Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-05-29 / 43. szám

43. »zám. Pest, május’ 29, 1841, néhány szó a’ Balaton’ szabályozá­sáról. CVég­e.) Fentebbi számításokból tehát az tünik­ ki, hogy a’ tervezett csatornázásnál Agárd alatt a’ Sárvíz , Sió és Kapos folyamok régi medrétől fogva egész Balaton Hid­­végig követk. föld-kiemeléseknek kellene történniök : az egyesitett Sárvíz, Sió és Kapos csatornája’ ágyá­ból 800 köb­ölnyinek; az egyesitett sió-kaposi csa­torna-ágyból 154,444­ köb­ölnyinek; a’ siói csatorna’ ágyából Kapostól egész a’ Balaton’ tómedréig 580,050 köb­ölnyinek; Foknál a’ Sió felső végétől egész Ba­­laton-Hidvégig 276,250 köb­ölnyinek, összesen tehát 1,011,544. köb­ölnyinek. Ha tehát egy köb­ölnyi föld’ kiásatásáért munkadijul ’s mellék-költségekül közép­arány szerint 1 ft. 12 kr. vétetik­ fel, mint tudniillik fentebb a’ többi kivetésnél történt, úgy az egész föld­­kiemelés Agárdtól Balaton-Hidvégig 1,213,853 ezüst forintba kerülend. Ezen öszveghez számítván még a’ kiliti, mezőkomáromi, ’s ozorai malmokért kárpótlékul már fentebb szinte fölvett 112,000 ftot, a’ Balaton ta­vának egész kiszárításáért esendő szabályozási költ­ségek’ öszvegeinek öszvege 1325,853. p. forintból ál­­landna. Ha már ebből a’ fentebb kiszámított 390,034 ezüst forintnyi azon szabályozási költségek levonat­nak, mellyek azon esetre kivántatnak, ha a’ tónak viztér­ szine csak 12 lábnyival csökkentetik, mi mel­lett 110,000 holdnyi tófenék-föld még viz alatt mara­­dandna , akkor kiszárítása ’s telkesítéséért ezen 110,000 holdnyi tófenékföldnek 935,819 ezüst forint fogna es­ni , következőleg egy holdra 8 ft. 30 kr. p. p., melly költség-kiadás által nemcsak a’ legundokabb ’s ártal­­masb posványulás előztetnék meg , hanem egyszers­mind egy sokkal termékenyebb földtér nyerethetik, mint sem­miilyen a’ viztér’ színének csekélyebb szál­lítása által fogna napfényre hozatni , mint ez a’ Ba­laton’ tómedrébeni földnek fentebb adott közelebbi leí­rásából kitetszik. — Hogy egyébiránt valamelly rend­szeres csatornán, melly elég vízmélységgel folyto­nosan ellátva leend , ’s mellyen a’ viz’ mértékletes se­bessége mellett az utazás fel a’ folyam felé kevés erö­­ködést kíván, hajókázás akadálytalanabb ’s gyorsabb haladásu menetelt nyerendne, mint egy olly tavon , melly czélszerűtlenül intézett módok által részenkint vagy egészen káka és nádmocsárrá fogna átváltoztatni, ez igen nyilvánvaló ; és csatornán állaterő is alkalmaz­­tathatik, midőn ellenben a’ tón többnyire a’ többe kés­­zülő gőzerőnek kellene használtatnia. Egyébiránt a hajókázás a’Dunából ki a’ Zalára leginkább akkor len­ne nagyobb érdekű, ha az még csatornák összeköté­se által — mi csak ugyan mégis történhetnék , — egész Bécsig folytathatnék , hogy igy a’ Báttától egész Bé­­csig viz ellenében sokkal több bajjal történő dunai utazás némelly részben elkerültethessék, ’s a’termé­keknek a’ legtermékenyebb megyékből, — épen azok­ból , miken a’ csatorna-itt keresztülmenne, — Ausztriá­ba ’s főleg Bécsbe leendő kivitele előmozdítassék. — Azt talán emlitnem sem kell, hogy a’ sió-kaposi csa­tornából kiemelendő földdel, az ezen csatorna’ keleti partján lévő töltés magasba ’s erősebbe fog tétethet­ugy szinte hogy a’ Zala’ csatornájából kiásatandó föld­­bül annak éjszaki partján illő távolban a’ csatorna’ szélétől töltés épülendhet, melly a’ magas vizet a’ Balaton’ medrébe nyomulni ne engedje. Ámbár a’ viz Siófoknál rendes libelláján egy öllel felül emelkedhe­­tik, még mielőtt a’ Balaton’ medrének legalacsonyabb pontja magasságát elérné, következőleg nem olly köny­­nyű volna a’ víznek a’ tómeder’ alacsonyaiba általa folynia ; de azért még sem leszen felesleg, végén a’ csatornának, melly a’ vizet a’ mederből a’ Sióba ve­zeti , zsilipet épitteni, melly, mikor kell, bezáratván (ez úgy szerkesztethetik , hogy az, ha a’ szükség kí­vánja , maga magát bezárja ’s kinyissa) a’ víznek a’ Zala csatornából a’ tófenék’ alacsonyabba viszszavonu­­lását akadályozza. A’ Zalának vizdagálya sokáig­­tartó úgy sem szokott lenni, de egyébként is a’ tóme­der’ környékiből esőzéskor összetóduló viz a’Sióba el­takarodik már nagyobbrészint akkorra, midőn a’ Zala’ dagályos vize megérkezik; de ha mégis illy magas állásakor ’s a’ zsilip zárva­ létekor a’viz az alacsony­ban néha néha annyira megszaporodnék , hogy kárté­­konynyá lehetne , az illy viz’ kimerítése végett a’ zsi­lip’ közelében egy gőzerőmű állíttathatnék­ fel , minek használata költséges ugyan , de rövid időre csakugyan lehetséges. Azonban mind a’zsilip, mind a’ gőzerő­­mű teljesen nélkülözhetők lennének, ha Siófoknál, a’ viz még legalább egy ölnyinél többel szállitatnék alább a’ tómeder’ legalacsonyabb pontjánál, mint ez fentebb is érintetett; de a’ mi más részrül a’ sió-kaposi és siói csatornának ásatásköltségét szaporítandná is. — Lesznek, kik a’ csatornáknál általam fölvett vizesetet kicsinyelni fogják , ’s ennél fogva azokat hamari be­­iszapulástól féltik , ámde annál nagyobbat felvenni a’ körülmények nem engednek, a’ már elősorolva lévő adatokból elég világosan kitetszik ; mivel azonban e’ csekély vizeset’számára a’vizfogyasztó átmetszési te­rek úgy alkotják, miszerint mégis a’ viz’ közönsé­ges állásakor majd két lábnyi sebességgel foly, ’s a’ viznek illy állásakor abban csak igen finom földré­szek találkoznak, miket tehát a’ víz is könnyen el­­viend, magasabb vízállásnál pedig, midőn a’ viz za­varosabb , ennek sebessége is nagyobb ; ezeknélfog­­va semmi esetben sem kell azokat a’ káros beiszapu­­lástól különösen félteni. Hiszem jelenleg több neve­zetes távolságban a’ Siónak is igen csekély esete van , például sz. Mihályfától lefelé 2000 ölnyire csak 3 hü­velyk, a’ miből 100 ölre csak 2 vonal sem jut, ’s ál­taljában Juthtól egész Mező-Komáromig ezen 7230 ölet lévő boszszuságban nem több mint 2 láb 7 hüvelyk 9 vonalnyi , miből 100 ölre vonalnyi eset jut. Felső-nyéki határtól Ozoráig 3700 ölnyi távolságra az eset 12 hüvelyknyi , tehát 100 ölre csak 4 vonal­nyi; a’ viz’sebessége a’ Siónak némelly helyein csak 7—8 hüvelyknyit teszen, ’s ritkán valahol 1 lábnyinál többet. A’ Zalának a’ hídvégi hídon felül 1050 öl hosz­­szuságban csak 3 hüvelyknyi esete van , a’ mi 100 ölre 3­2 vonalnyit ad; a’ zalai malmok között rendszerint igen csekély vizeset van, mivel azt, a’mennyire csak lehet, a’ malmokra iparkodnak használni; és még is igy van ez mind a’ Sió és Zala’ természetes rendet­len vizágyaiban, mellyek emberi emlékezetet haladó

Next