Társalkodó, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-08-05 / 62. szám
TÁRSALKODÓ. 68 szám. Pest, augusztus’ 5. 1837. FÖLDMÉRÉS Dicsekedve emlegeti Chalderomi opticus ’s mérnökiműszer-árus Pesten, hogy egy idő óta a’ tükör-műszereket hazai mérnökiek annyira keresik, hogy minduntalan több több illyes műszert kell megrendelnie Bécsből. De a’ milly örömmel emlegeti ő ezt, épen olly komor érzelmeket támaszt ez eset az értekezőben, vádolván magát, hogy a’ mérnökök’ illy tévedésinek ő egy részben oka, ki a’ szegtükör-műszereket több ízben illőleg méltányolva, ezeken talán a’ rég ismeretes ’s úgy nevezett Winkelspiegelt (szeglettükröt) értik. Három nemét ismeri az értekező a’ színházikukucsnak (Theatergucker), egyiket nevezték hajdan polemoscopnak, melly egy, 45 fokra helyzett tükörbül, ’s egy rövid távcsőbül (perspectiva) áll; ezt Hevelius találta föl, mellynek segítségével a’ jobbra vagy balra létező tárgyat a’ néző egyenes szeglet alatt maga előtt látja, ’s igy táborban észrevétetlenül a’ mellékes tárgyakat kikémli: ez most már hellyes közzel csak színházakban használtaik a’szomszéd szépség’ kecses’ észrevehetlen éldelésire. Adik a’ vitrum polyoptron, melly áll egy három, vagy több szegletre köszörült kristályüvegből ; ez is az oldalaslag eső tárgyakat kisebb idomzatban állítja élénkbe, ’s kicsinysége által még észrevehetlenebb a’ szomszéd tárgyakra intézett kandikálásban. Adik ’s legjelesb színházi kukucs az úgy nevezett Winkelspiegel, melly 2 vagy hüvelyk hosszú, 15 hüvelyk magas háromszögü réztokban mintegy 45 fok alatt összetett két tükörbül áll, egy kis fogas kerékkel ellátva, hogy az egyik mozogható tükröt a’ tárgyra lehessen igazítani; ’s im ez azon műszer, mellyet Chalderoni árul, ’s mellyet mérnökink kapva kapnak, hogy annak földmérésben hasznát vegyék. Ez bár sokat hasonlítson is azon műszerhez, mellyet Wiessner (lásd az idei Társalkodó’ 11 számát) földméréshez használ, ’s vele egyenes szögleteket veszen, csakugyan olly szerkezetű is, hogy állandó 90 fokot mutathat a’ horizonban, holott a’ Chalderoni’ műszerén azt venni részint a’ műszer’ kicsinysége, részint az egyik tükör’ mozgékonysága miatt biztosan soha sem lehet. Azonban a’Wiessner’ szegtükrén is, bár az tökéletesen igazítva legyen is, ne gondolja senki, hogy magában mindig 90 fok szegletet vehetni. Ha a’ tárgyak magasbak a’ szem’ horizonjánál, a szeglet mindig nagyobb 90 foknál; ha pedig azok a’ horizon alatt vagynak, a’ szeglet kisebb 90 foknál, annyira, hogy vele több gradust hibázhatni, és igy a’ mért perpendiculum csak ritkán esik maga helyén, melly miatt a’ térkép hibás. De nem is használtathatnak a’ tükrök előkészületek nélkül másutt, mint tökéletes horizonban; ’s tengereken is csak azért tökéletesek a’ sextans’ szegletei, mivel a’ tenger’ színe mindig horizontális, holott a’ hullámok’magassága legkisebb tekintetbe sem jöhet a’ napi terjedék miatt. Szárazföldön, ha az dombos vagy hegyes, csak ezen gömbszegési (sphaerica) arány (proportio) által használhatók az állandó nyílású szegletmérő műszerek (melly proportio egyszersmind a’ horizonban az étnap-egyéni vonaltól (aequinoctialis lineátus) számlálva a’ nap’ távolodását (elongatio) is pontosan kifejezi az Astronomiában.) 1 tang ?/ tang a Sing holott teszi a’ basis’ fölemelése szegletét ....?/ a’ tárgy .... „ . . „ . . . » a’ vett szeglet hibáját........................... . . . . innen Sine = tang tj. tang 0 p. o. a’ hasis felemelése, mellyet mérek, szemem’ horizonán felül, legyen 15 fok . . //=15 a’ tárgy’ fölemelése, mellyet a’ hasisra vetek, 20 fok..................................a=20 részen a’ hiba Sine = tang 15° tang 20° = 0,2679. 0,3639 . 0,0975 . 5 fok 36 perez. ’S így a’ szeglet, mellyet vettem Wiessner úr’ szegtükrével, nem 90 fok, hanem 95° 36; ’s ki e’ felszámolást nem érti, ’s ennek hasznát venni nem tudja, szegtükrökkel olly hibás mérést teszen, melly a’ hitelesítést soha sem állja ki; mellyet tapasztalni kénytelenittetvén a’ földmérő, a’ tükörfelmérést nemcsak jónak nem találja, sőt azt neveti ’s kárhoztatja, ’s azt, a’ ki ajánlja, gorombasággal illeti. Hihető, így csalá-meg a’szinházi kukucs azon szegedi Mérnök urat, ki a’ jelen-évi Társalkodó’ 43dik számában a’ tükörfelmérés ellen olly elbizottsággal lép fel a’ mérőasztal’ pártolására, mintha ő volna maga Praetorius, ki az asztalt feltalálta, ’s minden más mérés haszontalan nagyítás, vagy persa rege volna. Sajnálhatni ugyan , hogy a’ gáncsoskodó szegedi Mérnök úr szép külföldi tapasztaláshoz többet nem ragasztott, ’s egy ugrással az ausztriai határszéleken túl nem szökkent, talán a’ tükrökhöz több bizodalmat szerezhetett volna így magának, ’s e’ felséges találmányát Stadleynek nem alacsonyitaná asztal alá. Hihető, jól tudja szegedi Mérnök úr, hogy a’ tengereken is vannak szoros utak, mellyeket vagy zátonyra - akadás, vagy sziklába ütközés nélkül sebes szélmintában nem kerülhetni el; lehet ugyan függő-ónnal is a’ tenger’ mélységét kikeresve hajótöréstül magát biztosítani; de ez igen időző, csavargós, sőt sokszor olly szurdok-helyre vezető, mellybűl a’ visszalépésnél más menekvés nincsen. A’ nélkül, hogy abba bocsátkozni szükségesnek tartaná a’ felelő, mikép kell a’ láthatatlan utakat a’ tengereken fölkeresni, meg kell említeni , hogy legfőbb műszer ehez a’ Hadley tükrsextansa. Az is igaz, hogy mintegy négy ge°* graphiai mérföldig jelenleg meghatározhatni a hajó’ hollétét a’ tengereken; az is igaz, hogy 3 v. 4 percz(minuta)hiba a’ Hadley’ sextansával vett szegletben több mérföldnyi bizonytalanságra is vezethetne; ebből az következik, hogy ha a tengerészek, ttjokban, sok száznak életét ’s talán erre