Társalkodó, 1847. január-október (16. évfolyam, 1-85. szám), Társalkodó, 1848. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1848-03-31 / 13. szám
Követutasitásaink. Mennyire távozhatik el föladatától, ’s az Önzés a’ korcsosulat m nő fokára sülyesztheti a’ törvényhozói testületet, azt a’ most megbukott franczia parlament mutatja. Egy hatalmas ’s műveit nemzet közvéleményétől kisérve, a’ szabad sajtó fölszólalásai által ellenőrizve ’s rendre utasítva, nem volt elég erkölcsi erő benne a’ hatalom csábjainak ellentállni ’s helyzetét önhaszonlesésre fölhasználva, a’ nemzeti érdekeket elárulta, a’ mint ezt elődei is tették. Ezt látjuk a’ múlt század történeteiben az angoloknál, hol egy megvesztegetett parliament III. György alatt törvényesitő hivatalává aljasult az önkénynek. — És való , hogy az emberektől nagy reményeket várni nem kell a’ politikai institutióknál, hanem őket olly intézvényekkel szükség környezni, hogy sikamlásuk ’s tévedésök minél nehezebbé tétessék, ’s ha megtörtént, következvénye tartós ne legyen ’s rajta segitni lehessen. Országgyűlési követeinkre nézve az egyiket az utasítások, a’ másikat a’ viszszahivás biztosítja eddig. Legyen e utasítás? — Az utasítás meggátolja, hogy a’ törvényhozó pajtássági szellemtől ne vezettessék, ’s ki az emberi viszonyokat ismeri, tapasztalhatta, hogy ennek még a’ jobbakra is minő befolyása van, ’s különösen a’ casti szellem mennyire szokott elhatalmasodni, ’s következvényei minő károsak. — Kellemetlen öszszeütközéseinél az érdekeknek, hol az igazság megmondására jellem ’s bátorság kell, az utasítás erőt ad és véd. Min sok ember lélekismerete megnyugszik, ha csak roszat nem tesz, pedig a’ jónak elmulasztása is vétek; de ha az erőnybe szabva tőlünk követeltetik, a’ felelősség terhe lenyomja a’ tunyaság mérlegét. És röviden, utasítás nélkül lehetnek a’ nemzetnek küldöttei, de képviselő követei nem. A’választásoknál csak a’ számok határoznak, mellyek inkább az anyagot képviselik mint a’ szellemet, és folytonos hullámzásnak vannak kitéve az ellenükbe alkalmazott eszközök és körülmények szerint, csupán ezekre épitni czélszerűen nem lehet, mint azt a’ franczia parlament példája mutatja, mert a’ választóknál igen sokszor a’ hiúság és nagyravágyás tűzi föl zászlóját ’s illy választásokat csak az utasítás tehet jóvá. — Némelly ember meg nem foghatja, hogy azon küldő,ki itthon szűk provinciális körében forog, jobban fölfoghassa az országos érdekeket, mint ki az országgyűlési körülményekkel ismerős. Azonban én ezt épen megfordítom, ’s meg nem foghatom, hogy mikép ismerhesse valaki az egésznek szükségeit ’s érdekeit, mielőtt azokat a’ vidékek’s községek képviselőji előterjesztéseiből meg nem tanulta; mert erre egy kormányi középponti hivatal, melly legfölebb statistiai kimutatásokat adhat, de az ország részei életét viszsza nem tükrözheti, vágyait ’s törekvéseit föl nem foghatja, vagy fölfogni nem akarja, nem elégséges. — És sajnálatra méltó volna azon ország is, mellynek polgárait a’felvilágosodás olly fokra nem emelné, hogy hónuk javát magasabb szempontból képesek lennének fölfogni, habár a’ törvényhozók padjára nem jutottak is, és ha a’ követválasztással kimerittetnék a’ nemzetből minden magasrésztehetség ’s tudomány. Én a’ sajtó működésének ’s a’ szabad municipalis életnek sokkal nagyobb befolyást tulajdonítok, mintsem hogy azt ne hinném, miszerint a’ provinciális nézeteket is annyira nemesíthetik , hogy azokat az országgyűlésen képviselni szégyen ne legyen. — És ha küldéji kivánatit ’s törekvéseit a’ követ ismeri is, következik e ebből, ha nem felelős, hogy azoknak minden alkalommal elégtételt szerezni akarjon; mert sokan azt tartják: szólni ezüst; hallgatni: arany; pedig már a’szentirás mondja, ne légy, néma eb Izraelben. Ezt csak utasítás által lehet eszközölni. Ha valaki meg nem foghatja, miért kelljen megkötn azt, kit a’ bizodalom legnagyobb fokával tisztelénk meg? Mit feleljünk. Ki az embereket csak ennyire ismeri, igen szerencsés, mert mutatja, hogy még bizalma az életben nem csalatott meg; vagy pedig hogy az élettel nem sok dolga volt, különben illy ártatlanság nagy bölcseséget nem tanúsít. Mert ha a’ bizodalom elégséges volna, viszonyainkban úgy alig kellene törvény, melly a’ megcsalásokat gátolja ’s büntesse. De ha rendithetlen volna is a’ bizodalom, ez még a’ dolognak csak morális alapja, de nem egyszersmind kivonatainak documentuma. Ama nézet szerint elég volna végrendelet helyett egy végrehajtó. Ha az mondatik, hogy az utasítások is megszegetnek, ez csak azt bizonyítja, hogy azok szükségesek, mert ki a’ világos kötelezettségnek sem felel meg, mint érezze kötelezettségnek az ígéretet, mellyet küldőjének talán ámitólag tesz ’s mint fogja azt teljesitni, minek értelmezése tőle függ? Egyébként már ezen törekvés szabadulni az utasításoktól, mutatja, hogy minden testület iparkodik menekülni a’ felelősségtől, ’s minden status-erő hatalmát terjeszteni ösztönöztetik. Pedig ha egy testület öszpontosítja magában a’ törvényhozást ’s ha a’ felelős kormány is eszköze, mi könnyebb, mint hogy hatalma zsarnoksággá váljék a’ nemzet fölött, ’s épen azért már ezen szabadulási vágy is az utasításoktól, az utasítások szükségét tünteti élőnkbe. — Hogy változékonyak az utasítások? Ámde az leginkább csak akkor történik, ha azok adatási rendszere szabályozva nincs, vagy ha ezen szabályt bitorlók beavatkozása zavarja. Azonban épen abban áll az életre való Organismus, hogy benne minden illy baj általa kiegyenlittetik ’s nem halmoztatik évek során annyira öszsze, hogy a’ lappangó kóranyag végre forradalmas lázban törjön ki. ’S ha utasítás nem adatnék, épen a’ pártok nézetei különféleségére támaszkodva , azon reményben, hogy nyilatkozatának többséget nyerhet küldőjinél, a’ követnek önkényétől függne törvényhozói szerepe. — Az utasítás-készités mi megbecsülhetlen alkalom az eszmék terjesztésére, a’ közügyek megvizsgálása ’s mélyebb fölfogására a’ vélemények sokoldalú súrlódása által, és egyszersmind ügyes statusférnak képezésére, kiket csupán az iskola nem adhat; és a’négy fal közti tudományos búvárkodás az élet szenvedélyes küzdelmeitől távol tartva többnyire gyakorlatiatlan egyediségeket mutat föl’s ezen elszigeteltség okozza a’ bureaucratiákban is, hogy kifejlődik azon nyomasztó írási kerösztön , melynél fogva tömérdeket firkálnak olly tárgyakról is, mket az élet embere egy szóváltással elvégezne. _ De a’ kik az utasítások ellen vannak, úgy látszik nem annyira azok hasznos létét veszik kétségbe, mint azon nehézségeken akadnak föl, mellyekkel azok öszszeköttetvék. Ki által adassék az instructio? Ha az egész választó tömeg adja, úgy ez mind a’ tanácskozók száma mind értelmisége tekintetéből aggodalmakat támaszt. De a’ mi rendszerünkben az önkormányzatú község mindennek alapja. ’S a’ presbyteriumi kormányzás (melly szerint nálunk is a’ protestánsok dolgaikat rendelik) ennek éltető lelke Ha ezen szabadon választott képviselők a’ község vagy megye ügyeit kezelvén ’s érdekeit eszközölvén a’ község értelmi és erkölcsi tényezőit teszik, ’s magának a’ községnek folytonos ellenőrsége alatt állva, annak szellemi és anyagi érdekeit, sérelmeit ’s kivánatait el nem hanyagolhatják, lévén mind ezekben magok is legközelebb érdekelve; — úgy e Pest martius 31 kén. 13dik szám 1848. TARSA LKODÓ.