellynek, miután a’ francziák’ beütése azt egy ideig félbenszakasztá, Mehmed Ali, Aegyptus’ mostani alkirálya, örökre véget vetett; mert egy részről a’ mamelukokat egy főig kiirtotta, más részről pedig a’ törökporta’ tekintetét semmitette meg. Bár mennyire kell is a’ moralistának utálni azon ravaszságot, mellyel Ali mind a’ két részt megcsalta, ’s azon kegyetlen bánást, mellyel a’ mamelukok iránt bizonyított, a’ világpolgár csak örülhet, midőn egy országot, melly belső segédforrásinál ’s geographiai fekvésénél fogvást Ázsia’ és Afrika’ civilisatiojára ’s minden európai nemzet’ kereskedésére nézve olly nagy jelentőséggel bír, lát a’ műveit és szabályozott statusok’ sorába lépni; mert hogy Mehmed Ali’ uralkodása szükségképe’ czélhoz vezet, nem hozhatni kétségbe. Mehmed Ali’ hatalmának alapja egy körülbelül 70,000 főnyi gyalogságból ’s 4000 főnyi lovasságból álló hadsereg, mellyNapoleon’ iskolájából került franczia katonatisztek által van európai módon szabályozva. Ez olly munka volt, mellynél az alkirály, — a’török katonaság’előítéleteivel, a’ mamelukok’ér-