Társalkodó, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-103. szám)
1843-09-21 / 75. szám
nál súlyosabb leend. 61. §. Ollyan szövetkező pedig, ki a’ szövetkezők által czélbavett ’s el is követett bűntettnek végbevitelére, sem az elkövetés előtt, sem utána együtt nem munkálkodott, a’ szövetkezők által elkövetett bűntettre rendelt büntetésnek csak egy harmadáig büntetethetik , hacsak a’ bűnszövetségre nézve felbujtó nem volt, mert ez , a’ fenebbi esetben is, mint bűnszerző az 52dik és 53dik §§ok szerint büntetendő. 52. § Ha pedig a’ bűnre szövetkezők a’ közösen czélbavett bűntettre nézve csak bűnkisérletet követtek el, mindazon szövetkezők, kik arra együttmunkálkodtak, a’ bűnkisérletről szóló szabályok szerint lesznek megitélendők. 63. §. Azon szövetkező , ki, mielőtt a’czélbavett bűntett elkezdetett volna , mindent a’ mi tehetségében volt megtett, hogy társait attól viszszatartóztassa 's nekik világosan ki is jelentette , hogy a’ szövetségből kilép, szövetkezéséért büntetlen marad, még akkor is, ha azt előre föl nem jelentette ’s törekvéseinek ellenére a’bűntett csakugyan elkövettetett. Azon szövetkező pedig , ki egyszersmind felbujtó volt, illy esetben is a’ felbujtásról szóló szabályok szerint fog megitéltetni. 64. §. Ha valamelly a’szövetkezők szándékán kívül közbejött ok vagy akadály miatt a’ bűnszövetség meg lett szüntetve, mielőtt még a’ czélbavett bűntett elkövetése megkezdetett , minden szövetkező már azért, mert a’ bűnszövetségbe lépett’s abban eloszlásáig vagy megszüntetéséig benmaradt, büntettetni fog; büntetése azonban súlyosabb nem lehet, mint a’ törvény által azon bűntettre rendelt büntetésnek hatodrésze. 65. §. Ha pedig a’ szövetkezők a’ czélbavett bűntettnek elkövetésétől , még mielőtt az megkezdetett, önként elállván , szövetkezésüket megszüntették , büntetlenek maradnak, úgyszintén 66. §. Büntetlen marad azon szövetkező is, — ha csak egyszersmind felbujtó nem volt, — ki, mielőtt a’szövetkezők által czélbavett bűntett valamelly részben megkezdetett, azt az illető elöljáróságnak elég korán jelentette fel, hogy a’ bűntettnek elkövetését meggátolhassa. 67. §. Midőn súlyosabb bűntett követtetett el , mint mire a’szövetkezők egyesültek, azon tagoknak, kik annak elkövetésében semmiképen nem részesültek, csak a’bűnszövetség által kitűzött bűntett fog beszámíttatni. 68. §. A’ ki másnak valamelly bűntettét akár az elkövetés előtti v. alatti szándékos együttmunkálással, akár az elkövetés előtti vagy alatti vagy utáni segítség előre kijelentett egyenes megigérésével akár valamelly szándékosan a’bűntett elkövetésére irányzott tanácscsal v. biztatással, ismerve a’tettes bűnös eltökélését , előmozdítja, bűnsegédnek tekintetik. 69. §. A* bűnsegédet annál súlyosabb beszámítás terheli , minél inkább elősegítette hozzájárulása által a’ bűntett elkövetését; de büntetése kisebb leend , mint ha a’ bűntettet maga követte volna el. 70. §. Ha azonban ollynemű segítséggel járult a’büntett elkövetéséhez , melly nélkül a’ bűntett a’ fenforgó körülmények között el nem követtethetett volna , azon bűntettre rendelt büntetés egész súlyával is büntettethetik. 71.§. A’ ki másnak valamelly bűntettre irányzott készülését bizonyosan tudja ’s az iránt sem a’ felsőbbségnek jelentést nem teszen, sem azt, ki ellen a bűntett irányoztatik , idején nem figyelmezteti, ha bérrel vagy jutalom ígéretével volt hallgatása megvásárolva, vagy ha a’ följelentés hivatalos kötelessége lett volna , bűnsegédnek tekintetik. 72. §. Ha pedig a’ följelentés hivatalos kötelessége nem volt ’s nem is bérért vagy ígéretért mulasztotta el a’ följelentést vagy figyelmeztetést, csak elly esetekben vonatkotik büntetés alá, melylyekre nézve a föl nem jelentést is büntetendőnek rendeli a törvény , de még illy esetekben is büntetetlenek maradnak azok , kik a’bűnre készülővel házassági, gyermeki vagy szülei viszonyban állanak, valamint szintén a’ sógorok és rokonok másod sziglen, — ’s a’ bűnösnek gyámja és gyámoltjai. VI. F ejezet. A' beszámításról. 73. §. Minden beszámítástól és büntetéstől menten maradnak : a) Az őrültek azon tettekre nézve , miket őrültségük ideje alatt elkövettek, b) Azok kik betegség miatt ideiglensen olly állapotban vannak, hogy tetteik büntethetőségének felfogására szükséges eszmélettel nem bírnak; de csak olly tettekre nézve, miket ezen állapotban követtek el. c) A’tompaelméjűek’s a’siketnémák , ha elmetehetségeik olly kevéssé vannak kifejlődve , hogy tetteiknek büntethetőségét belátni képesek nem voltak. d) Azok , kiket a’ törvényszegés elkövetésére vagy ellenállhatatlan külső erőszak vagy fenyegetések kényszerítettek. — A fenyegetés azonban csak úgy tekintethetik kényszerítőnek , ha az a’ fenyegetettek vagy a’ 72. §. szerinti hozzátartozóinak testére vagy életére nézve valamelly egyébként el nem hárítható súlyos veszélylyel volt öszszekötve. e) Azok, kik a’ törvényszegést csak azért követték el , mert valamelly életveszélylyel fenyegető szükségből, mellybe büntelenül kerültek , magokat vagy ollyanokat , kik a’ 72dik §. szerint hozzátartozóiknak tekintendők , egyébkint kiszabadítani képesek nem voltak. f) Azok, kik vétlen önvédelem esetében s annak törvényszabta korlátai között ollyasmit cselekedtek , mi egyébkint törvényszegésnek tekintetnék. 74. §. Vétlen az önvédelem: a) Minden tettleges és erőszakos megtámadás ellen , melly jogtalanul a’ megtámadottnak személye ellen intéztetett’s életére vagy testére, szabadságára vagy becsületére veszélyhozó lehet. b) Azon erőszak ellen, melly vagyonának jogtalan elvételét vagy megrontását tárgyazza. c) Az ellen, a’ ki jogtalanul másnak udvarára, házára vagy lakására erőszakosan reá rohan , vagy abba betörni igyekszik. De mindezen esetben csak akkor van helye a’ vétlen önvédelemnek , ha a’ megtámadott sem a’ közhatóságnak felhívása által, sem más valamelly hatalmában levő eszközökkel a’ fenyegető veszélyt el nem távoztathatta. 75. §. A’ vétlen önvédelemnek korlátait azonban áthagja a’megtámadott: a) Midőn olly esetben , hol minden magára következhető kár vagy veszély nélkül gyöngébb eszközökkel is eltávoztathatta volna a’ megtámadást, keményebb módokhoz vagy épen életveszélyeztető eszközökhez nyúlt. b) Midőn védelmében minden alapos ok és szükség nélkül szándékosan meszszebb ment, mint a’védelem czélja megkívánta. c) Midőn tudva , hogy a’ megtámadás sem czéljára, sem módjára nézve, személye ellen nem intéztetett, azon kár pedig , mellyet neki a’ megtámadás vagyonában