Társalkodó, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1838-04-25 / 33. szám
33. szám. Pest, április’ 25. 1838 .] A’ BUDAPESTI DUNA’ JÉGÁRJAIROL ’S kármentésiröl. Miután már, még az Pest. Beobachter is szórja a’ budapesti dunaáradások gátlása iránt olly tanácsit, mellyek ha teljesittetnének is, vagy habár a' soroksári dunaág elrekesztetnék is, habár a’ Csepel v. Ráczkevi sziget partjai felgázoltatnának is kívántató magosságra — bátran állíthatni , hogy hasonló jégtorlások idején ismét és ismét nyakig úsznának Budapest emeletes házai a’ Duna’ árjában, ’s miután tökéletlen ismeretséggel nem szólhatni e’ tárgyhoz, nem látom fölöslegesnek, hogy én, ki már több mint 20 év óta évenkint nem mulatságból szoktam vala nézni a budapesti duna-jégzajlást, leirjam azt, mit illy körülmények idején ismerősimnek, bárha kinevették is okoskodásaimat, többször ’s majd minden erős dunazajláskor elmondottam, ’s hiszem is, bár csalatkoztam, hogy a’ mit természet’ törvényeire alapít az ember, annak megbirálására ’s létesíthetőségére nem szükség hollandi folyamokról irt könyveket olvasni. — Lássuk tehát, miként mutatja ki maga az egyszerű természet a’ budapesti Dunán mind a’ jégtorlások’ ’s kiöntések’ okait, mind ezek egyszerű elhárításmódját. — Valamelly folyam jégtorlásai ’s kiöntésinek több akadálya is lehet ugyan, de azok közt mindenütt van egy két helybeli fő akadály, melly mellett a’ többi ok mind csak mellesleges. Ily helybeli fő akadály a’ budapesti Dunán a’ sz.ge 11 ért hegyi szorulat. Mellesleges akadályok pedig: 1.) a’ Dunának Margitsziget alatti elszélyesülése, mellyről az egy tagban induló jég a’ mindig keskenyebb árokba tovább nem mehet. 2.) A’Rudas-fürdőn felül kevéssel a’ Dunában lappangó kőszikla-sarkantyú ; ’s ettől a’ viz’ sodrának a’ pesti dunaparthoz csapódása. 3.) A’ szent gellérti szorulat után a’ Dunának Sz. Lőrincz folyammá szétömlése. 4.) A’ soroksári dunaágnak és előtte Promontor felé vágó kanyarulatnak magukra hagyatása. 5. A’ Duna segéllésire szükséges eszközök’ hiánya. 6.) Kőhíd’ nemléte. Mi előtt azonban az okok’ magyarázatába ereszkedném, szükség előre bocsátnom egy kis topographiát, mellyet e’ szempontból, úgy vélem , még senki sem feszegetett.—Hogy a’pesti partoknak több század előtt fértem a’ várost a’ Kemniczer-háztól kezdve, a’ tábori kórházig semmi, természetileg kivántató, magasságuk nem volt, megtetszik onnan, mert az ember akár a’ kishíd-utczából (most fel van emelve) akár a’ nagy templom elől, akár a’ halpiatzról, akár a’ molnár-utczából kivan a’ Dunára nézni, olly mélységben van, hogy a’ Duna’ vizét a’ partok miatt nem láthatja. Hogy pedig ezen partok , csak az oda hordott szemeiből ’s házépítési földekből magasultak, ahol nem kell semmi más, mint a’ pesti lakosok emlékezetére utalás. Tudják, hogy a’ Kemniczer-ház eleje csak 30—40 évvel is ez előtt a’ sétatérrel (promenade-dal) együtt’s a’Vadászkürt és a’ dunaparton levő házak’ helyei mélyen feküdtek a’ mostani parthoz képest, de emlékeznek még, midőn az egész dunapart mostani magasságára töltetett; úgy hogy a’ Dunának szellérti szélessége majd olly bő vala hajdanra , mint most a rakpiacz körül még nem illy szerfölött elszorított vizé, ’s ennélfogva a’ város’ bástyafaláig menedékesen nyúlt partjain a’ Duna’ kiáradt vizének ’s jegének a’ tágas part játékul szolgált, vagy is szükség’ esetén a’ Duna a’ bástyáig kicsaphatott, mert a’ kőfalakon kívül semmi töltés nem vala. Volt pedig a’ sarok rundella a’ Kemniczer-ház helyén, innen az egykori német színházul szolgált rundellának; ettől ismét az oláhgörög papiak helyén ’s a’ kegyes atyák zárdája udvarán keresztül a’ nagy templom előtt, a’Molnár-utcza oldalán ment le a’ lövészkert végében álló rundellának a’ kőfal. Lassacskán elpusztulván a’ kerítés, azon jóval kiljebb néhol 30—40, más helyeken 50—60 övet is feltöltöttek a menedékes party Dunából, és pedig a’ város’ közepén leginkább, melly a’ nagy templom ’s halpiatz’ környéke, és igy a’ sz. gellérttel által ellenben levő rész. Később jó pénzt adtak a’ fel- és eltültött dunapartért, ’s a’ város, tanácsosnak látta házhelyekül kiosztani a’ szemetgátot, úgy hogy most már azon helyen, hol hajdan a’Duna szükség idején a’menedékes partokra mászhatott, utczaszámra vágynak a’sok emeletű nagy házak ’s mivel ezek elibe utcza és szabad part is kell, azt bizony most is beljebb beljebb töltögetik , még csak eszébe sem jutván senkinek, hogy a’ passus nélkül vásárlótt lovat visszakérheti előbbi gazdája. — Ha ezen foglalást len a’ Margit-sziget alatt kezdették volna, úgy okosnak ’s tanácsosnak kellene ismernünk: de itt valóban nem egyéb, mint a’ roppant Dunának irtóztató bosszúállását magára a’ városra húzni, ’s igy olly rablótól foglalni el néhány forintnyi árut, ki, mikor neki tetszik, milliót foglalhat helyébe. Ezen vigyázatlan foglalásnak az lett következése , hogy azon Duna, melly a’ Margit sziget alatt 480 öl széles, a’ sz. Gellértnél csak mintegy harmad résznyi, 160 öl széles, ’s igy a’Margit szigettől a’ sz. Gellértig tölcsérdedre vette Pest a’ Dunát, mellynek keskeny vége a’ sz. Gellértnél van. Nem kívánok itt másként bele avatkozni: valljon normális Dunaágynak elégé ezen szorulat’szélessége, mert azt Győry úr igen jeles munkájában eléggé kiszámitá, hogy elegendő; kénytelen vagyok azonban azon megjegyzést tenni, hogy okoskodásának alapjául felvett föltételéről a’ viz’ mennyiségére nézve másként vélekedem. Ezt mondja ugyanis: „Pozsonytól Pestig csak a’Vág , Nyitra és Zsitva vize szakad a’ Dunába, mellyeknek egyesült vizei koránsem teszik az egész Dunának egy negyed részét, ha hát ott 120—130 öl elég szélességnek, itt Pestbuda közt normális szélességét a’ Duna ágyának 150 ölre leghasznosabban lehet megállapítani.“ Itt azt kívánom megjegyezni, hogy Pozsonytól Pestig nemcsak a’ Vág, Nyitra, Zsitva, hanem a’ Lajta, Rába, Rábcza, Garan, Ipoly folyamok; Tatai, Rákosi ’s egyéb nagy patakok folynak beléje, hogy a’ Vág ollykor csak maga is igen felüti a’ Duna negyedét, a’ többivel pedig együtt a’ pozsonyi Dunának majd harmada felé jár. Ennélfogva ámbár elméleti helyes számításra nem kétkedem, de ezen jegyzést azokba bevenni kívánom, ’s ekkor normális vizágynak 150 ölnél néhány öllel még is nagyobb szélességet vélnék szükségesnek, kivált jeges áradásokkor. Mert, ámbár elhiszem, hogy 150 ölön a’ Duna jegetlen áradása bátran lefolyhat, ámbár a’ vizágy elszoritása által nyert sebessége a’ Dunának több vizet el- Megjegyzem hogy azon pesti nagy templom, mellyben a fényés Hunyadi Mátyás után a’ sülét országgyűlés a’ homályos Ulászló választását a’ fekete Zápolyára bízta, e’ mostaninak csak hátulja›‹«»• így a’ bástyafaltól távolabb esett mint most, midőn az eleje meg akkorával van kitoldva, a’ Duna télé.