Társalkodó, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-05-29 / 43. szám

sabb részei, a’ messze fekvő Hindostan, a’ még alább­­fekvő fűszerszigetek, végre legvégső szélén fekvő Chi­na’ termékei azok, mellyek mint nélkülözhetlen élet­szükségek Európát fáradatlan erőködésre szólitgatják Ázsiába. Már a’ romai világ is aggodalmas érzéssel lát­ta , nemes érczei’milly roppant summáját (szokott föl­vétel szerint 440,000 f. sz.) nyelik el évenkint e’ be­cses életszükségekért hátulsó Ázsia’tartományai, ’s majd alig hihető azon mozgalom, mellyet Európának a’ke­­letindiai termények utáni elnyomhatlan sóvárgása min­den irányban maga után vont. Elég ez részben megje­gyezni, hogy a’keletindiai becses termékek’ (fűszerek, drágakövek, finom gyapot-kelmék’­s a’t.) igen nagy ré­sze egy után a’ persa tengeröblön, azután Euphrát-’s Tigrisen fölfelé, Diarbekir-en keresztül, más után pedig bel-karaván-utakon Herat­’s Balkh, azután Taurison át a’ feketetenger’ pártjáig, névszerin­t Trapezuntig lő­ve ; ’s hogy e’ tárgyakat olcsóbban kaphatá innen az o­­lasz kalmár , mint a’ sokkal egyenesb ’s rövidebb utón, Aegyp’uson v. Syrian át; mert először kevesebb kézen fordultak meg az áruk ’s e’ miatt olcsóbban vásárolha­tó, ’s mivel másodszor kikerülő az akkori aegy­ptusi sul­­fánok’ kincstárába fizetett nagy vámot,—ez okból lát­juk , kivált Olaszországban, gyakran megújulni múlt századokban azon javaslatot, hogy az egész keletindiai világkereskedés Euphrát’ hosszában a’ fekete tenger’ partjaihoz vezettessék. ’S valamint egy részről Hindos­­tan­e’ tenger’déli partjaira szállító küldeményeit, más­részről sok, olasz kereskedő által egyes napi járóföldek­re , már a’ 14­. század’ első felében pontosan kimért karaván-ut chinai árukkal (selyemkelmékkel, rhabar­­barával ’s­a­ t.) vezetett e’ tenger' éjszaki partvidékire. Krimi Soldatából indult­ ki az európai becserélt termé­kek’ viszfuvarja Tanán Don’ torkolatánál— 's Astrakánon — Volga torkolatánál — keresztül Urgenczbe, Oxus folyamnál (a’ka-épi tenger’s Arak­o közt a’ mai Chinán át) egy városba, melly akkor kereskedési szerződés­­kötésre igen kedvezőnek rajzoltaték; honnan 35 nap múlva Otrar városába a’ Siri folyamnál, hol a’ teher­hordó tevéket szamarak válták­ fel; innen 45 nap alatt Armalekóba (Almaleg) Turkestanban; innen 70 nap alatt már chinai határba, Kamekuba (Chamec-Tscheu), innen 50 nap alatt Hoanghóhoz, China’óriás folyamá­hoz , Kassai (Kissen) városába — hol papirospénz már akkor ezüst becsben keringett , — ’s innen 30 nap alatt Pekingbe lehete jutni. A’ mélyen fekvő tíindostan , a’ molukkok’’s kelet’legszélsőbbb birodalma, China, sza­kadatlan élénk karaván-utak által szoros kapcsolatba hozatván a’ fekete tengeri révekkel,, egy nagyszerű köz­lekedés’ lánczával, melly átövezi Ázsia’ óriástestét’s e’ beltenger’ egyes városiban leli feloldását — nem ez­é azon titkos varázserő, melly e’táj fölött nyugszik, ama’­­a­izman, melly erőszakosan húzza ide a’ kereskedőt’s fényes sükerrel koronázza munkásságát ? A’dunai gőz­­hajózás kivonhat-e szélesb ’s gazdagabb alapot? Az e’ táji kereskedés’ egész fontosságának képét fejezze be a’ történeti tett dolgok’ további folyama. Fá­­radhatlanul volt elfoglalva Genua a’ feketetengeren ke­reskedés’ hasznai­ kiürítésével; de , bárha alárendelt fo­kon, mert régibbek valának Genua’ összeköttetései ’s gyarmatai, mellette áll mindenhol Velencze, fáradság­­gel küzdve éber, hatalmas, irigy vágytársa ellen; ek­kor Dandolo Henrik , hires velenczei vak dogé, fiatal­kori erővel teljes bajnok, olly korban, mellyben gyer­mekké lesznek az őszek , keresztesek’ hadával megje­lenik Konstantinápoly előtt ’s 1204 ben ostrommal be­veszi azt. Vitéz szövetséges segélyével fényes túlnyo­móságot ad a­ velenczei fegyvernek, az archipelagus Velencze tulajdona, alá rendelt rangjáról egy csapással parancsoló hatalomfokra lép a’ fekete tengeren ’s az eh hez közeledés kizáró hatalmában van. Méltán mond­hatni: Dandolo régi személyes méltánytalanságot be­szélt meg Konstantinápolyon; a’ bizánczi udvar régó­ta volt megtorlandó a’ kereszteseken elkövetett némi titkos árulás miatt; nemes nagylelkűség’ eltökélése le­hetett, végre a’ fegyveres beavatkozás ’s annak el nem tűrése, hogy egy fejdelem védtelen essék áldozatul dicsvágyó körzete’árulási fondorkodásinak ; — de mind­ez , vegyük bár legnagyobb kiterjedésben, változtatha­­tott-e legkevesbbet is a’ kormányértő merész dogé’ cse­lekvésmódjában , ha csupán Velencze’ hasznát tartá is szemeiért ? Igaz , hogy tette veszélyes példát adott, mert Konstantinápolynak eddig győzhetlen falai, min­den barbársereg’ ijedelme, ostrommal foglaltattak­ el, a’ római világbirodalom’ fővárosát, mellynek nevéhez a' hajdani rémületesség' varázsa folyvást tapadva volt, az ellenséges had bátor magrohanással győzé­ meg; de nem ronthatjuk­­ el büntetlenül az emberek’ ’s nemzetek' nagy­­ságruli képzelmöket, ’s így történt, hogy Konstantinápoly, bevétele’ pillanatától, megszűnt gát lenni a’ barbá­rok’ előnyomuló csordái ellen ’s kétszer kellett megtö­retni a’ viharnak nemes Vindobona’ falain, hogy ment­iek maradjanak Németország’ vidékei a’ pusztítástól, melly ellen utóbb Velenczének is bajjal kelle küzdeni; pillanatra azonban fényes siker vívaték­ ki.— A’szörnyen meglepetett, ’s legbensőbb életmunkásságában megbu­­sított Genua pedig szivelheté e nyugodtan mély hátra­­tolatását ’s folyvást növekedő veszteségit? — E’ kis köztársaság’megtörhetlen dacza 57 évig csak lépten­­kint hátrál ’s 1261ben genuai hajók ’s bölcsen kiszá­molt előkészületek szintolly váratlanul hozák vissza Kon­stantinápoly’ palotájába a’görög császárok’régi (nicaeai) házát, mint 1204 ben görög trónra ülteté Velencze a­ frank császárt ’s magához voná ezen uj helyzet’ min­den hasznát; egy éj— és sikerült a’ könnyű megrohanás; következett reggel látta már a’ tökéletesen eszközlött zendülést, ’s Genuát hajdani helyzete’ hasznainak birto­kában , ’s a’ feketetengereni kereskedés’ kulcsait hatal­mában. ’S milly gyorsan mutatkoznak ennek­ következ­­ményei! Dandolo Jakab még 1264 ben nehezen kiví­vott diadalt nyer Trapani mellett a’ genuai hajóhad fö­lött, de Spinola Miklós alatt már 1294ben az Ajaccio melletti nevezetes tengeri ütközetben genuaiaké a dia­dal, ’s 1298 ban Lambo Doria alatt az adriai tengeren a’ város’ szeme előtt uj győzelmet nyernek a’ Dandolo Andrástól vezérlett velenczei hajóhadon. Velencze 85 gályát, 16,800 foglyot ’s holtat veszt, végromlás’ör­vényéhez van sodratva , ’s mi világos czikket foglal ma­gában a’ következett évi békekötés ? ,,Tizenhárom évig egy velenczei hadi­hajó sem evezend Syria’ ’s a’ feke­­tenger’ partjainál. Ezek valának t. i. a’ jólét’ ’s hatalom’ féltékenyen őrzött forrásai. Genua remekül oldá­ meg feladását, de mi sajnos állapotban jelenik­ meg Konstan­­tinápoly, két hatalmas, — kereskedési hasznok miatt egymásra irigykedő— idegen hatalom közti csupa lap­­jává törpülve! Még Konstantinápoly elestekor is, midőn 1453ban az utolsó Palaeolog férfias harczban a’ benyo­mult törökök ellen véresen, de dicsően zárta­ be a’ro­mai császárok’sorát, átcsillognak a' fekete tenger’ be­cses vidékeérti kalmáririgykedés’hatásai. Genua remény­ié , hogy az uj vad győző újra ki fogja zárni Velenczét mindazon haszonból, mellyeket az, a’görög császárok­ kegyelése alatt, lassan kint nyert; ’s míg a’kegyetlen bánás Konstantinápoly bevétele után, minden velenczei

Next