Társalkodó, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-103. szám)
1843-02-05 / 10. szám
10. szám. Pest, Februar 5-én, 1843* A’ földmives kölcsön pénzt nem használhat hazánkban. Minden gyámű előállítására pénztőke kívántatik, mellyel ha a’gyámok nem bír, kölcsön-vétellel segít magán ; és ha előleges felszámitási nem nagyon hibásak , ha ismeretségi (Rundschaft) terjedelmesek ; ha értelme és szorgalma jó lábon állanak ; ha a’ magát mutogató szép jövedelmek túlságos fényűzésre ’s hanyag kényelemre nem tántorítják , minél több kölcsönt vesz föl, annál terjedelmesben űzheti mesterségét ’s több tiszta haszon jövedelme lehet;’s végre elkerülhetlenül meggazdagszik ; mert tapasztalat szerint mint Európában olly gyáripar , melly a’beruházott tőke 10 pdtjét meg nem adná, többnyire a’ legcsekélyebbek is 20 ’s 30 pdttel jövedelmez. Hasonló lábon áll a’ kereskedés minden ága , mellyben a’ legkisebb nyereség löpétnél tán soha sem kisebb, szerencsés üzletek mellett pedig igen gyakran 100 sőt 200 pdre is felhág. Innen magyarázható az, hogy minden gyáripart és kereskedést többnyire kölcsön-pénzzel mégpedig legjobb sikerrel űznek, ha ugyan mai napig is , minden országban a’ kereskedők ’s művészek leggazdagabb polgári az álladalmaknak. Hogy tehát a’ kereskedésre ’s művészetre olly üdvös kölcsönadás ’s vevés a’ lehetőségig könnyittessék, az üzér nemzetek feltalálták a’ váltókat, bankokat, hitelintézeteket, váltó- ’s kereskedési törvényeket, ’s minél tökéletesbek ezen intézmények valamelly országban, annál élénkebbek ’s üdvösb hatásúak a’ kereskedés és művészet. Tapasztaljuk is , hogy az álladalmak pénzbeli tőkéjit többnyire a’művészet ’s kereskedés tartják elfoglalva ; a’ bankok csak kereskedésre kölcsönöznek , csak váltó-levelek discontirozására fordítják tehetségök legnagyobb részét; hol pedig a’ fizetési biztosítás csak hitelen, csak több rendbeli indossirozáson épül; a’ földmives pedig , ki nem hitelt , hanem anyagi valóságot mutat biztosításul, nem kap kölcsönt a’ hitel-intézetektől ’s mintha épen alamizsnát kérne, elutasittatik , mind a’ mellett is , hogy a’nép életének alapja egyedül a’ földmivelés. Mi lehet ennek oka ? — Úgy e túlzó urak megint az ősiség , mert már aligha divat-eszme nem leend az , hogy a’ földindulásnak is egyedüli oka az ősiség : épen nem barátim , hisz Ausztriában ’s másutt nincs ősiség , és az ausztriai hitelbank földbirtokra egy fillért sem kölcsönöz , sőt minden más országi hitelbank is, jobbadára csak kereskedéssel ’s művészettel foglalkozik ; de miért hát mégis ? azért, mivel a" földbirtoka’ pénznek kamatját igen ritkán, a’ mezei gazdaságra kölcsön-pézen tett javítások és szorgalmi munkák pedig soha sem fizetik meg; ’s igy a’ kölcsön-pénz a’ földmivesnek nemcsak nem használ, sőt ennek kamatjait is a’ földmivelés szűk jövedelméből fizetni kelletvén , a’ földmives a’ kölcsönzés által naponkint romlik annyira, hogy végre nemcsak maga szükségre jut, sőt a’ fölvett pénz kamatjait sem képes fizetni; egészen ellentétben a’ kereskedővel’s művészszel; kinek ha iparára fordított kölcsönpénze csak száztól tizet hoz is, abból 5 vagy 6 fzát kamatképen kifizetvén , 4 vagy 5 marad maga hasznára. — A’ ki valaha nemesi birtokot vásárlótt kész pénzen , tapasztalhatta, hogy vett birtoka, azt akár haszonbérbe ada , akár maga gazdálkodok rajta, a’ lefizetett pénz száztól hatos kamatját mint tiszta hasznot soha , vagy legritkább esetben vette be; többnyire az illy birtok 3% tiszta jövedelmet ad, egyik évet másikba véve , tűz, dög, jég ’s más károsodásokat, építkezést ’stb. be nem számítván. Ha tehát valaki jó remény fejében kölcsön-pénzen jószágot vett, maga különös megszorítása nélkül, mellyre egyébiránt kivált a’ magyar nemesség nem igen hajlandó, nem hogy valaha adósságtól tudna szabadulni, de még tönkre is juthat, kivált utolsó hiteltörvényink következésében , melly a’ pénzbirtokos kívánságának rögtön eleget kíván tenni. Azonban a’jobb vérű földbirtokos majd imádva szereti földjét, hozzá bizalma határtalan , többnyire túlzó; ’s azt hiszi igen gyakran, hogy ha e’ vagy ama’ javitásokat tehetné, ha mind kölcsön vett pénzeken is, a’föld szorgalma után, a’ kölcsön-pénzzel nemcsak kamatját megadandja, sőt neki ezeken felül némi haszna is maradand. Illy jó reményben fölveszi a’ kölcsönt; javít p. o. 300 pozs. mérő földjén , árkol földvédelmül, vízállást lecsapol, fákat ültet, regáloz , földet hord , több cselédet ’s marhát tart, hogy jobban dolgozhassák’s trágyázhasson , terrasshoz , rétet gyalul, tüskét, földbodzát , cseplyést irt, ’s illynemű javításokra elkölt hamarjában 6000 forintot. De a’ földjavitásnak hasznai nem rögtönösek , az elsoványodott föld csak 30. forduló után (turnus) mutatja jobbulása gyümölcsit, ’s minthogy megjobbitott háromvetőre gazdálkodik, tiz évig csak várja munkája ’s költekezése hasznait, de a’ kölcsön fölvett 6000 forint nem várakozik kamatjaival; ezeket évenkint pontosan kell fizetni. Ha 6000 forint kamatját’s ennek közkamatját felszámítja, 10 év múlva a’ fölvett adósság lesz 6% kamattal öszszesen 6000. 1,0610 , 10745 ft. Tegyük föl hogy gazdálkodásának tiszta hasznaira csak az őszi vetést számíthatja , a’ tavaszi föld pedig több költségit födezi. Tegyük fel, hogy javítás előtt őszi földjei megadtak 6000 ölrül 5 pozs. mérő búzát magván kívül; tegyük fel , hogy 6000 ft. bővebb költekezés ’s javítás után ugyanannyi földrül már 7 pozs. mérőt arat középszerrel (mi pedig 1 mérőre 20 ft. javítást számítva alig hihető) ; kérdés , mit nyert a’földmives kölcsön pénzzel ? 100 mérő vetésről 5 p. mérővel számítva terem 500 p. m. búza, ez 2 ftjával 1000 ft. — földjavitás után terem 7 p. mérőjével ugyanannyi föld 700 p. mérő búzát, ennek ára 2 ft. 1400 ft. *—Igenis, de a’ fenirt 6000 ft. kamatostul 10 év alatt tesz 10,745 ftot, ennek évi kamatja 644 ft. — Ezen terhet kihuzván marad 756 ft. javítás előtt a’ haszon volt 1000 ft. miből az említett 756 ftot levonván, az ipar kárai 344 ft.— Azaz a’ földmivelési