Társalkodó, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-11-25 / 94. szám
Pest* november’ 85. 04 ezron 1937. társalkodó. DUNA- ÉS TISZA-KÖZI ORSZÁGOS CSATORNÁRÓL. Szerencsém van kedves Hazámnak tisztelettel jelenthetni, hogy azon országos magyar Csatornának, (illy csatornát a’ technicai iparú nemzetek Grand-canalnak neveznek) mellyet Gratzből Pesten által Kolosvárig szándék vezetni, legfőbb része, úgymint: Pesttől Csongrádig már részletesen és definitive föl van keresve, merre leszen vonatandó a’ tárgy’ kifejlődése után. Főbb helyek, mellyeket a’ legfőbb vonal érint, ím ezek: Pesten az úgynevezett molnártónál fog lenni a’ torka, mellyben fog alkottatni egynagy vizosztó épület az Arad vármegyében általam épittetett vizosztónak mintájára. A’ soroksári duna-ág Taksonyig csatornául marad. Innen Ocsa, Sári, Dalas helységek alatt, Tatár-Sz. - György, Pöszér, Attacs, Kerekegyháza, Ágasegyháza, Orgovány, Bugacz, Móricz gátja határokon által Félegyháza alatt menvén, Csongrádnál a’ Tiszába tövellik. A’ szegedi vonal a’ móriczgáti határban kitorkollik a’ legfőbb vonalból; ez tartja menetelét Majsa, Kömpöcz, Dorozsma határokon által, és Szeged városban a’ Tiszába tövellik. Az izsáki vonal kiválik a’ legfőbb vonalból az orgoványi határban, és tartja útját izsáki Kolumiónál tétál sz. Imrei, és Tetétleni pusztákon keresztül Bölske iránt a’ Dunába. Pesttől a’ Duna és Tisza közt alányúló földhát olly annyira rendetlenül hanyatlik, ’s ezáltal olly tömérdek nehézségeket gördit elő, hogy ezen csatornának fővonala csak úgy lehetséges, ha ennek torkába Pesten vizosztó építtetik, ’s a’ viz-szín’ rézsű, melly Pest és Csongrád közt 12 ölet teszen (azaz Pestnél a’ Dunának közép-állású vize tizenkét öllel magasabban áll, mint Csongrádnál a Tiszának középállású vize) vagy is ezen vizeset ügyesen használtáértik. A’ szegedi és izsáki ág-csatornákat pedig csak a’ legfőbb vonal teszi létesíthetővé. Próbák is létettek, u.m. először Soroksártól Pilisre, másodszor Dabasról Czeglédre, harmadszor Tatár szent-Györgytől Nagy- Kőrösre , negyedszer több után Kerekegyházától Kecskemétre vinni a’ csatorna’ huzamatát; de oeconomice lehetetlen, mivel az ásás’ mélysége húsz élet felülhaladna, több ezer ölre nyúló hosszaságban. A’ toroki nagy vizosztónak terve és minden előszámolás e’ télen úgy elfog készíttetni, hogy még 1838dikban, ha a’ pénzrészvényes társaság magát alkothatta, az épitéshez ’s ásáshoz kezdhetni. Én, mint ezen eredeti tervű csatornának a’ magam tulajdon költségin törvényes feltalálója, egyezésben vagyok egy Arad vármegyében sok birtoka, és Bécsben nagy kereskedő házzal, ki egész hitelét ígérte arra forditandani, hogy minden actiát, mellyek Magyarországban el nem kelnének, biztosítani (garantirozni) fog, ’s a törvény által kiszabott utón e’ nagy tárgyat velem együtt el fogja indítani (das Geschäft ereifen). Azért biztosan reméltem, hogy ezen országos csatorna egész hazánk’ díszére ’s anyagi sok hasznára, különösen t. Pest vármegye’ technicai állapotjának messze ágazó javítására, rövid időn, ezen megyebeli t. Karok és Kendek hathatós pártfogása alatt, életbe fog hozatni. Kötelességemnek tartom egyszersmind alázatos köszönetemet kijelenteni, azon nagyrabecsült hazafiúi részvételért, mellyet a’ tervbeli munka alatt e’ tárgy iránt mutattak a t. földes Uraságok. Költ Pesten novemb. 24-én 1837. Beszédes József: Körösi és marosi igazg. vizmérnök. TRENCSÉNYI FÜRDŐK’ RAJZA. E’ czím alatt, nem az itt felbuzgó kénbüzös hévvizrül értekezem ; illy száraz előadással nem szándékom untatni az érdemes olvasó közönséget; — mert még akkor is, ha orvos volnék (a’ mi nem vagyok) elsőbbnek tartanám: embertársim’ javára más, ennél hasznosabb módon szolgálni, t. i. a’ minden növényben rejtező gyógyerőt az emberiség kinzé sőt pusztító némelly nyavalyák’ okait vizsgálva ’s a’ gyógyitásmód’ felfedezésiben búvárkodva használni, mint bármi gazdag jutásmért a’ fürdővizeknek tulajdonítható száz meg száz különös gyógy-erőrt is beoriázgatni. Czérom e’ fürdők’ helyét, táját, az itt divatozó szokásokat ’s mulatságokat, ’s mi bennök érdekes, azokkal is megismertetni, kiknek ezeket személyesen tapasztalni vagy hallani, alkalmuk nem vala. A’ hazáját csak felszinleg ismerő ember előtt is alig lesz idegen szó „ a’ trencsényi fürdő“ melly nevezet alatt a’ fürdők’ hév vizéről magyarul Hé véznek — tótul Teplicznek — nevezett ottani csinos ’s a’ szállók’ befogadására alkalmas lakszobákkal ellátott tót falu is értetik.—Fekszik ez Trencsény városától egy-órányi távolságú — ’s kétoldalról nagyhegyek képzette—igen kies völgyben. Milly hires ezen hely még külföldön is, tanúsítják az ezt évenkint látogató számos lengyel, morva-, sziléziai -, porosz- ’s a’ t. országbeliek, kiknek számuk a’ honiakkal együtt évenkint nemritkán négy ezerre terjed, sőt néha még többre is; mert van eset, hogy a’ közellevő Teplán, ’s más falukon is kénytelenek valának szállásolni a’ Tepliczben már el nem férhetők. Valamint ezen egész megyét néhány hajdan’s jelenkori férfi emelé hi’ szárnyára, —■ úgy, kivált e’ helyet, a’ honfival már tanuló ifjú éveiben tudatja a’ hazai történetek’ azon szomorú rajza, melly Is. Leopold’ uralkodása’idejében itt alakult, ’s nádor Wesselényi Ferencztül„Wesselényi-összeesküvés“czím alatt vésetvén fogékony elméjébe, korával öregbülő fogalmiban mindinkább szomorúbb ’s később a’ politikával ismerkedőnek elfelejthetlen lesz. Ezen fürdők leginkább díszlenek a’ Trencsényre fényt hozó felejthetlen Illésházy grófok’ virágzó korában , kik a’ nyár’ egy részét itt töltve, távul-helyekrül vonzották emberszerető szívükhez a’ vendégeket; — ezen alkalomkor módjuk volt a’ vendég- ’s kávéházak’ haszonbérlőinek is máskép az uradalmi pénztárba fizetendő majd egész évi tartozásikat a’ nagylelkű tulajdonos’ rovására fel, ’s a’ magukéról