Társalkodó, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-03-22 / 23. szám

S3. szám Pest, martzius’ S3. 193?.. TÁRSALKODÓ DU­NAPARTI RAJZKÉPEK ’S TÁJTÖRTÉNET. Megtekintvén a’ magyar Hazát keresztben met­­sző fönséges folyamot, a’ Dunát, melly élénkséget, tisztább levegőt ’s jóllétet kölcsönöz lakosinak; ’s ha rajta Dévéntől Pécsváradig csak puszta mulatság­ból teszünk is egyikén gőzöseinknek utazást, — melly folyamnak kiterjedése az érintett 2 hely között mint­egy 100 geographiai hosszmérföldet teszen,—két­ségkívül sok szépre ’s kecsegtetőre találand a’vizs­ga szem, ’s nem sajnálja, hogy illy tudományos vízi­ útazással tölte időt, melly talán reá nézve a’nél­kül is ollykor hasztalan folyt volna le. — Megszem­lélvén azon víz- vagy foly­amszabályozási munkákat, mellyek már eddig is létesültek Dévén és Gutor kö­zött, é s kettőztetett erővel folynak most — le egész Vé­nekig,— nem lehet nem bámulni azokat, szembe­szökvén ollyneműkő- és rőzse-sarkantyúk, millyenek­­ről magyar technikusaink’ nagyobb részének sem i­­gaz képzelete, sem tiszta fogalma nincs; így például a’ sarndorfi határban 1836 ban, a’ teljesen bevégzett rőzsesarkantyú’ hossza 92° bécsi él, melly műnél 14°öl gödröt kelle kitöltenie 3 ölig a’ zérus alatt, m­ellyel a’ korlátolt víz völgyeit magának. A’ sze­metei határban látható rőzse-sarkantyú’ hossza 96°, ’s az üreg a’ műfőnél ll°öl volt. A’ carlburgi rő­­zse-sarkantyú’ hossza 224°, a’ partba­ eresztéssel e­­gyütt pedig 228 öl, ’s így tovább. Ezen hydrotechni­­kai munkák, mellyek összesen 8 lábra emelkednek a’ zérus fölött, 10 láb lévén a’ Dunavíz’ közép má­va, kik jobbatlán bor- é s gyümölcstenyésztésből él­nek. Dévénben van egy királyi víz-határvám. Az alatt, míg a’ vámtisztek hajóvizsgálással foglalatos­kodnak , ’s az áruk vagy portékák megvámoltatnak , a’ vízen utazónak elég ideje van a’ Morva és Duna­ összefolyásánál, az egy meredek torony­ alakú kőszik­lára, ’s az ezen szirthez legközelebb fekvő hegyre épült várnak, melly 1809 ben a’ francziák elleni há­borúban majd egészen lerontatott, omladványit ké­nye szerint végig tekinteni. A’ dévéni várszirtről gyönyörű kilátás nyílik a’ közelfekvő Kobel hegyre, a’ dunántúli Német-Óvár és Wolfsthal helységekre, a’ Marchfelden által a’ pompás császári mulató-kas­télyra Morva folyóvíz mellett, ’s a’ tavaiban m­ere­­dező hóhegyre Ausztriában, stb. — Dévén’ eredeté­ről igen különbözők a’ vélemények ’s népmondák. Egyik szerint e’ vár szláv herczeg’ leánya által a­­lapíttaték, mások szerint pedig létét a’ rómaiaknak köszöni, kik egykor ezen országvidéken, névsze­­rint Carnuntumban (Petronel és Német-Óvár között) laktanak. Legyen ez bár­mikép is, bizonyos az, hogy Dévén már 864 körül nevezetes helység volt Ma­­rec­aniában. Ezen időben keresett ott magának ’s kincseinek menedékhelyet Ratislavv (Wratislaw) ig, miután Lajos német császár széllyelű­zte seregét. Hosszas ostrom után megbódult a’ vár a’ győze­­delmesnek, nem kedvező föltételek alatt, Is. István király alatt a’ vár a’ magyar feldek­nek’ hatalma alá jutott,Morava’vize jelöltetvén ki nyugati országhatárul. Ezen várat a’mezővárossal együtt lángnak adá mar­gassága, méltán megszemlélésre ingerelhetik a’ mélha­­talékul 1233 ban Fridrik ausztriai herczeg’ serege, rátot. —Felhagyván ezen érdekes hazai t­rgyakkal:“­ A’ dévéni várat újra elfoglalta 1272 ben Ottokar cseh ’s minden más efféle nevezetességgel, mellyek a’ király, ki Béla magyar királyt legyőzte; azonban a’ kir. hajózati kerület’ hosszában Dévéntől Pécsvára­dig mutatkoznak; csak a’ 2 szélső várépitvényről teendünk most említést, ’s ezek Dévén és Illők, ámbár az egész dunavonal olly bájoló­­s regényes, hogy nem fogynánk­ ki az anyagból, ha azokat e­­gyenkint felhordani akarnék. — 1) A’ Dunafolyam elhagyván Wolfsthal nevű utolsó ausztriai helységet, hol egy határvám létez, azonnal búcsút vesz az ausztriai főherczegségtől, ’s Magyarországba foly, hol először mindjárt Dévén mezővárost üdvözli, a’gr. Pálffy nemzetség’ pozsony­­megyei jószágát, melly alsó Magyarországban a’Du­nán innen fekszik, meredek dombra helyezett tisz­­teletes várromjaival! Salvete Penates ! azaz : Szere­tőmnek édes honja, feléd indul az én hajóm! igy üdvözlöttem én, ’s üdvözli minden hon­szerető ma­gyar, ki a’ Dunán Dévénhez közelít. Hála- és öröm­érzelmek töltik­ el keblünket, látván hogy már roko­naink között vagyunk. Dévén mezőváros, melly a’ várépitvénynyel ’s Récse, Dévén-Ujfalu, Hidegkút szomszéd falukkal gróf Pálffy család jószágát teszi, 2 órányira esik békekötés után ismét visszakerült a’ magyar koro­nához. A’ tödik század’ elején, lévén a’ hatalmas sz. györgyi és bazíni gróf’ tulajdona volt, Is. Ferdinand császár ’s király Báthory István nádor­nak ajándékozá a’ várat kárpótlásul a’ Zápolya’ párt­hívei által vagyonában szenvedett megcsonkításért. Ugyanitt mult­ ki maga ezen derék férfi is 1535 ben, ki akkor Hazájának elsötétült egén mint első ragyo­gásé csillag tündöklött. Egyik követője Bocskay er­délyi herczeghez szegődvén , ezen vár ismét a’ ma­gyar korona’ tulajdonává lön. Rövid ostromlás után 1621ben, Bouquot ausztriai hadvezér elvette Dévént Bethlen Gábor erdélyi herczeg’ osztályától, ’s 3dik Ferdinand császár, a’ várat a’ mezővárossal együtt, a’ kötött béke után Pálffy Pál nádornak ajándékozá, a’ Haza iránt kitüntetett nagy érdemiért. Hasz­talan ostromlák 1683 ban e’ várat a’ Bécs felé to­­lyongott török csordák. A’ 18dik század’ kezdetétől fogva mindig mélyebbre süllyedt, ’s aztán már nem is lakták azt többé. 1809 ben a’ francziák, á­t­­léptükkor a’ magyar földre, végkép elpusztíták.­­) Egy második hely, mellyet itt érintünk, I­­ Pozsonytól, beömlésénél a’zavaros Morvának a’büsz­­i­k vagy Újlak, mezőváros Szirmalmban , mellyel ke Dunafolyamba, melly nagy folyóvíz Ausztria és szemközt, Bács megyében, Ó-és Uj-Palánka fekszik, Magyarország között a’ határvonalt képezi. Ezen köztük fákkal benőtt két nagy sziget van, maga II­ helységet csupa német lakja, azaz, mintegy 1470 lak pedig a’ középpont Vukovár ’s Pécsvárad kő­katholikus, ’s 10 protestáns lélek 208 házban elősz­­zör, a’ Duna’ jobb partján. Az érintett mezőváros.

Next