Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-10-14 / 83. szám
331 nem roszul vezéreltek; hogy reám nézve abban csalóka fény nem valának, mutatja a’ következés; mert szerintük’s utánok is ugy magyarázám a’ nekem homályosnak tetsző 64. §t, mint azt a’ századunki czikkely’ igen. Írója magyaráztatni akará,’s Commentarjában a’ 136. 1. magyarázta is; ’s ha a’ következés szerinte is jó, miért roszalja azt, hogy külföldi irók után is iparkodtam megállapítani állításomat? — Egyébiránt, abbeli nézeteimet, milly tekintettel legyen a’ magyarázó a’ törvényre, ’s millyennel külföldi törvényekre ’s irók’ véleményére, eléggé kifejténi „A’ Magyar Váltójog“ czimű munkám’ Iső kötetéhez irt előszavamban v.); — de azért bölcs tanácsadását még is kellő köszönettel veszem. Császár F. (tege kis cetkézik) Felvilágositásul a’ Sürgöny’ Csarnokának. A’ Csarnok 30. számában ezen czim alatt: „Észrevételek a’ Jelenkor’ 80. száma közléseire44 az állittatik, hogy a’Jelenkor, — vagy tulajdonképen inkább Pest megye—mivel ennek határzata közöltetik — helytelenül alapítja az 1647: 14. t.czikken Pestmegye azon határzatát, miszerint a’ vegyes házasságot megáldani vonakodó kath. pap annyiszor a’ mennyiszer 600 ftra büntettessék. A’czikk’G. G. írója magát az 1647: 14. t.czikket idézi, ’s abbul igyekszik megmutatni, hogy a’ Jelenkornak, v. inkább Pestmegyének , igaza nincs akkor, midőn az említett t.czikket veszi határozati alapul. Alulirt feleselni nem akar, hanem az érintett t.czikket eredetileg és fordításban közli az olvasókkal, honnan kitetszik, hogy kérdéses határzata Pestmegye*) Minthogy egy másik t. váltójogba is nehezen látszik venni azt, hogy véleményemet váltójogunk’ némelly mrsai’ homályossága v. másokkal legalább ellenkezni látszó értelme felöl ekkorig is bátor valék kimondani, jó lesz tán ideiktatni azt, mit eziránt idézett munkám’ előszavában a’ IV. 1. —. már f. évi julius 16. mondottam: „Elvem e’ munkában, szorosan az Írott törvény’ szabályaihoz, sőt szavaihoz is — ragaszkodni. A’ törvények’ értelmezése (hermeneuticája) valamint birákat nem, úgy még kevésbbé illethet egyeseket. Ha áll e’ jogtani alapmondat egyéb tettleges törvényekre, áll szinte a’ váltóiakra nézve is, mellyeknek minden szikere szoros pontosságon, kellő szigorúságon alapulván, meg fog szűnni jótékony hatásuk, el fog enyészni áldáshozó eredmények, ha kéteseknek vagy homályosoknak tetsző egyes helyeik — bárki által — kény és tetszés szerint értelmeztetek. Ezt tartva szüntelen szemem előtt, jelen munkám csak annyiban tartathatik magyarázatnak, a’ mennyiben váltójogunkat nem kényem és tetszésemre, nem mások’ — bár híres váltójogtudósok’ tanaira épitendett — véleménye szerint, hanem a’ törvény’ szavai után adom felvilágosítva olvasóimnak. Kétes, vagy ellenkezőknek tetsző helyeinél azonban elmondandom innen véleményemet is, de azt észrevételek’ alakjában ’s csak úgy teendem, hogy a’ szorosan vett magyarázatban a’ törvény’ tartalmát, ha másként nem lehetne, annak saját szavaival adván, az észrevételt különválaszszam; hogy olvasóm tudja: mit rendel a’ törvény világosan bár, vagy homályosan? ■— ’s a’ hol így, mint hiszem én azt értetendődőnek? összehasonlítva, idegen váltójogok’ odavágó rendeléseit, 1*) és külföldi váltójogtudósok’ véleményeit,2**) nek joggal alapult rajta. A’ törvényczikk köv. tartalmú: „Quoad poenam : Quicunque, sive sint ecclesiasticae, sive secularis dignitatis, de caetero templa, parochias, scholas et proventus, bonaque ad easdem pertinentia occupare , campanarum et sepulturae usu. Status vei plebem privare, comperti fuerint; aut praescripta templa una cum parochiis, scholis, bonisque et proventibus earundem non restituerint; locaque seu fundos idoneos ac sufficientes pro exstruendis templis, parochiis et scholis, modo supra specificato evangelicis non assignaverint; vei structuras eorundem, in praesriptis locis impediverint; Status vei plebem in libera religionis exercitio turbaverint; vei statuta regni et diploma regium super religione violaverint. §. 1. Tales, primum et ante omnia, ubi querela ad vice comites delata fuerit,per eosdem admoneantur,ut occupata templa, aliaque restituant, ac transgressa (azaz: statuta regni) complanent, Quodsi recerint, nulli poenae subjacebunt. §.2 Si vero ne ad ejusmodi quidem admonitionem ea restituerint , aut complanaverint (t. i. transgressa statuta), extunc in comitatibus, per vice-comites, judices nobilium , et aequali numero potiores nobiles, per universitates comitatuum, utriusque catholicae videlicet et evangelicae religionis, deputandos, comperta prius rei veritate , toties quoties, in poena sexcentorum florenorum ungaricalium in quinque ad conlinia regni, in sexta vero partibus , ipsis executoribus , cedentibus una cum restitutione templorum et aliorum occupatorum (abscissis omnibus juridicis remediis) convincantur: admissa nihileminus extra dominium unica appellatione, per Status et Ordines regni, in generali diaeta Regni revidenda.44 — Magyarul: ,,A’ büntetésre nézve : Minden, legyen bár egyházi vagy világi rendű, ha ki világosodik rá, hogy egyházat, paplakot, iskolát és jövedelmet, ’s az ezekhez tartozó jószágokat elfoglalta ; a’ nemeseket vagy földnépét a’ harang és temető-hely’ használatától megfosztotta; vagy a’ fölebb kijelölt egyházakat, paplakival, iskolájival, jószági és jövedelmivel együtt vissza nem adta , és a’ fölebb kijelölt módon egyház- , paplak- és iskolaépítésre helyet vagy alkalmas és elegendő telket az evangelikusoknak nem adott; vagy azok’ építését a’kijelölt helyeken akadályoztatta; a'nemest vagy földnépet a’ vallás szabad gyakorlásában háborgatta; vagy az ország határzatit és kir. hitlevelet a’ vallást ügyelten megsértette : 1. §. Az illyent mind, legott, mihelyt a’ panaszt az alispán elibe terjeszték, ugyan az intse meg, hogy az elfoglalt egyházakat és egyéb dolgokat adja vissza, és a 3 kihágást tegye jóvá. Mit ha megtesz, nem esik büntetés alá. 2. §. Ha pedig illy megintésre sem adná azokat vissza, vagy nem tenné jóvá a 3 kihágást, akkor a’ megyékben az alispán, szolgabiró , ’s a’ megye’ közönsége által mind két vallásbul t.i. katholicusok és protestánsok közzül egyenlő számmal választandó tehetősb nemesek kitanulván először a’ dolognak mibenlétét, annyiszor a’ mennyiszer maraszszák el 600 magyar forintban (mellynek öthatoda a véghelyeket,egy hatoda pedig a’ végrehajtókat illeti) és az elfoglalt egyházak ’s egyéb dolgok visszatérítésiben (kirekesztvén minden törvényes orvoslatot) , a’ fölebbvitel mindazáltal birtokon kívül országgyűlésre , az országosan egybegyült KK és RR elibe megvizsgálás végett engedtetvén meg.44 A’ vegyes házasság illegnem áldása nincs ugyan e’ 1.czikkben, de benne van az , hogy ki az ország 3 határzatit (statuta regni) megsértette , a kihágást jóvá nem lelte (transgressa non complanaverit), annyiszor a’ mennyiszer 600 magyar 1*) Különösen a’ franczia 1807d. ,Co de re Commerc e£t, ’se’ czime munkácskát. ,Entwurf einer Wechselordnung für die deutschen und italienischen Länder des österreichischen Kaiserstaates.1 Wien , 1833 . — mellynek nyomán halad váltójogunk’ szerkezete nagy részben. •2«*) .A’ váltó o vásoki czimű munkámban ezen elvekhez nem ragaszkodom olly szorosan , mivel bővebb fejtegetésébe ereszkedvén a’ váltójog’ egyik legbonyolultabb részének, ha czélszerűtlenné nem akarom tenni az egészet, azokat olly szorosan nem követhetem. — Tán sokat ismertem ezen tróbai munkácskámban , de úgy hiszem , merészségem — körülményink közt — menthető , megbocsátható ?“