Társalkodó, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-03-22 / 23. szám
S3. szám Pest, martzius’ S3. 193?.. TÁRSALKODÓ DUNAPARTI RAJZKÉPEK ’S TÁJTÖRTÉNET. Megtekintvén a’ magyar Hazát keresztben metsző fönséges folyamot, a’ Dunát, melly élénkséget, tisztább levegőt ’s jóllétet kölcsönöz lakosinak; ’s ha rajta Dévéntől Pécsváradig csak puszta mulatságból teszünk is egyikén gőzöseinknek utazást, — melly folyamnak kiterjedése az érintett 2 hely között mintegy 100 geographiai hosszmérföldet teszen,—kétségkívül sok szépre ’s kecsegtetőre találand a’vizsga szem, ’s nem sajnálja, hogy illy tudományos vízi útazással tölte időt, melly talán reá nézve a’nélkül is ollykor hasztalan folyt volna le. — Megszemlélvén azon víz- vagy folyamszabályozási munkákat, mellyek már eddig is létesültek Dévén és Gutor között, é s kettőztetett erővel folynak most — le egész Vénekig,— nem lehet nem bámulni azokat, szembeszökvén ollyneműkő- és rőzse-sarkantyúk, millyenekről magyar technikusaink’ nagyobb részének sem igaz képzelete, sem tiszta fogalma nincs; így például a’ sarndorfi határban 1836 ban, a’ teljesen bevégzett rőzsesarkantyú’ hossza 92° bécsi él, melly műnél 14°öl gödröt kelle kitöltenie 3 ölig a’ zérus alatt, mellyel a’ korlátolt víz völgyeit magának. A’ szemetei határban látható rőzse-sarkantyú’ hossza 96°, ’s az üreg a’ műfőnél ll°öl volt. A’ carlburgi rőzse-sarkantyú’ hossza 224°, a’ partba eresztéssel együtt pedig 228 öl, ’s így tovább. Ezen hydrotechnikai munkák, mellyek összesen 8 lábra emelkednek a’ zérus fölött, 10 láb lévén a’ Dunavíz’ közép máva, kik jobbatlán bor- é s gyümölcstenyésztésből élnek. Dévénben van egy királyi víz-határvám. Az alatt, míg a’ vámtisztek hajóvizsgálással foglalatoskodnak , ’s az áruk vagy portékák megvámoltatnak , a’ vízen utazónak elég ideje van a’ Morva és Duna összefolyásánál, az egy meredek torony alakú kősziklára, ’s az ezen szirthez legközelebb fekvő hegyre épült várnak, melly 1809 ben a’ francziák elleni háborúban majd egészen lerontatott, omladványit kénye szerint végig tekinteni. A’ dévéni várszirtről gyönyörű kilátás nyílik a’ közelfekvő Kobel hegyre, a’ dunántúli Német-Óvár és Wolfsthal helységekre, a’ Marchfelden által a’ pompás császári mulató-kastélyra Morva folyóvíz mellett, ’s a’ tavaiban meredező hóhegyre Ausztriában, stb. — Dévén’ eredetéről igen különbözők a’ vélemények ’s népmondák. Egyik szerint e’ vár szláv herczeg’ leánya által alapíttaték, mások szerint pedig létét a’ rómaiaknak köszöni, kik egykor ezen országvidéken, névszerint Carnuntumban (Petronel és Német-Óvár között) laktanak. Legyen ez bármikép is, bizonyos az, hogy Dévén már 864 körül nevezetes helység volt Marecaniában. Ezen időben keresett ott magának ’s kincseinek menedékhelyet Ratislavv (Wratislaw) ig, miután Lajos német császár széllyelűzte seregét. Hosszas ostrom után megbódult a’ vár a’ győzedelmesnek, nem kedvező föltételek alatt, Is. István király alatt a’ vár a’ magyar feldeknek’ hatalma alá jutott,Morava’vize jelöltetvén ki nyugati országhatárul. Ezen várat a’mezővárossal együtt lángnak adá margassága, méltán megszemlélésre ingerelhetik a’ mélhatalékul 1233 ban Fridrik ausztriai herczeg’ serege, rátot. —Felhagyván ezen érdekes hazai trgyakkal:“ A’ dévéni várat újra elfoglalta 1272 ben Ottokar cseh ’s minden más efféle nevezetességgel, mellyek a’ király, ki Béla magyar királyt legyőzte; azonban a’ kir. hajózati kerület’ hosszában Dévéntől Pécsváradig mutatkoznak; csak a’ 2 szélső várépitvényről teendünk most említést, ’s ezek Dévén és Illők, ámbár az egész dunavonal olly bájolós regényes, hogy nem fogynánk ki az anyagból, ha azokat egyenkint felhordani akarnék. — 1) A’ Dunafolyam elhagyván Wolfsthal nevű utolsó ausztriai helységet, hol egy határvám létez, azonnal búcsút vesz az ausztriai főherczegségtől, ’s Magyarországba foly, hol először mindjárt Dévén mezővárost üdvözli, a’gr. Pálffy nemzetség’ pozsonymegyei jószágát, melly alsó Magyarországban a’Dunán innen fekszik, meredek dombra helyezett tiszteletes várromjaival! Salvete Penates ! azaz : Szeretőmnek édes honja, feléd indul az én hajóm! igy üdvözlöttem én, ’s üdvözli minden honszerető magyar, ki a’ Dunán Dévénhez közelít. Hála- és örömérzelmek töltik el keblünket, látván hogy már rokonaink között vagyunk. Dévén mezőváros, melly a’ várépitvénynyel ’s Récse, Dévén-Ujfalu, Hidegkút szomszéd falukkal gróf Pálffy család jószágát teszi, 2 órányira esik békekötés után ismét visszakerült a’ magyar koronához. A’ tödik század’ elején, lévén a’ hatalmas sz. györgyi és bazíni gróf’ tulajdona volt, Is. Ferdinand császár ’s király Báthory István nádornak ajándékozá a’ várat kárpótlásul a’ Zápolya’ párthívei által vagyonában szenvedett megcsonkításért. Ugyanitt mult ki maga ezen derék férfi is 1535 ben, ki akkor Hazájának elsötétült egén mint első ragyogásé csillag tündöklött. Egyik követője Bocskay erdélyi herczeghez szegődvén , ezen vár ismét a’ magyar korona’ tulajdonává lön. Rövid ostromlás után 1621ben, Bouquot ausztriai hadvezér elvette Dévént Bethlen Gábor erdélyi herczeg’ osztályától, ’s 3dik Ferdinand császár, a’ várat a’ mezővárossal együtt, a’ kötött béke után Pálffy Pál nádornak ajándékozá, a’ Haza iránt kitüntetett nagy érdemiért. Hasztalan ostromlák 1683 ban e’ várat a’ Bécs felé tolyongott török csordák. A’ 18dik század’ kezdetétől fogva mindig mélyebbre süllyedt, ’s aztán már nem is lakták azt többé. 1809 ben a’ francziák, átléptükkor a’ magyar földre, végkép elpusztíták.) Egy második hely, mellyet itt érintünk, I Pozsonytól, beömlésénél a’zavaros Morvának a’büszik vagy Újlak, mezőváros Szirmalmban , mellyel ke Dunafolyamba, melly nagy folyóvíz Ausztria és szemközt, Bács megyében, Ó-és Uj-Palánka fekszik, Magyarország között a’ határvonalt képezi. Ezen köztük fákkal benőtt két nagy sziget van, maga II helységet csupa német lakja, azaz, mintegy 1470 lak pedig a’ középpont Vukovár ’s Pécsvárad kőkatholikus, ’s 10 protestáns lélek 208 házban előszzör, a’ Duna’ jobb partján. Az érintett mezőváros.