Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-05-16 / 40. szám

földalatti rétegekben, hasonló szurokkal van keresztölhatva. Ezt bizonyítja nemcsak az ásott sárga agyagnak szurokkal áthatása, ’s a’ forrás körülötti névaelly tisztán földszurok-rétegek, hanem még azon körülmény is, hogy 3/4 órányira Csáktornyától, Strukowecz-ben ásott kutakból ugyanazon szurok szag száll fel 3—4 ölnyi mélységből , melly a’ pokol körül szagoltatik. — A’ Peka’ kerületében minden növény élet* (vegetatio) kihalt, némi távolságban pedig a’ gyep szintolly buján tenyészik mint akárhol. A’ felső feketeföld-rétegen alul agyag terjed, vasrészecskéktől sárgára föstött, ez alatt hamuszinü ’s kékes pala-agyag. Bármilly távolságban a’ pokoltól ássanak is, legott vízzel telnek meg az árkok. Hogy a’ kőolaj ’s földszurok’ tulajdon szagát már messziről szagolhatni, — hogy ezen szag heves nyárban erősb, ’s nagyobb távolságban is észrevehető, — ’s hogy a’ föld köröskörül augusztusi napfénynél nekem olly forrónak tetszett, mintha tüzes lemezeken állnék, — mind ezen körülményt szinte csak azért említem, minthogy tudtomra a’pokol magyar hazánkban az egyetlen hely, hol a’ kőolaj folyóalakban száll fel. A’ Mura’ jobb oldalán, nem messzi Pekleniczától ’s Szerdahelytől, igen kellemes tájékon, nem csekély rakás barnakőszén találtatik. A’ folyam’ sodrása hozá napfényre, a’ lakosok tégla ’s kő helyett kutaik’ kibélésére használják, ’s még eddig semmi egyéb technikai hasznát nem vevék ; nem is említvén , hogy bányászilag nem keresték. Több hírből tudom, hogy a’triesti és bécsi gőzhajó társaságok akarák birtokukba keríteni. A’ sziget’ éjszaknyugati részében vas érez is találtatik ; ad-e elég nyereséget, nem tudni; a’ Murában néha közönséges mosott arany is szemléltetik. — Idylli-szépségű tájak a’ sziget’ nyugati, ’s éjszaknyugati hegyes részei Slajerhon’ határi felé. Gazdag növényzet, ezen említett országéhoz hasonló, elszórt lakhelyek, ’s különféle vélemények sajátszerüleg ékesítik azokat. Kellemes fekvésűk van az úgynevezett muraközi bórokat termő szőlőhegyeknek. Festőileg tekintgetnek ki a’ fejér pinezék a’ zöldség közül; különösen néhány kápolna ’s két templom, a’ magasabban fekvő falukban, az egész tájképet kiemelik. Névszerint sz. Györgyön ezekről a’ messze távolba szép kilátás nyílik, meddig csak a’ hegylánczolat el nem tűnik. A’ szőlőhegyek, főkép őszszel, hangos öröm’ zajgóhelye, ’s a’ kirándulónak, regényes kilátásuk , kedvesizű gyümölcsük ’s különös jó gerezdeik által mulattató pontul szolgálnak. Megemlítem itt még e’ táj’ hires borhelyét Stridet, melly, mint regélik, szTM Jeromos (Hieronym’) szülőhelye volt. Azt vélnék, hogy olly tájon , hol a’ növényzet legbujábban virít, hol a’ természet’ adományai legbőségesbek’s gazdagon elárasztvák , — szinte az embernek is virítnia ’s vigadnia kell. ’S még sem úgy van ez szigetünkön. Alig lelünk húsz ember közül egyet, kin virágzó egészség látszanék ; a’ férfiak komoly tekintetűek, sárgabarnás arezszinüek , beesett arezuak, lezykadt testállapottal, ’s alig nő fel közülük egy-egy 5 lábnyi magasra; a’ nemberek többnyire sápadtak. A’ mezővárosok’ lakosai valamivel jobb színben vannak , bár a’ falusi nép tisztább levegőt szív élelmére nézve olly* jól él, mint bámelly vidéken , bőven teremvén mindene. Valóban nehéz a’ lakosok’ e’ testállapotjának okait kitalálni. Rövid ideig fem ott-tartózkodtom alatt tett csekély észrevételimnél fogva, azt csak a’ szeszes italokkal, különösen a’jól megnem forrott borokkal ’s a’ pálinkával szerfölötti élésnek tulajdoníthatom. Egy más fő ok ugyan a’ jó ivóviz’ hiánya is lehet, melly több helyen valóban csak azért nincs, mert a’ jobbat nem keresik ’s oda nem vezetik; de még a’ számos családnak szűk, alacsony, nedves, füstös lakokban együtt lakása is, mellyeken még, mint fájdalom több helyen honunkban, az ablakok is igen kicsinyek ’s rendszerint többnyire átláthatlanok. Még mint lényeges okait a’ rész arezszinek ezeket hozhatom föl: a’ levegő a’ szigeten — a’ hegyes részt kivevén, a’folyamok’s patakok’ mellékén többnyire nedves; a’ nagyrészint agyagföld az esővizet csak igen lassan szítja föl; ’s ez által több mindennapi élelemszer, névszerint kukoricza, burgonya ’s hüvelyes vetemények , lényeges minőségjökben , mint tudjuk, szenvednek. Egyébiránt azt is meg kell rónunk, hogy a’ kisdedek a’ nehéz, nagyrészint durva tésztásétkek ’s szeszes italokból rósz táplálékot ’s ide járuló rósz nevelést is nyernek’s ez által a’romlott testalkotást csak tovább terjesztik. Azonban, az újabb időben, részint a’ lelkészek ’s iskolatanitóknak, kik’száma szaporodott, jobb belátása, részint az orvosi személyzet’ működése által a’jövendő nemzedékre, kedvező javítást remélhetünk. A’ szigeti lakosok’ kedélye szelíd ’s békességes ’s ezt a’ földmiveléssel foglalkozás megőrzi. Az előforduló betegségek többnyire epés jellemet öltenek; honos itt a’ váltóláz, melly tavasz- ’s őszkor üti fel sátorát, ’s kiki jó szerencsének tarthatja, ha tőle ment marad; többnyire barrondnapos az, és szelíd lefolyású. — Stájerhonhoz közel egy falu van, hol minden benszülött, mihelyt tizedik évét elérte, nyirkos golyvát kap, melly némeklyeknél szörnyű nagyra nő, ’s melle’ középéig vagy raeszszibb lelógg. A’ honos golyvának okai alkalmasint a’mélyen fekvő, erdőkkel, mocsárokkal körülfogott, ’s a’ déli és nyugati szeleknek kitett völgyekben, ’s a’ viznek minőségében léteznek; az utóbbi itt igen kemény, azaz kemény állórészekkel fölösleg terhelt, ’s e’ tekintetből hasonlít azon vízhez, mellyet Stajerhon’ mélyebb fektü völgyeiben találhatni’s mellyekben hajdan egy férdén elmés vegytudós egy különszerü anyagot is (a’ bronchi»-t akart felfedezni. (Vége köv.) Szarvasi oskola. (Levéltöredék; Szarvas , apr. 28. 1840 ) E napokban folyt le itt 15.000 ’s több száz lakos’ gyermekei’ nagy részének iskolai próbatéte. Tűnődő lélekkel menék templomba; a’ nép-elem, e’ világtenger, tűnt fel láthatáromon , melly körülölel mindent. Az értelem’ ügye ’s a’ nemzetiségé feküdtek szivemen. Értelem nélkül az isteni nagy tervszövet’ talányába nem hathatni; nemzetiség nélkül pedig nincs idegrostozat, melly a’nemzetet összetartsa. E’két tekintetben dolgaink itt, ha nem tévedek, igy folytak. Általjában javult a’ tanítás minden oskolában. A’ próbatéteken, értelmi tekintetben, leginkább jeleskedtek Oldy János és Csillag Márton’ növendékei. Ezek ketten megszerezvén Edvi Illés’ népi könyvét, ezt lényegileg használják, életrevalót tanítanak, emberileg czélszerűt. Marcsek György és Dlby a’ káté’ magyarázatában Ilerderél; ezt nem lehet eléggé méltánylani; az emberi üdv’ talapiban e’ nagy világbuvárt nyomon követik. Dlby’ növendékei önszavaikkal feleltek , minél a’ fejtés által nyílik a’ gyermek’ elméje. Olvastak tárgykifejezve , az egyhangúság itt elmaradt az olvasásban , és gyermekeinek szavalása ugyanazon jellemet viselé. A’ szép beszéd minden embernek kellő. A’ szavaláshoz, mondhatni, csak az ő gyermekei értenek. A’ növendéklyány, ki a’ végszót mondá, (úgy tetszik Plesovszky ! ) jelesül szavalt. Könnyeztünk , ő sírva fakadt, azután mi. A’ nemzetiségre nézve Marcsek legtöbbet tanított, Csillag nagyobb sükerrel, Ölby példányilag. Növendékei ritka könnyűséggel fordítanak