Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-07-22 / 59. szám

59. szám. Pest, Julius’ 22. 1S40. Hunyadi Jánost magyarnak kell tartanunk; Jilátyást pedig ismeri a' nép. Nem szándékom senkivel tollharczra kelni, sem a’ hálás nemzet által állítandó szobor’ ügyét védni; mivel azt hazánk’ nagylelkű fijai olly buzgón pártolják, hogy az a’ létrehozatását ellenzők ellen védve nem szorult, mindazáltal a’ hálaérzettől, melly keblemben a’ ,Hunyady- család iránt hőn lobbadoz , lelkesíttetvén, nem állhatám meg, hogy Kővy ur’ két okrzerének— mikkel azon állítását, hogy „Mátyás ne emlék által dicsőittessék meg 44 támogatá — alaptalanságát megmutassam, gondolván, hogy a’mélyen tisztelt olvasók előtt nem teendek kedvetlen dolgot, midőn ezen nagyaink ellen tett vádat megsemmíteni szándékozom. Az egyik gyámok ez: „nálunk nagyobb rész azt sem tudja, magyaré az, kinek emléket emelének, vagy sem44. Tullius Gradiusnak, ki Licinius Archiusnak a’polgári jog’ megtagadását vitatá, ezt mondotta: „dtiamsi non esset civis, tamen in nunenini civium recipiendus esset propter praeolara ejus merita4*; én is ezt mondom , hogy ha Hunyady János nem olly tiszta szittya-vérből is, mint némellyek vélekesznek, eredt volna, még is abbul eredetinek kellene őt tartani, azon dicső érdemiért, mellyek Hunnia vegén örök fényben ragyogandnak. Homér költőért halála után sok város vetélkedett, ’s mindegyik magáénak lenni állitá,mi ezen hős bajnokot magunkénak (azaz magyarnak) nem erősítjük, kinek tettei is azt valósiták, hogy ő magyar! mert nem tudom , történetkönyveink hánynyal dicsekhetnek , ki mind a’ béke’ pályán annyi gonddal, mind a’ had’ vérmezőin annyi vészszel küzdött ’s vitt volna a’ hon’ udvéért, mint ő. Octavius Augustus’ atyja ezüstműves (argentarius) volt; Agathocles szicziliai királyi fazekas; Ptolomeus egyptusi király közkatonától született, ’s e példák mind azt tanúsítják, hogy ha egyhez a’születési sors mostoha volt is, azért nagygyá lehet; következőleg ha Irunyadytól megtagadta volna is a‘ sors a’ tiszta szittya származást, tettei e’ hiányt fölösleg kipótolhatták.— E’ tárgyban még akaratlanul is eszembe jut Minutius Felix’mondása: „omnes pari sorte nascimur, solavirtute distingvimur.44—A’ másik ez: „Mit használ az emlék , ha azon embert, kinek ez emelteték , a’ nagyobb rész nem ismeri ?44 pedig ha élénkül tekintjük e’ dolgot, könnyen átláthatni, hogy országnagyaink közül, kiket, a’ múlt századok szülének , a’ nép egyet sem ismer annyira, mint Mátyást; mert még a’közrendű ’s történeteink’ lapjaiban járatlan néptömeg is mennyit tud Mátyásról, kinek neve szent hagyomány gyanánt hangzik a’magyar ajkakon ? hányszor nem hallhatni az igaz’ elnyomatásán elkeserültetimígy kiáltani fel: „meghalt, Mátyás, oda az igazság44? mi az igazság’szabályai szerint tett birálatinak szivbélyege: hányszor nem tapasztalhatni , hogy honunk’ minden vidékiről testvér városunkba jött pár nép is mint óhajtja tudni, mellyik Mátyás’ palotája? Mindez annak tanúja, hogy a’ köz nép , a többi koronás bajnokink’ neveit előtte a’ feledékenység’ éje boritván , csak Mátyást ismeri, őt áldja ’s áldandja még a’ hálás utókor is. B. F. Szózat a' miskolczi ref. iskola’ ügyében. (Vége) A’ népiskola’ tanulmányai között 3dik helyen áll a’ természet’ törvénye, ’s ha a’ gyermek’ tehetségei kifejlettek , magányjog. A’serdülő polgárnak már gyöngédebb éveiben kell ismerni maga ’s mások’ jogát, igy nagy korában se másét nem bántja, se magáét bántani nem hagyja. 4dik helyen áll a’ természet- ’s észlin. A’ nép csak úgy szabadulhat meg a’ babona 's előítéletek’ hatalmasul, ha a’ természeti jelenetek’ okait tudja. Éken áll a’ természeti történettan (ásvány-, növény-, állatország) Isten jóságát, a’ természet’ nagyságát ’s szépségét csak az foghatja fel ’s bámulhatja , ki ezt ismeri. Óra jön a’ mennyiség- (szám- és mértan) jegy-, két más gazdaságtan. Ki e’tudományokban a’ szükséges ismereteket magának megszerzi, sokkal több hasznát veszi az életben, mint néhány czifra latin szónak. Gazda, föld- szőlő ’s kézműves, kereskedő , gyámok ’s mesterember tudományosan viszi dolgát, ’s nem állapodik meg a’mellett, mit apjától vagy mesterétől tanult, hanem minél nagyobb tökélyre igyekszik emelni, mi szellemi ’s anyagi jólétét mondhatlanul öregbíti. 7dik helyre jó az embertan (anthropologia) hova tartozik a’ lélek- ’s egészségtan, ez utóbbihoz pedig a’ testgyakorlás. Az embernek legfőbb feladata önmagát ismerni; ki magát ismeri, másokban is tiszteli az emberiséget, ’s felebarátit alacsony, vakeszköz gyanánt soha nem használja, ’s készebb lemondani mindenről, mint idegen arezverítéken hízni. Milly kevéssé ismerjük magas rendeltetésünket; milly kevéssé becsüljük másokban az emberiséget, világosan mutatja, hogy a’ többit mellőzzem, — a’naponkint szaporuló pálinkafőzőházak’száma, hol ezer meg ezer akó méreg készíttetik a’ nép’ számára, melly annak testi-lelki erejét elöli, elméjét ’s születendő magzatit elbutítja; ’s mégis e’ méregkészittető urak nyugton aluszszák át az éjszakát , a’ nélkül hogy kereskedésük miatt csak egyszer is megdöbbenne szivök. — De milly kevés tekintettel vagyunk az egészség iránt is; milly kevéssé értjük a’ természet’ azon czélját, miszerint erőnket, egészségünket kímélnünk kell csak azért is, hogy annál tovább ’s hosszabban munkálkodhassunk közre: ezt szomorún bizonyítja azon számos nagyreményű ifjú, ki magát a’ világból kitánczolja, ki gyilkos kézzel szaggatja le az élet’ világit, ki vetés előtt arat, idő előtt hal. Hány szülő siratja magzata’ kora elhunytát! hány veszti el ez által öregsége’ gyámolás ! ’s a’ t. — Hát a’ testgyakorláisról mit mondjak? Milly elhagyatott állapotban van ez hazánkban ? A’ régieket szeretjük dicsérni, a’régiek’ nyelvét ’s életét magasztalni; de a’ dicséret mellett megállapodunk, ’s példájok és szellemük’ követésit egy magánybeszéddel kíméljük meg magunknak. Mint állt a’ régieknél a’ testgyakorlás, ’s mint áll nálunk ? A’ nép ivásban keresi főörömét, a’miveltebb rész játékasztal vagy könyv felett gubbaszkodik, a’ nélkül hogy úszni, víni, ugrani, futni tudna. Ha ellenség közelit, mint védheti a’ hazát olly nép, melly testét nem gyakorolta ? Hány ember fül vízbe , ki latinul beszél, de u£zni nem tud? Ha test s lélek egyenlőn nincs mi?