Társalkodó, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-103. szám)

1843-09-21 / 75. szám

nál súlyosabb leend. 61. §. Ollyan szövetkező pedig, ki a’ szövetkezők által czélbavett ’s el is követett bűntettnek végbevitelére, sem az elkövetés előtt, sem utána együtt nem munkálkodott, a’ szövetkezők által elkövetett bűntett­re rendelt büntetésnek csak egy harmadáig büntetethe­tik , hacsak a’ bűnszövetségre nézve felbujtó nem volt, mert ez , a’ fenebbi esetben is, mint bűnszerző az 52dik és 53dik §§ok szerint büntetendő. 52. § Ha pedig a’ bűn­re szövetkezők a’ közösen czélbavett bűntettre nézve csak bűnkisérletet követtek el, mindazon szövetkezők, kik ar­ra együttmunkálkodtak, a’ bűnkisérletről szóló szabályok szerint lesznek megitélendők. 63. §. Azon szövetkező , ki, mielőtt a’czélbavett bűntett elkezdetett volna , mindent a’ mi tehetségében volt megtett, hogy társait attól viszsza­­tartóztassa 's nekik világosan ki is jelentette , hogy a’ szö­vetségből kilép, szövetkezéséért büntetlen marad, még akkor is, ha azt előre föl nem jelen­tette ’s törekvéseinek ellenére a’bűntett csakugyan el­követtetett. Azon szövetkező pedig , ki egyszersmind fel­bujtó volt, illy esetben is a’ felbujtásról szóló szabályok szerint fog megitéltetni. 64. §. Ha valamelly a’szövetke­zők szándékán kívül közbejött ok vagy akadály miatt a’ bűnszövetség meg lett szüntetve, mielőtt még a’ czélbavett bűntett elkövetése megkezdetett , minden szövetkező már azért, mert a’ bűnszövetségbe lépett’s abban eloszlásáig vagy megszüntetéséig benmaradt, büntettetni fog; bünte­tése azonban súlyosabb nem lehet, mint a’ törvény által azon bűntettre rendelt büntetésnek hatodrésze. 65. §. Ha pedig a’ szövetkezők a’ czélbavett bűntettnek elkövetésé­től , még mielőtt az megkezdetett, önként elállván , szö­vetkezésüket megszüntették , büntetlenek maradnak, úgy­szintén 66. §. Büntetlen marad azon szövetkező is, — ha csak egyszersmind felbujtó nem volt, — ki, mielőtt a’szö­vetkezők által czélbavett bűntett valamelly részben meg­kezdetett, azt az illető elöljáróságnak elég korán jelen­tette fel, hogy a’ bűntettnek elkövetését meggátolhassa. 67. §. Midőn súlyosabb bűntett követtetett el , mint mire a’szövetkezők egyesültek, azon tagoknak, kik annak elkövetésében semmiképen nem részesültek, csak a’bűn­szövetség által kitűzött bűntett fog beszámíttatni. 68. §. A’ ki másnak valamelly bűntettét akár az elkövetés előtti v. alatti szándékos együttmunkálással, akár az elkövetés e­­lőtti vagy alatti vagy utáni segítség előre kijelentett egye­nes megigérésével akár valamelly szándékosan a’bűntett elkövetésére irányzott tanácscsal v. biztatással, ismerve a’tettes bűnös eltökélését , előmozdítja, bűnsegédnek te­kintetik. 69. §. A* bűnsegédet annál súlyosabb beszámí­tás terheli , minél inkább elősegítette hozzájárulása által a’ bűntett elkövetését; de büntetése kisebb leend , mint ha a’ bűntettet maga követte volna el. 70. §. Ha azonban ollynemű segítséggel járult a’büntett elkövetéséhez , melly nélkül a’ bűntett a’ fenforgó körülmények között el nem követtethetett volna , azon bűntettre rendelt büntetés egész súlyával is büntettethetik. 71.§. A’ ki másnak valamelly bűntettre irányzott készülését bizonyosan tudja ’s az iránt sem a’ felsőbbségnek jelentést nem teszen, sem azt, ki el­len a­ bűntett irányoztatik , idején nem figyelmezteti, ha bérrel vagy jutalom ígéretével volt hallgatása megvásá­rolva, vagy ha a’ följelentés hivatalos kötelessége lett volna , bűnsegédnek tekintetik. 72. §. Ha pedig a’ följe­lentés hivatalos kötelessége nem volt ’s nem is bérért vagy ígéretért mulasztotta el a’ följelentést vagy figyelmezte­tést, csak elly esetekben vonatkotik büntetés alá, mely­­lyekre nézve a föl nem jelentést is büntetendőnek rendeli a törvény , de még illy esetekben is büntetetlenek marad­nak azok , kik a’bűnre készülővel házassági, gyermeki vagy szülei viszonyban állanak, valamint szintén a’ só­gorok és rokonok másod sziglen, — ’s a’ bűnösnek gyám­ja és gyámoltjai. VI. F e­j­e­z­e­t. A' beszámításról. 73. §. Minden beszámítástól és büntetéstől menten maradnak : a) Az őrültek azon tettekre nézve , miket őrült­ségük ideje alatt elkövettek, b) Azok kik betegség miatt ideiglensen olly állapotban vannak, hogy tetteik büntethe­tőségének felfogására szükséges eszmélettel nem bírnak; de csak olly tettekre nézve, miket ezen állapotban követ­tek el. c) A’tompaelméjűek’s a’siketnémák , ha elmete­hetségeik olly kevéssé vannak kifejlődve , hogy tetteik­nek büntethetőségét belátni képesek nem voltak. d) Azok , kiket a’ törvényszegés elkövetésére vagy ellenállhatatlan külső erőszak vagy fenyegetések kényszerítettek. — A­ fenyegetés azonban csak úgy tekintethetik kényszerítő­nek , ha az a’ fenyegetettek vagy a’ 72­. §. szerinti hoz­zátartozóinak testére vagy életére nézve valamelly egyéb­­ként el nem hárítható súlyos veszélylyel volt öszszekötve. e) Azok, kik a’ törvényszegést csak azért követték el , mert valamelly életveszélylyel fenyegető szükségből, mellybe büntelenül kerültek , magokat vagy ollyanokat , kik a’ 72dik §. szerint hozzátartozóiknak tekintendők , egyébkint kiszabadítani képesek nem voltak. f) Azok, kik vétlen önvédelem esetében s annak törvényszabta korlá­tai között ollyasmit cselekedtek , mi egyébkint törvény­szegésnek tekintetnék. 74. §. Vétlen az önvédelem: a) Minden tettleges és erőszakos megtámadás ellen , melly jogtalanul a’ megtámadottnak személye ellen intéztetett’s életére vagy testére, szabadságára vagy becsületére ve­szélyhozó lehet. b) Azon erőszak ellen, melly vagyoná­nak jogtalan elvételét vagy megrontását tárgyazza. c) Az ellen, a’ ki jogtalanul másnak udvarára, házára vagy lakására erőszakosan reá rohan , vagy abba betörni igyek­szik. De mindezen esetben csak akkor van helye a’ vétlen önvédelemnek , ha a’ megtámadott sem a’ közhatóságnak felhívása által, sem más valamelly hatalmában levő esz­közökkel a’ fenyegető veszélyt el nem távoztathatta. 75. §. A’ vétlen önvédelemnek korlátait azonban áthagja a’meg­­támadott: a) Midőn olly esetben , hol minden magára kö­vetkezhető kár vagy veszély nélkül gyöngébb eszközök­kel is eltávoztathatta volna a’ megtámadást, keményebb módokhoz vagy épen életveszélyeztető eszközökhez nyúlt. b) Midőn védelmében minden alapos ok és szükség nélkül szándékosan meszszebb ment, mint a’védelem czélja meg­kívánta. c) Midőn tudva , hogy a’ megtámadás sem czél­­jára, sem módjára nézve, személye ellen nem intéztetett, azon kár pedig , mellyet neki a’ megtámadás vagyonában

Next