Társalkodó, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-103. szám)

1843-02-05 / 10. szám

10. szám. Pest, Februar 5-én, 1843* A’ föld­mives kölcsön­ pénzt nem h­asz­­nálh­at hazánkban. Minden gyám­ű előállítására pénztőke kívántatik, mellyel ha a’gyámok nem bír, kölcsön-vétellel segít ma­gán ; és ha előleges felszámitási nem nagyon hibásak , ha ismeretségi (Rundschaft) terjedelmesek ; ha értelme és szorgalma jó l­á­b­o­n állanak ; ha a’ magát mutogató szép jövedelmek túlságos fényűzésre ’s hanyag kényelem­re nem tántorítják , minél több kölcsönt vesz föl, annál terjedelmesben űzheti mesterségét ’s több tiszta haszon jövedelme lehet;’s végre elkerülhetlenül meggazdagszik ; mert tapasztalat szerint mint Európában olly gyáripar , melly a’beruházott tőke 10 pdtjét meg nem adná, többnyire a’ legcsekélyebbek is 20 ’s 30 pdttel jövedelmez.­­ Ha­sonló lábon áll a’ kereskedés minden ága , mellyben a’ legkisebb nyereség löpétnél tán soha sem kisebb, sze­rencsés üzletek mellett pedig igen gyakran 100 sőt 200 pd­re is felhág. Innen magyarázható az, hogy minden gyáripart és kereskedést többnyire kölcsön-pénzzel még­pedig l­e­gj­obb sikerrel űznek, ha ugyan mai napig is , minden országban a’ kereskedők ’s művészek leggazda­gabb polgári az álladalmaknak. Hogy tehát a’ kereske­désre ’s művészetre olly üdvös kölcsönadás ’s vevés a’ lehetőségig könnyittessék, az üzér nemzetek feltalálták a’ váltókat, bankokat, hitelintézeteket, váltó- ’s keres­kedési törvényeket, ’s minél tökéletesbek ezen intézmé­­nyek valamelly országban, annál élénkebbek ’s üdvösb hatásúak a’ kereskedés és művészet. Tapasztaljuk is , hogy az álladalmak pénzbeli tőkéjit többnyire a’művészet ’s kereskedés tartják elfoglalva ; a’ bankok csak keres­kedésre kölcsönöznek , csak váltó-levelek discontirozá­­sára fordítják tehetségök legnagyobb részét; hol pedig a’ fizetési biztosítás csak hitelen, csak több rendbeli in­­dossirozáson épül; a’ földmives pedig , ki nem hitelt , hanem anyagi valóságot mutat biztosításul, nem kap köl­csönt a’ hitel-intézetektől ’s mintha épen alamizsnát kér­ne, elutasittatik , mind a’ mellett is , hogy a’nép életé­nek alapja egyedül a’ földmivelés. Mi lehet ennek oka ? — Úgy e túlzó urak megint az ősiség , mert már aligha divat-eszme nem leend az , hogy a’ földindulásnak is egye­düli oka az ősiség : épen nem barátim , hisz Ausztriában ’s másutt nincs ősiség , és az ausztriai hitelbank földbir­tokra egy fillért sem kölcsönöz , sőt minden más országi hitelbank is, jobbadára csak kereskedéssel ’s művé­szettel foglalkozik ; de miért hát mégis ? azért, mivel a" földbirtoka’ pénznek kamatját igen ritkán, a’ mezei gaz­daságra kölcsön-pézen tett javítások és szorgalmi mun­kák pedig soha sem fizetik meg; ’s igy a’ kölcsön-pénz a’ földmivesnek nemcsak nem használ, sőt ennek kamat­jait is a’ földmivelés szűk jövedelméből fizetni kellet­vén , a’ földmives a’ kölcsönzés által naponkint romlik annyira, hogy végre nemcsak maga szükségre jut, sőt a’ fölvett pénz kamatjait sem képes fizetni; egészen el­lentétben a’ kereskedővel’s művészszel; kinek ha ipará­ra fordított kölcsönpénze csak száztól tizet hoz is, abból 5 vagy 6 fzát kamatképen kifizetvén , 4 vagy 5 marad ma­ga hasznára. — A’ ki valaha nemesi birtokot vásárlótt kész pénzen , tapasztalhatta, hogy vett birtoka, azt akár haszonbérbe ada , akár maga gazdálkodok rajta, a’ lefizetett pénz száz­tól hatos kamatját mint tiszta hasznot soha , vagy legrit­kább esetben vette be; többnyire az illy birtok 3% tisz­ta jövedelmet ad, egyik évet másikba véve , tűz, dög, jég ’s más károsodásokat, építkezést ’stb. be nem szá­mítván. Ha tehát valaki jó remény fejében kölcsön-pén­­zen jószágot vett, maga különös megszorítása nélkül, mellyre egyébiránt kivált a’ magyar nemesség nem igen hajlandó, nem hogy valaha adósságtól tudna szabadulni, de még tönkre is juthat, kivált utolsó hiteltörvényink kö­vetkezésében , melly a’ pénzbirtokos kívánságának rögtön eleget kíván tenni. Azonban a’jobb vérű földbirtokos majd imádva sze­reti földjét, hozzá bizalma határtalan , többnyire túlzó; ’s azt hiszi igen gyakran, hogy ha e’ vagy ama’ javitá­­sokat tehetné, ha mind kölcsön vett pénzeken is, a’föld szorgalma után, a’ kölcsön-pénzzel nemcsak kamatját megadandja, sőt neki ezeken felül némi haszna is mara­­dand. Illy jó reményben fölveszi a’ kölcsönt; javít p. o. 300 pozs. mérő földjén , árkol föld­védelmü­l, vízállást lecsapol, fákat ültet, regáloz , földet hord , több cselé­det ’s marhát tart, hogy jobban dolgozhassák’s trágyáz­hasson , terrassh­oz , rétet gyalul, tüskét, földbodzát , cseplyést irt, ’s illynemű javításokra elkölt hamarjában 6000 forintot. De a’ föld­javitásnak hasznai nem rögtö­­nösek , az elsoványodott föld csak 30. forduló után (tur­nus) mutatja jobbulása gyümölcsit, ’s minthogy megjob­­bitott háromvetőre gazdálkodik, tiz évig csak várja mun­kája ’s költekezése hasznait, de a’ kölcsön fölvett 6000 forint nem várakozik kamatjaival; ezeket évenkint pon­tosan kell fizetni. Ha 6000 forint kamatját’s ennek köz­­kamatját felszámítja, 10 év múlva a’ fölvett adósság lesz 6% kamattal öszszesen 6000. 1,0610 , 10745 ft. Te­gyük föl hogy gazdálkodásának tiszta hasznaira csak az őszi vetést számíthatja , a’ tavaszi föld pedig több költsé­­git födezi. Tegyük fel, hogy javítás előtt őszi földjei megadtak 600­0 ölrül 5 pozs. mérő búzát magván kívül; tegyük fel , hogy 6000 ft. bővebb költekezés ’s javítás után ugyanannyi földrül már 7 pozs. mérőt arat közép­szerrel (mi pedig 1 mérőre 20 ft. javítást számítva alig hihető) ; kérdés , mit nyert a’földmives kölcsön­ pénzzel ? 100 mérő vetésről 5 p. mérővel számítva terem 500 p. m. búza, ez 2 ftjával 1000 ft. — földjavitás után terem 7 p. mérőjével ugyanannyi föld 700 p. mérő búzát, ennek ára 2 ft. 1400 ft. *—Igenis, de a’ fenirt 6000 ft. kama­tostul 10 év alatt tesz 10,745 ftot, ennek évi kamatja 644 ft. — Ezen terhet kihuzván marad 756 ft. javítás előtt a’ haszon volt 1000 ft. miből az említett 756 ftot levonván, az ipar kárai 344 ft.— Azaz a’ földmivelési

Next