Társalkodó, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-10-07 / 80. szám
§0 «zum Pest, October’ 7. 1837. TÁRSALKODÓ. NÉHÁNY TEKINTET MAGYARORSZÁG’ FÖLDMIVELÉSÉRE. (Vége.) Állattenyésztés. Ma már fölösleg volna okokkal támogatni azon tettleges ’s minden értelmes gazda által eléggé tapasztalt valóságot, hogy úgy egyes, mint összes érdekink’ józan felfogása, a’ gabonatermesztést, mennyiben tulajdon szükségünkön túlmegyen , az állattenyésztésnek alárendeli. Ezen pálya minden egyes gazda előtt, (bár vagyonbeli tehetősége nem tartozik a’fényesek közé) mint az általányos értelmességé, végnélküli, ’s felsőbb fokait olly keveset érdekelhetik a’vámok’ és utak’ terhei, mint magát a’ szabad gondolatot. Legnagyobb akadályink, azon általányosakon kívül, mellyeket értekezésünk’ első részében érintettünk, ’s mellyek közül különösen a’ népesség és műveltség’ aránya ezen iparbeli ágat is teljes egész súlyával nyomja , földmivelési hiányunkban fekszenek. Innen egyszer kevés, másszor igen is bő eledel, és csekély választhatás az igen erős és igen kevés táplálatu, a’ száraz ’s nedves eledel közt; ezen okból pedig az évenkint több mint egy millió pengő forintnyi pusztítást okozó vérnyavalya és sok egyéb betegség! — Nyájaink’ nagysága pedig lehetlenné teszi azon kicsiny részletességekre terjedő ápolgatást, melly nélkül a’ tenyésztésnek külföldi sikere elérhetlen, hacsak gyári felügyelést, elosztási rendszert, pontosságot ’s a’t., nem hozunk gazdasági vállalatunkba, melly ugyan a’nagy tenyésztőknek sikerét még a’ kisebbekénél is magasbra emelné, de annyira világos nézeteket kíván, hogy nyilván a’ legközelebb külföldön is csak igen gyéren találhatók. Eddig a’ tenyésztői pályán Magyarországban Ítéletem szerint az elhunyt nemeslelkü Hunyady József gróf és vele jószágainak igazgatója Kapocsányi Appel Károly úr tettek legtöbbet; az ürményi uradalomban származott arab vérü lovak külföldi uralkodók’ istállóiban diszlenek, és számos magyar gazda nemesítette’s nemesíti jelenleg is Hunyady grófok’ uradalmain nevelt lovak, juhok ’s szarvasmarha által tulajdon lovait, nyájait. Örömmel tekint a’ hazafi Fechtig báró úr’ lengyeltóti lótenyésztésére. Őszinte hálával említendő Mezőhegyes és Bábolna k. ménesintézetek’ nagyszerű ’s jótékony befolyása. Holicsot, midőn juhászatai legvirágzóbbak voltak, inkább használta Ausztria, Morva és Szilézia, mint min magunk. — A’ lóversenyt magaal is több évig nem egyébnek, mint játéknak tekintettem; de jelenleg nemcsak elméleti okokkal, hanem tettleg is meg vagyok győzetve, hogy az nemesítőleg hatalmasul hat a’ lovak’ ’s ez által bizonyosan a’ többi állatok’tenyésztésire is. Ki megtanult szép ’s jó almát termeszteni, az könnyen eltalálja a’ körtvélyfa’ ültetését is. Széchenyi István gróf urat a’ haza legjelesb lótenyésztőji közé számítja. Károly főherczeg cs. k. fensége’ uradalmaiban a’ birkatenyésztés jeles ponton áll, ’s e’részben az ország’ nádora József főherczeg cs. k. fensége’ uradalmaiban is az utóbbi időkben igen nagy előlépések létettek. Eszterházy Pál herczegnek nemcsak törzsök juhnyájai érdemlik a’tenyésztő’figyelmét, hanem összes, majd hihetetlenül nagy juhálladalmának jó minősége. Dégi Festetics úr állhatatos és ész szerinti juh-nemesítése jótékonyan hat vidékére és teljes elismerést érdemel. De mindezek azokkal együtt, kiket itt név szerint nem említettem , egy 4000 négyszeg mérföldre terjedő országban, akár mennyiségre akár minőségre nézve megnyugtató tökélyt mutatnak ? — Véleményem szerint ugyan nem egyebet, hanem hogy megismertük az utat, melly még nyitva vagyon előttünk, neki is iramodtunk már; most csak haladjunk , haladjunk! — E gy v eg e s e k. A’ gazdasággal összekötött gyárak közül a’ pálinka-főzés nálunk alighanem előbb kezdett emelkedni, mint Lengyelországban, Hunyady grófok’ uradalmaiban legalább már régen használnak e’ végre gőzöseket; de az utóbbi időben a’ lengyelek igen megelőztek. Nem is csuda ; a’ burgonyát ’s gabonát népességűk’ ’s úrbéri viszonyaik’ tekintetéből nagyon olcsón termesztik, fajok bőséges, ’s közel szomszédai a’ poroszoknak, kik ezen ipar’ nemét legnagyobb fokra emelték. Serfőzésünk alig érdemel említést, kivévén Budapesten, mióta a’ monopólium megszűnt, és főleg Tüköri urnák czélszerű ’s példás vállalata miatt. — Az eczet - készítés’ javítása még sürgetőbb szüksége volna az országnak; szeszes itala elég van, ’s ez a’ gabonával együtt igen olcsó ; az eczet mind e’ mellett drágább, mintsem vele a’ jobbágyság élhetne, mellynek egészségi körülményei, kivált az ország’ déli és délkeleti részeiben, igen kívánatosakká teszik a’ növényi savanyokat.• A’ czukorgyártás nálunk is divatba kezd jőni. Lacsny Miklós úr e’ részben sokat áldozott: mondják, hogy gyára jelenleg elég sikerrel dolgozik. Odescalchi herczeg egy ügyes franczia Dombasle, a’ hires Roville’ egyik növendéke által, mint hallottam, elég haszonnal gyártat. — Azon törekvések, hogy kiki megtanulja a’ maga házi szükségét honn ellátni, anynyiban nekem is hasznosoknak látszanak, hogy az általános ismereteket ’s fogékonyságot azon iparágra nézve terjesztik, ’s ez által a’ nagy gyárak’ felállítását elősegélik; hogy pedig ezek, kivált szűk pénzbeli körülményeinkben felállhassanak, igen óhajtom, sikerüljenek olly egyesületek és szerződések , mellyek szerint a’ földbirtokos a’ répát adja ’s érette annak termesztési hasznát részint készpénzben , részint állati eledelben veszi a’ gyártótól; a’ gyártásra szükséges tetemes pénzzel, ismérvekkel és többféle, a’ többi közt kereskedői felügyeléssel más járul a’ vállalathoz ’s ez utóbbié a’gyártásnak szoros értelmű nyeresége. Ezen viszonyoknál a’ répa’ árának meghatározása a’ fődolog; a’ földmivelőnek természetesen többet kell nyerni, mintha a’ répát közvetlen emésztetné meg állatai által.