Társalkodó, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-11-22 / 93. szám
03 szám Pest» november’ 13. 18V. TÁRSALKODÓ. ORVOSI SZEMLÉLETEK a’ Hazánkban most uralkodó marha dög körül. Azon nagy ’s rendkívüli szárazság után, melly tavaly egész nyáron tartott, és sok helyen az ivóvízben tetemes fogyatkozást szült, méltán lehet aggódni, hogy ez majd a’ kérődző állatokra nézve, —•mellyeknek t. i. egészségük’ fentartására az emésztő-rendszer’ különös alkotása ’s működésénél fogvást annál több vízre van szükségük, mennél nagyobb az uralkodó hőség •—, káros befolyású lesz ’s veszélyes nyavalyákat nemzetid. — Természetes, hogy illy tartós ’s a’ légmérsék’ szokatlan fölemeltségével járó szárazság’ káros következésűt elsőbb is azon kérődzőállatok’ nemének kell érezni, mellyeket testalkotásuk ’s élet-erejükre nézve gyöngébbeknek nevezhetni. Így történt, hogy a’ téli takarmánynak tavaly — kivált mezőségen — érzett hiánya miatt is Békés megyéből Arad megye’ hegyesb borosjenői járásába teleltetés végett hajtott juhok közt a’ dög legeslegelőbb mutatkozott , ’s csakhamar olly erőre kapott, hogy kevés hét alatt a’ nevezetes számú nyájak egy hatod-, sőt közel egy nyolczad-részre olvadtak le.Ezen öldöklő nyavalya’ küljelei átaljában ollyanok voltak, mellyeknek a’ később Arad-megye’ határán a’ szarvas-marhák közt kirontott dög’ jeleneteivel tett egybehasonlítása után a’ nyavalya’ hasontermészetét félreismerni nem lehetett: a’ juhokon t. i. 1—3 napig tartó ’s minden más kórjelenség nélküli szomorúság, étvágy-hiány, kérődzés’ megszűnése, néha köhögés, könnyezés, büdös lehelet, hasmenés, vérhas, a’ gyapjúnak kütegnélküli elhullása, utóbb teljes elerőtlenülés, altesti pöffedés és sorvadás tapasztaltatók; ezen kórjeleneteket, — bárha nem mindig egyesülten — növekedő lihegéssel ’s fájdalmas nyögéssel egybekötött állandó láz kiséré; a’ szomjúság, kivált a’ nyavalya’ kezdetén, szemlátomást növekedék. •— A’ nyavalya 1—6 napig tartott; voltak azonban esetek , hogy néhány óra’ lefolyta után az épnek tetsző birka már meg is volt nyúzva. — Több darabon végbevitt szorgalmas bonczolások is csakugyan valósíták a’ juhok közt ’s később a’ szarvas-marhákon kiütött nyavalyák’ egyazonságát: némellyeknél a’ lépben, másoknál a’ százrétűben, ismét másoknál a’ májban, de többnyire a’ tüdőben mutatkoztak a’ fenésedés’ jelei. — Ezen juhok közti járványban a’ gazdák gyógyszert épen nem használtak , de nem is kerestek; ’s igy némelly gazda, ki ezer darabot teleltetés végett hozzánk hajtott, 120 —150 darabbal ’s egy pár kocsi bőrrel tért vissza mezei lakába. Ugyanezen időtájon megyénk’ némelly vadaskerteiben, hol a’ multnyári szokatlan hőségen ’s az innét származott vízhiányon kívül, semmi más kártékony befolyást, melly a’ szarvasok közt dögre alkalmat nyújthatott, nem lehete észrevenni, a’ kérődző vad ugyanazon nyavalya’ áldozatjává lön. A’ bonczolások itt is az érintett kórváltozásokat mutatták. Arad megyében szarvasmarháinkon a’ dögvész július’ közepén ütött ki először, és pedig Boros-jenő városában. — Néhány hétig a’nyavalya csak helylyelközzel mutatkozik, ’s ezen egyes döglések, az e’ városban létező marhák’ nagy száma mellett, mind a’ gazdákat, mind a’ helybeli elöljárókat annál kevésbbé aggaszták, mivel eddig e’ megyében, legalább az idén, a’ dögnek hire sem volt. Annál nagyobb jön a’ rémülés, midőn később — egy hét alatt 60 — 80 darab elhullott. — A’ szomszéd helységek’ lakosai, különösen a’ mogyoróiak, algyestyiek , berzaiak, kik legelő-hiány miatt némelly heverő marhájokat a’ boros-jenői tág mezőn évi díj mellett legeltetik, a’ már akkor Boros-jenőn folyamatban levő orvos - politziai szoros vigyázat’ ellenére marhájokat, nehogy ezek is a’ dögnek martalékul essenek, éjjel titkon haza hajtották. — Midőn ezen titkon történt ’s egy ideig titokban maradt hazahajtás után a’ nevezett helységekben is a’ dög kiütött, ragályos természete nyilványos Ion. — A’ számos beteget megvizsgálván, e’ nyavalya különösen a’ következő három alakban mutatkozott : A) Jelenetei: az előben. Iső alak. —• Eleinte a’ marhát bágyadság , szomorúság ’s később láznélküli kehesség szállá meg; a’ marha lehajtott fejjel ’s konyult fülekkel állott, — a’ száj-üreg forró-nyálkás,—száraz ganészás, később láz-mozgalmak jelentkeztek; szarvak ’s fülek majd hidegek majd ismét forrók, a’ szemek könnyeztek, a’ hátgerincz igen érzékeny; a’ lehelet igen szapora; az étvágy a’ kérődzéssel együtt lassankint megszűnt; a’ szomjúság nőtt, de ivás után száraz köhögés gyötré a’ marhát, melly meggörbült háttal ’s kinyújtott nyakkal ment végbe; — a’ marha kerülni láttaték a’ fekvést; a’ szájüreg’ falai megfekélyesedtek; a’ lehelet büdös jön; — az érverés többnyire szapora, nagy ’s erős.—Végre különös nyugtalanság, nyögés, még szaporább lihegés a’rásztok’ (hypochondriacae p.) kitűnő emelkedésivel; — a’ marha elgyengült, ’s már most le is feküdt; a’ fülek ’s szarvak meghűltek, a’ beadott ital korogva szállt le, a’ szemek elhomályosultak , megcsipásodtak; a’ száj- ’s orrlyukakból nyúlós nyál ’s takony folyt; az érverés szapora de gyönge len, a’ marha elszáradt és nyögve mult ki. Ezen kórjelenetek huzamosb ideig gyötrék a’ marhát; némelly esetekben csak lassan fejlődvén ki, 5—8 napig is eltartának. — Ildik alak. A’ marhát hirtelen forróláz szöké meg; kezdődött ez a’ külbör’ ’s végtagok’ reszketésével; a’ szőr felborzasult, fülek ’s szarvak hol forrók, hol hidegek; az érvelés sebes és erős. ■— Követé ezt nyugtalanság, forróság, fejrázkodás, fogcsikorgatás, bőgés, köhögés; a’ szemek más nap gödreikbe vonultak vissza, ’s a’ marha hirtelen megsoványult. — Megszűnvén e’ jelenetek, néhány óra múlva ismét megújultak, de most már a’ bölcső’ kórállapotjának jelei is járultak hozzá, mellyek altesti pölfedésben, szorulásban, ganéjlási erőködésben, ’s végre’s olvadt kóros (colliquatio) hasmenésben állott, melly utóbbi esetben a' marha büdös, barna vagy vérrel vegyes higságot, noha csekély mennyiségben, de gyakori erőködés mellett üritett ki. — A’ marha illy állat