Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-05-29 / 43. szám
43. »zám. Pest, május’ 29, 1841, néhány szó a’ Balaton’ szabályozásáról. CVége.) Fentebbi számításokból tehát az tünik ki, hogy a’ tervezett csatornázásnál Agárd alatt a’ Sárvíz , Sió és Kapos folyamok régi medrétől fogva egész Balaton Hidvégig követk. föld-kiemeléseknek kellene történniök : az egyesitett Sárvíz, Sió és Kapos csatornája’ ágyából 800 köbölnyinek; az egyesitett sió-kaposi csatorna-ágyból 154,444 köbölnyinek; a’ siói csatorna’ ágyából Kapostól egész a’ Balaton’ tómedréig 580,050 köbölnyinek; Foknál a’ Sió felső végétől egész Balaton-Hidvégig 276,250 köbölnyinek, összesen tehát 1,011,544. köbölnyinek. Ha tehát egy köbölnyi föld’ kiásatásáért munkadijul ’s mellék-költségekül középarány szerint 1 ft. 12 kr. vétetik fel, mint tudniillik fentebb a’ többi kivetésnél történt, úgy az egész földkiemelés Agárdtól Balaton-Hidvégig 1,213,853 ezüst forintba kerülend. Ezen öszveghez számítván még a’ kiliti, mezőkomáromi, ’s ozorai malmokért kárpótlékul már fentebb szinte fölvett 112,000 ftot, a’ Balaton tavának egész kiszárításáért esendő szabályozási költségek’ öszvegeinek öszvege 1325,853. p. forintból állandna. Ha már ebből a’ fentebb kiszámított 390,034 ezüst forintnyi azon szabályozási költségek levonatnak, mellyek azon esetre kivántatnak, ha a’ tónak viztér szine csak 12 lábnyival csökkentetik, mi mellett 110,000 holdnyi tófenék-föld még viz alatt maradandna , akkor kiszárítása ’s telkesítéséért ezen 110,000 holdnyi tófenékföldnek 935,819 ezüst forint fogna esni , következőleg egy holdra 8 ft. 30 kr. p. p., melly költség-kiadás által nemcsak a’ legundokabb ’s ártalmasb posványulás előztetnék meg , hanem egyszersmind egy sokkal termékenyebb földtér nyerethetik, mint semmiilyen a’ viztér’ színének csekélyebb szállítása által fogna napfényre hozatni , mint ez a’ Balaton’ tómedrébeni földnek fentebb adott közelebbi leírásából kitetszik. — Hogy egyébiránt valamelly rendszeres csatornán, melly elég vízmélységgel folytonosan ellátva leend , ’s mellyen a’ viz’ mértékletes sebessége mellett az utazás fel a’ folyam felé kevés eröködést kíván, hajókázás akadálytalanabb ’s gyorsabb haladásu menetelt nyerendne, mint egy olly tavon , melly czélszerűtlenül intézett módok által részenkint vagy egészen káka és nádmocsárrá fogna átváltoztatni, ez igen nyilvánvaló ; és csatornán állaterő is alkalmaztathatik, midőn ellenben a’ tón többnyire a’ többe készülő gőzerőnek kellene használtatnia. Egyébiránt a hajókázás a’Dunából ki a’ Zalára leginkább akkor lenne nagyobb érdekű, ha az még csatornák összekötése által — mi csak ugyan mégis történhetnék , — egész Bécsig folytathatnék , hogy igy a’ Báttától egész Bécsig viz ellenében sokkal több bajjal történő dunai utazás némelly részben elkerültethessék, ’s a’termékeknek a’ legtermékenyebb megyékből, — épen azokból , miken a’ csatorna-itt keresztülmenne, — Ausztriába ’s főleg Bécsbe leendő kivitele előmozdítassék. — Azt talán emlitnem sem kell, hogy a’ sió-kaposi csatornából kiemelendő földdel, az ezen csatorna’ keleti partján lévő töltés magasba ’s erősebbe fog tétethetugy szinte hogy a’ Zala’ csatornájából kiásatandó földbül annak éjszaki partján illő távolban a’ csatorna’ szélétől töltés épülendhet, melly a’ magas vizet a’ Balaton’ medrébe nyomulni ne engedje. Ámbár a’ viz Siófoknál rendes libelláján egy öllel felül emelkedhetik, még mielőtt a’ Balaton’ medrének legalacsonyabb pontja magasságát elérné, következőleg nem olly könynyű volna a’ víznek a’ tómeder’ alacsonyaiba általa folynia ; de azért még sem leszen felesleg, végén a’ csatornának, melly a’ vizet a’ mederből a’ Sióba vezeti , zsilipet épitteni, melly, mikor kell, bezáratván (ez úgy szerkesztethetik , hogy az, ha a’ szükség kívánja , maga magát bezárja ’s kinyissa) a’ víznek a’ Zala csatornából a’ tófenék’ alacsonyabba viszszavonulását akadályozza. A’ Zalának vizdagálya sokáigtartó úgy sem szokott lenni, de egyébként is a’ tómeder’ környékiből esőzéskor összetóduló viz a’Sióba eltakarodik már nagyobbrészint akkorra, midőn a’ Zala’ dagályos vize megérkezik; de ha mégis illy magas állásakor ’s a’ zsilip zárva létekor a’viz az alacsonyban néha néha annyira megszaporodnék , hogy kártékonynyá lehetne , az illy viz’ kimerítése végett a’ zsilip’ közelében egy gőzerőmű állíttathatnék fel , minek használata költséges ugyan , de rövid időre csakugyan lehetséges. Azonban mind a’zsilip, mind a’ gőzerőmű teljesen nélkülözhetők lennének, ha Siófoknál, a’ viz még legalább egy ölnyinél többel szállitatnék alább a’ tómeder’ legalacsonyabb pontjánál, mint ez fentebb is érintetett; de a’ mi más részrül a’ sió-kaposi és siói csatornának ásatásköltségét szaporítandná is. — Lesznek, kik a’ csatornáknál általam fölvett vizesetet kicsinyelni fogják , ’s ennél fogva azokat hamari beiszapulástól féltik , ámde annál nagyobbat felvenni a’ körülmények nem engednek, a’ már elősorolva lévő adatokból elég világosan kitetszik ; mivel azonban e’ csekély vizeset’számára a’vizfogyasztó átmetszési terek úgy alkotják, miszerint mégis a’ viz’ közönséges állásakor majd két lábnyi sebességgel foly, ’s a’ viznek illy állásakor abban csak igen finom földrészek találkoznak, miket tehát a’ víz is könnyen elviend, magasabb vízállásnál pedig, midőn a’ viz zavarosabb , ennek sebessége is nagyobb ; ezeknélfogva semmi esetben sem kell azokat a’ káros beiszapulástól különösen félteni. Hiszem jelenleg több nevezetes távolságban a’ Siónak is igen csekély esete van , például sz. Mihályfától lefelé 2000 ölnyire csak 3 hüvelyk, a’ miből 100 ölre csak 2 vonal sem jut, ’s általjában Juthtól egész Mező-Komáromig ezen 7230 ölet lévő boszszuságban nem több mint 2 láb 7 hüvelyk 9 vonalnyi , miből 100 ölre vonalnyi eset jut. Felső-nyéki határtól Ozoráig 3700 ölnyi távolságra az eset 12 hüvelyknyi , tehát 100 ölre csak 4 vonalnyi; a’ viz’sebessége a’ Siónak némelly helyein csak 7—8 hüvelyknyit teszen, ’s ritkán valahol 1 lábnyinál többet. A’ Zalának a’ hídvégi hídon felül 1050 öl hoszszuságban csak 3 hüvelyknyi esete van , a’ mi 100 ölre 32 vonalnyit ad; a’ zalai malmok között rendszerint igen csekély vizeset van, mivel azt, a’mennyire csak lehet, a’ malmokra iparkodnak használni; és még is igy van ez mind a’ Sió és Zala’ természetes rendetlen vizágyaiban, mellyek emberi emlékezetet haladó