Társalkodó, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1836-05-04 / 36. szám
dekeivel ’s a’ harczkerülő, gyáva fellah-k’ idegenségével küzdve, mint kikből hadinépet összen as szerint alkotá,_több mint egyszer koczkáztatá uraságát s életet. __E’ fegyveres hatalom’ segélyével végre sikerült a’ mamelukokat részint kiirtani, részint Afrika belsejébe kergetni, a’ vehabitákat visszaverni, Nubiát Dongola és Sennarig hatalma alá hódítani, Moreát elfoglalni, a’ porta’ uraságát nyilványos harczban úgy megrendíteni, hogy európai hatalmak’ diplomatiai segélye nélkül az halomra omlott volna — ’s tőle az uralkodást Syria fölött kicsikarni. Hanem e’ szabályos haderő után még egy más szebb ’s nemesebb áldás sarjadott,— ’s ez azon tökéletes bátorság, mellyel most az alkirály’ minden tartományiban egészen Dongola és Senaarig lakhatni és utazhatni. — Hogy ezen organisatio maradandó legyen, az alkirály katona-iskolákat állíttatott, hol több mint 1400 növendék nyer a’ mathematikában, várerősitésben, haditudományban, álgyuzásban ’s idegen nyelvekben oktatást. Fegyverházában európai művészek ’s mesteremberek által öntetnek álgyuk, veretnek fegyverek, gyártatik lőpor, használván mindig a’ legújabb találmányokat ’s készítésmódokat. Láthatni ott gáz- és gőzkészületeket, mellyeknél Angliában is alig találkoznak jobbak. Hogy a’ kormány-hivatalokra, az intézetekben a’ tanításra, a’ nyilványos építések’ ’s kézmű-intézetek’ igazgatására ’s a’ hadseregnél a’főtisztikarhoz alkalmas és ügyes embereket nyerjen, számos aegyptusi ifjút neveltet ’s utaztat Olasz, Franczia’s Angolországban. Továbbá, hogy Mehmed Ali a’ hajózásnak, mellytől az aegyptusiak legrégibb idők óta idegenek voltak, életet adjon ’s a’ tengeri hatalom’ alapját megvesse, Alexandriában hajózási iskolát ’s hajógyárt állítatott. Ezen utolsóban sok kompon ’s dereglyén kívül már több lineahajó is készült. Ő Alexandria’ kikötőjét, mellytől minden keresztyén hajó el vala tiltva, az egész világnak megnyitotta; bátorságosító intézeteket állított; szabadságot adott idegen kereskedőknek fekvő tulajdon-szerezhetésre, ’s az országában vert pénzeket szilárd ’s tartós becslábra emelte. Tetemes summákat fordított az ország ’s posta-utak’ készítésére ’s javítására, Nílus vize’ szabályozására, a’ partok’ bátorságositására s az öntözési készületek’ javítására. — Az ő parancsára létesült, hihetlenül rövid idő alatt, egy 10 német moldnyi hosszú, 90 lábnyi széles és 18 lábnyi mély hajózható csatorna, melly a’ nagyur’ tiszteletére „Mehmedfehr csatorna“ nevet nyert; ez Fuah mellett a’Nílust összeköti Alexandria révpartjával ’s általa az ország’ mindennemű termesztvénye a’ külföldi hajókhoz szállittatik. Legújabb nagy terve most: egy Kairótól Suezig terjedő vasút által a’ vörös tengert a’ földközivel kötniössze; egy másik még óriásibb terve pedig: olly magas töltéseket ’s olly nagy terjedelmű öntözési készületeket létesítni, hogy a’Nílus csekély vízállásnál is ugyan azon szolgálatokat tegye, mellyeket tesz a’legmagasbnál; ennél fogvást az ország’ termékenysége és áldása jövendőben nem függ már a’ magasabb vagy alacsonyabb vízállástól. Hasonló erőhatással mozdítá elő Mehmed Ali a’ tenyésztés’ új ágait ’s az újabb műszorgalmi ’s iparintézeteket. Bizonyos Jumel nevű franczia egy török’ kertjében történetesen egy gyapot-vagy is pamutfára talált, mellyet szerencsével ültetett el és szaporított. Az alkirály ez által ez uj tenyésztési ágra figyelmessé tetetvén, olly buzgalommal művelteté azt, hogy 1823ban apár 50000*köteg (Ballen) pamutot, melly az amerikai legjobbfélével vetélkedik, vitethetett külföldre. Ha nem hasonló, de még is szerencsés foganattal mozdítáelő a’ szőlőmivelést, ugyszinte az olajfa-, czukornád-, indigo- és dohány-, len és selyem-tenyésztést is. Mindenféle gyárakat létesített, jelesül gyapotfonó-, selyem- és műszerrgyárakat, ’s mindezt nagyszerű alakban, értelmes angol és franczia műmesterek’ igazgatási alatt ’s a’ legpróbáltabb példányok szerint. Még lithographiai ’s könyvnyomtató intézetek sem hiányzanak. Boulacban Kairó mellett megjelenik egy mindennapi újság. Egy telegraphvonal is létez Alexandrától Kairóig. — A’ fensőbb gyógy- és sebésztudományt európaiak tanítják ’s nagyszerű sztlben alkotott kórházakban történik a’ gyakorlás. A’ pestis ellen leghathatósb rendszabályok divatoznak ’s a’ tehénhimlő-oltás országszerte be van hozva. Mindenütt legnagyobb bátorság és türelem uralkodik; a’ népiskolákat is kitűnő figyelem kiséri. Az alkirály ezen nagyszerű törekvések által rendkívül növelte a’ külső kereskedést és saját jövedelmét. 1829 ben már 909 külföldi hajó érkezett az alexandriai kikötőbe, mellyek közül 361 ausztriai, 200 angol és római, 135 szardíniai, 44 franczia, 82 pápabirtokbeli, 19 szicziliai, 26 toszkánai, 13 svéd, 8 hollandi, 5 spanyol, 4 dán, 1 orosz ’s 1 amerikai volt. A’ statusjövedelem 1833dik évben 86 millió piaster volt, ’s a’ kiadás csak 77 millió. Ez utolsó közt megjegyzésre méltó a’ következő költség: a’ palotára és háremre 1,750,000; hadseregre 21 millió; tengerészetre 3 millió; uj gyárak’ létesítésére 8,780,000; uj hidakra,vasutakra és csatornákra is 3,780,000; mecsetekre és scheikekre 437,000; könyvnyomtató intézetre 61,250. Mindazáltal Mehmed Ali’ uralkodása’ ezen fényes képének van árnyék-oldala is. Az alkirály csak a’ külföldi kereskedők, tudósok ’s művészek iránt viseltetik szabadlelkűleg; az országgal ellenben úgy bánik, mint kényétől függő birtokkal, ’s a’ nép’ ereje és vagyona fölött úgy parancsol ’s rendelkezik, mintha mindazon