Társalkodó, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1838-04-25 / 33. szám

33. szám. Pest, április’ 25. 1838 .] A’ BUDAPESTI DUNA’ JÉGÁRJAIROL ’S kármentésiröl. Miután már, még­ az Pest. Beobachter is szórja a’ budapesti dunaáradások gátlása iránt olly tanácsit, mel­­lyek ha teljesittetnének is, vagy habár a' soroksári dunaág elrekesztetnék is, habár a’ Csepel v. Ráczkevi sziget partjai felgázoltatná­­n­ak is kíván­tató magosságra — bátran állít­hatni , hogy hasonló jégtorlások idején ismét és ismét nyakig úsznának Budapest emeletes házai a’ Duna’ árjában, ’s miután tökéletlen ismeretséggel nem szól­hatni e’ tárgyhoz, nem látom fölöslegesnek, hogy én, ki már több mint 20 év óta évenkint nem mulatság­ból szoktam vala nézni a­ budapesti duna-jégzajlást, le­­irjam azt, mit illy körülmények idején ismerősimnek, bárha kinevették is okoskodásaimat, többször ’s majd minden erős dunazajláskor elmondottam, ’s hiszem is, bár csalatkoztam, hogy a’ mit természet’ törvényeire alapít az ember, annak megbirálására ’s létesíthetősé­­gére nem szükség hollandi folyamokról irt könyveket olvasni. — Lássuk tehát, miként mutatja­­ ki maga az egyszerű természet a’ budapesti Dunán mind a’ jégtor­­lások’ ’s kiöntések’ okait, mind ezek egyszerű elhárítás­­módját. — Valamelly folyam­ jégtorlásai ’s kiöntésinek több akadálya is lehet ugyan, de azok közt mindenütt van egy két helybeli fő akadály, melly mellett a’ többi ok mind csak mellesleges. Ily helybeli fő akadály a’ bu­dapesti Dunán a’ sz.­g­e 11 é­r­t­ h­e­g­y­i szorulat. Mellesleges akadályok pedig: 1.) a’ Dunának Margit­sziget alatti elszélyesülése, mellyről az egy tagban in­duló jég a’ mindig keskenyebb árokba tovább nem me­het. 2.) A’Rudas-fürdőn felül kevéssel a’ Dunában lap­pangó kőszikla-sarkantyú ; ’s ettől a’ viz’ sodrának a’ pesti dunaparthoz csapódása.­­ 3.) A’ szent gellérti szorulat után a’ Dunának Sz. Lőrincz folyammá szét­­ömlése. 4.) A’ soroksári dunaágnak és előtte Promon­­tor felé vágó kanyarulatnak magukra hagyatása. 5.­ A’ Duna segéllésire szükséges eszközök’ hi­ánya. 6.) Kő­híd’ nemléte. Mi előtt azonban az okok’ magyarázatába ereszkedném, szükség előre bocsátnom egy kis topogra­­phiát, mellyet e’ szempontból, úgy vélem , még senki sem feszegetett.—Hogy a’pesti partoknak több század előtt fértem a’ várost a’ Kemniczer-háztól kezdve, a’ tábori kórházig­ semmi, természetileg kivántató, magas­ságuk nem volt, megtetszik onnan, mert az ember akár a’ kishíd-utczából (most fel van emelve) akár a’ nagy templom elől, akár a’ halpiatzról, akár a’ m­olnár-utczá­­ból kivan a’ Dunára nézni, olly mélységben van, hogy a’ Duna’ vizét a’ partok miatt nem láthatja. Hogy pedig ezen partok , csak az oda hordott szemeiből ’s házépí­tési földekből magasultak, ahol nem kell semmi más, mint a’ pesti lakosok emlékezetére utalás. Tudják, hogy a’ Kemniczer-ház eleje csak 30—40 évvel is ez előtt a’ sétatérrel (promenade-dal) együtt’s a’Vadászkürt és a’ dunaparton levő házak’ helyei mélyen feküdtek a’ mostani parthoz képest, de emlékeznek még, midőn az egész dunapart mostani magasságára töltetett; úgy hogy a’ Dunának sz­­ellérti szélessége majd olly bő vala haj­danra , mint most a­ rakpiacz körül még nem illy szer­fölött elszorított vizé, ’s ennélfogva a’ város’ bástyafa­láig menedékesen nyúlt partjain a’ Duna’ kiáradt vizének ’s jegének a’ tágas part játékul szolgált, vagy is szük­ség’ esetén a’ Duna a’ bástyáig kicsaphatott, mert a’ kő­falakon kívül semmi töltés nem vala. Volt pedig a’ sa­rok rundella a’ Kemniczer-ház helyén, innen az egykori német színházul szolgált rundellának; ettől ismét az oláh­görög papiak helyén ’s a’ kegyes atyák zárdája udva­rán keresztül a’ nagy templom­­­ előtt, a’Molnár-utcza oldalán ment­ le a’ lövészkert végében álló rundellának a’ kőfal. Lassacskán elpusztulván a’ kerítés, azon jóval kil­­jebb néhol 30—40, más helyeken 50—60 övet is fel­­töltöttek a menedékes party Dunából, és pedig a’ város’ közepén leginkább, melly a’ nagy templom ’s halpiatz’ környéke, és igy a’ sz. gellérttel által ellenben levő rész. Később jó pénzt adtak a’ fel- és e­ltültött dunapartért, ’s a’ város, tanácsosnak látta házhelyekül kiosztani a’ szem­etgátot, úgy hogy most már azon helyen, hol haj­dan a’Duna szükség idején a’menedékes partokra mász­hatott, utczaszámra vágynak a’sok emelet­ű nagy há­zak ’s mivel ezek elibe utcza és szabad part is kell, azt bizony most is beljebb beljebb töltögetik , még csak eszébe sem jutván senkinek, hogy a’ passus nélkül vásárlótt lo­vat visszakérheti előbbi gazdája. — Ha ezen foglalást len a’ Margit-sziget alatt kezdették volna, úgy okos­nak ’s tanácsosnak kellene ismernünk: de itt valóban nem egyéb, mint a’ roppant Dunának irtóztató bosszúál­lását magára a’ városra húzni, ’s igy olly rablótól fog­­lalni­ el néhány forintnyi árut, ki, mikor neki tetszik, mil­liót foglalhat helyébe. Ezen vigyázatlan foglalásnak az lett következése , hogy azon Duna, melly a’ Margit szi­get alatt 480 öl széles, a’ sz. Gellértnél csak mintegy harmad résznyi, 160 öl széles, ’s igy a’Margit sziget­től a’ sz. Gellértig tölcsérdedre vette Pest a’ Dunát, mellynek keskeny vége a’ sz. Gellértnél van. Nem kívánok itt másként bele avatkozni: valljon normális Dunaágynak elég­é ezen szorulat’szélessége, mert azt Győry úr igen jeles munkájában eléggé kiszá­­mitá, hogy elegendő; kénytelen vagyok azonban azon megjegyzést tenni, hogy okoskodásának alapjául felvett föltételéről a’ viz’ mennyiségére nézve másként vélekedem. Ezt mondja ugyan­is: „Pozsonytól Pestig csak a’Vág , Nyitra és Zsitva vize szakad a’ Dunába, mellyeknek egyesült vizei koránsem teszik az egész Dunának egy negyed részét, ha hát ott 120—130 öl elég szélesség­nek, itt Pestbuda közt normális szélességét a’ Duna ágyá­nak 150 ölre leghasznosabban lehet megállapítani.“ Itt azt kívánom megjegyezni, hogy Pozsonytól Pestig nem­csak a’ Vág, Nyitra, Zsitva, hanem a’ Lajta, Rába, Rábcza, Garan, Ipoly folyamok; Tatai, Rákosi ’s egyéb nagy patakok folynak beléje, hogy a’ Vág ollykor csak maga is igen felüti a’ Duna negyedét, a’ többivel pedig együtt a’ pozsonyi Dunának majd harmada felé jár. En­nélfogva ámbár elméleti helyes számításra nem kétkedem, de ezen jegyzést azokba bevenni kívánom, ’s ekkor nor­mális viz­ágynak 150 ölnél néhány öllel még is nagyobb szélességet vélnék szükségesnek, kivált jeges áradások­kor. Mert, ámbár elhiszem, hogy 150 ölön a’ Duna jegetlen áradása bátran lefolyhat, ámbár a’ vizágy elszo­­ritása által nyert sebessége a’ Dunának több vizet el- Megjegyzem hogy azon pesti nagy templom, mellyben a fényés Hu­nyadi Mátyás után a’ sülét orsz­ággyű­lés a’ homályos Ulászló válasz­tását a’ fekete Zápolyára bízta, e’ mostaninak csak hátulja­­›‹«»• így a’ bástyafaltól távolabb esett mint most, midőn az eleje meg ak­korával van kitoldva, a’ Duna télé.

Next