Tartós békéért, népi demokráciáért! 1954. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1954-07-04 / 27. szám
___________A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának hetilapja ★ Bukarest 27 (295) P 7954 július 4 Ára 50 fillér A BÉKÉÉRT ÉS A NÉPEK BIZTONSÁGÁÉRT * A világ minden országában széles társadalmi körök megelégedéssel állapítják meg, hogy az utóbbi időben valamelyest enyhült a nemzetközi feszültség. Ez az enyhülés kétségkívül annak az aktív harcnak az eredménye, amelyet a békeszerető erők az agresszió erői ellen vívnak, annak a szilárd és következetes békeszerető külpolitikának eredménye, amelyet a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a béke, a demokrácia és a szocializmus táborához tartozó Valamennyi ország folytat. Nem szabad azonban túlbecsülni a nemzetközi feszültség elért enyhülésének jelentőségét, mert a béke megszilárdításának ellenségei, elsősorban az Egyesült Államok kormánykörei nem mondtak le agresszív törekvéseikről, folytatják a fegyverkezési hajszát, katonai öszszeütközéseket provokálnak a világ különböző részein, újabb katonai tömböket kovácsolnak, s új haditámaszpontokat építenek. Ezek a körök mesterségesen fenntartják a háborús hisztéria légkörét, atom- és hidrogénbombával fenyegetik a világot, nyíltan hirdetik az „erőpolitikát” és a tartós „hidegháború” jelszavát, állandóan alkalmazzák a fenyegetés és a megfélemlítés módszereit. Mindez parancsolóan megköveteli, hogy mindazok, akiknek drága a béke és a népek biztonsága, jelentősen fokozzák harcukat az agresszív erők ellen. Mi a békeszerető erők fő feladata a mai körülmények közt? Ma az a békeszerető erők fő feladata, hogy meghiúsítsák az agresszív körök terveit, küzdjenek a nemzetközi feszültség további enyhüléséért, minden eszközzel mozdítsák elő az államok békés együttműködését, erélyesen szánjanak szembe a népek közti ellenségeskedés és gyűlölködés szítására, az új háború előkészítésére és kirobbantására irányuló propagandával. A nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a békés együttműködés megteremtéséhez először az szükséges, hogy az illetékes államok kölcsönösen óhajtsanak együttműködni az egyenjogúság elvének megtartása és a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elvének alkalmazása alapján, a vállalt kötelezettségek feltétlen teljesítésének alapján. Szükséges továbbá az is, hogy megoldják azokat a sarkalatos kérdéseket, amelyek állandó aggodalmat keltenek, s fenntartják a nemzetközi feszültséget. Egészen nyilvánvaló, hogy a nemzetközi feszültség további enyhülése nem érhető el, ha nem oldódik meg az indokínai hadműveletek megszüntetésének kérdése. De a nyugati hatalmak, elsősorban az Egyesült Államok, az indokínai háború kiterjesztésére törekszenek, ezért gátolják azokat a kísérleteket, amelyek az indokínai háború megszüntetésével kapcsolatos határozatok elfogadására irányulnak. Az Egyesült Államok kormánykörei, amelyek a nyugati féltekét hitbizományuknak tekintik, ugyancsak akadályozták, hogy a biztonsági tanács intézkedhessék a Guatemala ellen irányuló amerikai agresszió megszüntetéséről. A nemzetközi feszültség további enyhülése szempontjából óriási jelentőségű a koreai probléma végleges megoldása. Ismeretes, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió küldöttsége a külügyminiszterek genfi tanácskozásán számos építő javaslatot terjesztett elő Koreának békés, demokratikus alapon történő nemzeti egyesítésére. Merőben más álláspontra helyezkedtek az Egyesült Államok képviselői, akik a genfi tanácskozást arra akarták fölhasználni, hogy Korea északi részére is kiterjesszék ellenőrzésüket, s az egész koreai népre rákényszerítsék a gyarmati, rabszolgarendszert. Az Egyesült Államok és a pórázán tartott államok megakadályozták a koreai kérdés rendezését a genfi tanácskozáson. Még azt a Szovjetunió által javasolt nyilatkozatot sem voltak hajlandók elfogadni, hogy amíg az egységes, független és demokratikus koreai állam megteremtése alapján nem rendeződik véglegesen a koreai kérdés, nem szabad semmiféle olyan akcióhoz folyamodni, amely veszélyeztethetné a koreai békét. A béke megőrzése és a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából elsőrendű jelentőségű a német probléma megoldása, a német militarizmus feltámasztásának megakadályozása. De az Amerikai Egyesült Államok, amely más nyugati országok támogatásával „erőpolitikát” folytat, s akadályozza Németországnak demokratikus alapon történő újraegyesítését, meghiúsította a német kérdés rendezését. A népek élesen elítélik az Egyesült Államoknak és más nyugati államoknak azt a politikáját, amely az „európai védelmi közösségihez hasonló katonai csoportosulások és tömbök alakítására irányul. Nem véletlen tehát, hogy egyre szélesebb néprétegek — a burzsoázia jelentős rétegei is — csatlakoznak ahhoz a mozgalomhoz, amely ennek a más európai államokkal szembenálló zárt katonai csoportosulásnak a megalakítása ellen küzd. Nem véletlen az sem, hogy az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének a Szovjetunió által fölvetett gondolata egyre népszerűbbé válik az európai népek körében, a német nép körében is. Az ázsiai népek lelkesen támogatják a Kínai Népköztársaság kormányának azt a javaslatát, hogy kívánatos valamennyi ázsiai ország erőfeszítéseinek egyesítése az ázsiai béke biztosítása végett. A kollektív biztonsági rendszer megteremtésében a világ népei az európai és az ázsiai béke és biztonság megszilárdításának, az állami szuverenitás megőrzésének, a nemzetközi feszültség enyhítésének biztosítékát látják. A nemzetközi feszültség enyhítésének és a béke megszilárdításának fontos feltétele, hogy megtiltsák az atom- és hidrogénfegyvert és a többi tömegpusztító fegyvert, elhárítsák az atomháború veszélyét, megszüntessék a fegyverkezési hajszát s csökkentsék a meglévő fegyverzetet. Ha megoldanák az atom- és hidrogénfegyver alkalmazásáról való föltétlen lemondás kérdését, ez vitathatatlanullényegesen megkönnyítené olyan értelmű egyezmény megkötését, hogy teljesen el kell tiltani a tömegpusztító fegyverek összes fajtáit, szigorú nemzetközi ellenőrzés alá kell helyezni ezt a tilalmat, s lényegesen csökkenteni kell a fegyverzetet és a fegyveres erőket. De a nyugati hatalmak képviselői az Egyesült Államok vezetésével az ENSZ leszerelési albizottságának ez év májusában és júniusában megtartott londoni ülésein koholt ürügyekkel ismét elvetették az atomfegyver megtiltására vonatkozó szovjet javaslatot. Kitértek a fegyverzet csökkentésére vonatkozó javaslatok elől is, egyebek közt az elől a javaslat elől, hogy a nagyhatalmak — az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Anglia, a Kínai Népköztársaság és Franciaország — a megfelelő egyezmény aláírását követő egy éven belül egyharmaddal csökkentsék összes fegyverzeteiket és összes szárazföldi, haditengerészeti és légierőiket. A világ minden becsületes embere nagy örömmel fogadta azt a hírt, hogy a szovjet tudósok és mérnökök erőfeszítéseinek eredményeként a Szovjetunióban sikeresen befejeződött az első atomenergiával működő ipari villamoserőmű tervezése és építése, hogy üzembehelyezték az első 5000 kilowatt kapacitású atomerővel hajtott erőművet, s ez az erőmű máris szolgáltatja az áramot a környékbeli iparnak és mezőgazdaságnak. Ezzel a nagyjelentőségű történelmi eseménnyel valóságos új korszak kezdődik a technika fejlődésében, mert ez az első eset, hogy ipari turbina nem szén vagy más tüzelőanyag elégetésével, hanem atomenergiával működik. Az első atomerőmű üzembehelyezése reális lépés az atomenergia békés felhasználásában, az egész emberiség egyik legnemesebb törekvésének megvalósításában, hogy az emberi értelem e nagy felfedezését békés célokra, a lakosság jólétének maximális emelésére fordítsák. Nemzetközi szempontból óriási jelentőségű, hogy a Szovjetunió ily nagy eredményt ért el az atomenergia békés célokra történő felhasználásában. Míg az Egyesült Államok kormánykörei agresszív törekvéseikhez híven, a népek akaratával szembehelyezkedve folytatják az atomfegyverkezési versenyt, s erőfeszítéseket tesznek a tömegpusztító fegyverek gyártására és felhalmozására, a Szovjetunió példát mutat, hogyan kell fölhasználni az atomenergiát a nép javára, a termelőerők további rohamos gyarapítására. Nem kétséges az sem, hogy a nagyhatalmak viszonyának rendezése nélkül a nemzetközi feszültség nem enyhülhet tovább. Pedig az enyhülés legelső feltétele, hogy a Kínai Népköztársasággal szemben ne alkalmazzanak megkülönböztető politikát. A tények győzték meg a világ népeit, hogy a Kínai Népköztársaságot a nemzeti haladás, a nemzetközi béke és a népek közti barátság igazi bajnokai vezetik. Halaszthatatlan nemzetközi feladat, hogy visszaállítsák a Kínai Népköztársaság valamennyi törvényes jogát, többek közt az ENSZ- ben is. Hogy megvannak az országok közt a viszonyok rendezésének reális lehetőségei — függetlenül az illető országok társadalmi-politikai rendjétől — azt igazolják azok a napokban befejeződött tárgyalások, amelyeket Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke és külügyminisztere folytatott Dzsavaharlal Nehruval, India miniszterelnökével és külügyminiszterével. E két legnagyobb ázsiai ország államférfiai Delhiben, India fővárosában találkoztak, hogy megvitassanak néhány kérdést, amely egyaránt érdekli Indiát és Kínát. A két államférfi kifejezte, hogy bízik India és Kína barátságában, amely hozzájárul majd a világbéke ügyéhez. Egyetértettek, hogy országaiknak a további teljes, kölcsönös megértés szellemében szoros kapcsolatot kell fenntartaniuk. Ezek a tárgyalások újra megmutatták, hogy azok az országok, amelyek őszintén óhajtják a békét, sikeresen együttműködhetnek, ha mindkét félnek érdeke az együttműködés, s mindkét fél kész, hogy kifejezze jóakaratát. A tőkés országokban a nemzetközi feszültség enyhítésére törekvő széles társadalmi körök egyre állhatatosabban és erélyesebben követelik a kereskedelem bővítését valamennyi állammal a kölcsönös előnyök alapján, valamint az országok közti kulturális kapcsolatok, bővítését és megszilárdítását. Az élet teljesen" igazolta, hogy a megkülönböztetés politikája, a kereskedelem korlátozásának politikája, amelyet egyes országok az amerikai kormánykörök nyomására folytatnak, káros és esztelen politika, hogy az a politika máris súlyosan megkárosította azokat az államokat, amelyek engedelmeskedtek az amerikai parancsnak. A békének és az összes népek biztonságának megszilárdításával összefüggő kérdések megoldása szempontjából nagy esemény volt a nemzetközi feszültség enyhítésével foglalkozó nemzetközi értekezlet, amely június 19—23 közt Stockholmban ülésezett. Ezen az értekezleten, amely francia közéleti személyiségek egy csoportjának kezdeményezésére ült öszsze, 30 keleti és nyugati ország képviselői vettek részt, különböző társadalmi csoportok és politikai pártok képviseletében. Az értekezlet megtárgyalta napjaink fő kérdését, amely minden politikai és társadalmi rendtől függetlenül valamennyi ország létérdekeit érinti: a nemzetközi feszültség enyhítésének kérdését. Az értekezlet részvevői széleskörű szabad vita után általános határozatot fogadtak el, s ez a határozat megerősíti a mai nemzetközi viszonyok legfontosabb elvét, a különböző politikai és társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének elvét. A határozat rámutat, hogy „valamenynyi államnak le kell mondania az erőszak alkalmazásáról a vitás kérdések megoldásában. Minden konfliktust tárgyalások útján kell rendezni. A tárgyalásokat pedig állhatatosan folytatni kell, még akkor is, ha eleinte nagyok a nehézségek”. A világ népei lelkesen támogatják a stockholmi értekezletnek a nemzetközi feszültség enyhítésére, a béke megszilárdítására irányuló határozatait, valamint azokat a határozatokat, amelyek elítélik az új világháború előkészítésének politikáját. A világ népei tudják, hogy csak kemény harcban vívhatják ki a nemzetközi feszültség enyhítését, őrizhetik meg a békét, s csak így akadályozhatják meg, hogy az imperialista agresszorok új világháborúba sodorják az emberiséget. ------------------------------------------------------- « • ♦ ----------------------------------------------------- A Szovjetunió Minisztertanácsának közleménye Üzembehelyezték a Szovjetunióban az első atomenergiával működő ipari villanytelepet A Szovjetunióban a szovjet tudósok és mérnökök erőfeszítéseivel most fejezték be sikeresen az első atomenergiávalműködő ipari villanytelep tervezésének és építésének munkálatait. A villanytelep hasznos kapacitása 5000 kilowatt. 1954 június 27-én üzembehelyezték az atom-villanytelepet, s azóta áramot ad a környező vidék iparának és mezőgazdaságának. Először működik ipari villanytelep turbinája nem szén vagy más fűtőanyag elégetésével, hanem az urán atommagjának hasításával nyert atomenergiával. Az atomenergiával működő villanytelep üzembehelyezésével reális lépés történt az atomenergia békés felhasználása területén. A szovjet tudósok és mérnökök most azon dolgoznak, hogy 50 000—100 000 kilowatt kapacitású atomenergiával működő villamos erőműveket létesítsenek. KÖZLEMÉNY a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának üléséről A Szovjetunió Kommunista Pártjának központi bizottsága a napokban ülést tartott. Az ülés megvizsgálta a tavaszi vetés eredményeinek, a vetések ápolásának, a termésbetakarítás előkészítésének és az 1954. évi mezőgazdasági termékbegyűjtési terv teljesítésének kérdését. Az ülés meghallgatta és megvitatta Benegyiktov elvtársnak, a Szovjetunió mezőgazdasági miniszterének, Lobanov elvtársnak, az OSZFSZK mezőgazdasági miniszterének, Kozlov elvtársnak, a Szovjetunió szovhozügyi miniszterének, Jurkin elvtársnak, az OSZFSZK szovhozügyi miniszterének és Kornyijec elvtársnak, a Szovjetunió begyűjtési miniszterének erre a kérdésre vonatkozó beszámolóját s megfelelő határozatot hozott. A TAVASZI VETÉS EREDMÉNYÉRŐL, A VETÉSEK ÁPOLÁSÁRÓL, A TERMÉS BETAKARÍTÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL ÉS A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK 1954. ÉVI BEGYŰJTÉSI TERVE TELJESÍTÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSÁRÓL Az SZKP központi bizottsága ülésének 1954 június 24-én elfogadott határozata Azok az intézkedések, amelyeket a kommunista párt és a szovjet kormány végrehajtott a szocialista mezőgazdaság valamennyi ágának további nagyarányú fejlesztése és a közszükségleti cikkek gyártásának növelése céljából — állapítja meg az SZKP központi bizottsága ülésének határozata — az egész nép helyeslésével találkoztak, s óriási munkalendületre buzdították a munkásokat, a kolhozparasztokat és az értelmiségieket. A párt és a kormány az utóbbi időben több új intézkedést tett, hogy a kolhozok és a kolhozparasztok anyagilag jobban legyenek érdekeltek a mezőgazdasági termékek termelésének növelésében. A párt és a kormány nagy munkát végzett a mezőgazdaság további megszilárdításáért. Ez a munka lehetővé tette a kolhozoknak, a gép- és traktorállomásoknak és a szovhozoknak, hogy szervezettebben végezhessék el a tavaszi vetést, s megjavítsák a mezőgazdasági munkák minőségét. A gabonanövényeket rövidebb idő alatt, jobban vetették el. A tavaszi vetéskor az idén először alkalmazták széles körben a kapásnövények vetésének és ültetésének négyzetes és négyzetes-fészkes módszerét. A helyi és a műtrágyákat jobban használták föl. A kolhozok és a szovhozok ez év tavaszán túlteljesítették a tavasziak vetésének állami tervét, s 9 500 000 hektárral nagyobb területet vezettek be, mint 1953-ban. A kolhozok, a gépállomások és a szovhozok e sikerei bizonyítják, hogy milyen óriási tartalékok vannak a szocialista mezőgazdaságban, hogy e tartalékok segítségével jelentősen növelnileheta vetésterületet, a gabonaneműek és az egyéb mezőgazdasági termékek összes termelését, s megmutatják azt is, hogyan lehet ezeket a tartalékokat rövid idő alatt hasznosítani a pártszervezetek kellő szervező tevékenységével a mezőgazdaság további nagyarányú fejlesztéséhez. 1953-hoz viszonyítva a tavaszi szemesnövények vetésterülete 6 429 000 hektárral nőtt. Ebből a búza vetésterülete 3 583 000 hektárral, a szemestengeri vetésterülete 756 000 hektárral növekedett. A gyapot vetésterülete 354 000 hektárral nőtt, a tavalyinál nagyobb területen vetettek cukorrépát, napraforgót, zöldségféléket, takarmány- és silónövényeket is. A gépállomások jobban teljesítették a kolhozokkal kötött szerződésekben megállapított kötelezettségeiket. Ez év tavaszán a kolhozokban 18 674 000 hektárral nagyobb területen végeztek traktormunkát (szántásra átszámítva), mint tavaly. A traktormunkák minősége megjavult. Az SZKP központi bizottságának ülése megállapítja, hogy a kolhozparasztok, a gépállomások és a szovhozok dolgozói, valamint a városi lakosság lelkes helyesléssel fogadta a szűz- és parlagföldek hasznosításának feladatát, s ez a feladat az egész nép ügye lett. A párt és a kormány felhívására több mint 140 000 ember érkezett máris a gépállomásokra és a szovhozokba a szűz- és parlagföldek megművelésére, s ezek az emberek máris tevékenyen bekapcsolódtak a munkába. A kolhozok és a szovhozok túlteljesítették a szűz- és parlagföldekre megszabott gabonavetés állami terveit. A tervben megszabott 2 300 000 hektár helyett ténylegesen 3 600 000 hektár szűz- és parlagföldet vezettek be gabonaneműekkel. Eredményesen szántják föl az új földeket a jövő évi termés alá. Azokon a területeken, ahol a hasznosítandó új földek vannak, 1954 tavaszán 124 gabonaszovhozt szerveztek; ezek összesen 2 532 000 hektár kiterjedésű, szántásra alkalmas földdel rendelkeznek. A szűz- és parlagföldek hasznosításán dolgozó gépállomások és szovhozok ez év tavaszán 50 000 traktort (15 lóerősre átszámítva), 6300 tehergépkocsit és sok egyéb gépet, berendezést, anyagot kaptak. Az új gabonaszovhozok számára csupán lakások és termelési helyiségek építése céljából 400 millió rubelt juttattak, s 250 000 négyzetméter lakóterületű szabványházat szállítottak. Az SZKP központi bizottsága ülésének határozata megállapítja, hogy bár országszerte sikeresen elvégezték az egész tavaszi vetést, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériuma, szovhetügyi minisztériuma, egyes területek, határterületek és köztársaságok párt-, szovjet- és mezőgazdasági szervei nem használták ki a tavaszi mezei munkák jobb elvégzéséhez meglévő összes lehetőségeket, s nem biztosították a növényfajták szerinti állami vetési tervek teljesítését. Az SZKP központi bizottságának ülése kötelezi a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériumát, szovhezügyi minisztériumát, a párt-, a szovjet- és a mezőgazdasági szerveket, hogy küszöböljék ki a mezőgazdaság irányításában meglévő hibákat, mozgósítsák harcra a kolhozparasztok, a gépállomások és a szovhozok dolgozóinak tömegeit a terméshozam jelentős növeléséért, a gabona és a többi mezőgazdasági növény összes termelésének, valamint az állattenyésztés hozamának fokozásáért, s biztosítsák a vetések kellő időben történő és kiváló minőségű ápolását, a termés veszteségnélküli, szervezett betakarítását, a beadás és a felvásárlás állami tervének határidőben történő teljesítését. Az SZKP központi bizottsága ülésének határozata konkrét intézkedéseket jelöl meg a vetésápolással kapcsolatban, s hangsúlyozza, hogy a vetésápolás valamennyi mezőgazdasági növény nagy terméshozamának legfontosabb feltétele. A kolhozok és a szovhozok állatállományának takarmánnyal való ellátása, valamint a kolhozparasztok munkaegységei után járó takarmánymennyiség biztosítása céljából az SZKP központi bizottsága ülésének határozata intézkedéseket jelöl meg az állatállomány takarmánnyal való ellátására, nevezetesen a szénabetakarítással, a nedvdús takarmányok termelésének növelésével, a szalma betakarításával, az állatállomány átteleltetésének előkészítésével kapcsolatban. Az SZKP központi bizottsága ülésének határozatában A termésbetakarítás előkészítéséről és végrehajtásáról című fejezetben ezt olvassuk: Országunk mezőgazdasága elsőrendű technikával van ellátva; ez lehetővé teszi a fő betakarítási munkák gépesítését, elsősorban a gabona-gazdasági munkák gépesítését. 1954-ben a gépállomásoknak és a szovhozoknak a termés betakarításához több mint 350 000 kombájn, körülbelül 33 000 lennyüvőgép és lenkombájn, 11 000 répakombájn, több mint 24 000 gyapotbetakarítógép, mintegy 10 000 burgonyaszedő kombájn, nagymennyiségű magtisztító, valamint más gép és gépezet áll rendelkezésére. A gép- és traktorállomásokon, a szovhozokban és a kolhozokban most vannak szakképzett vezető káderek és szakemberek, valamint tapasztalt gépkezelő káderek, akik biztosítani tudják a meglévő technika teljes kihasználását, sikeresen el tudják végezni valamennyi mezőgazdasági növény betakarítását. A határozat föltárja a fogyatékosságokat, s megjelöli a teendőket a termésbetakarítás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban, a gabonafélék és az olajosnövények, a gyapot, a hosszútostú len és a kender, a cukorrépa, a burgonya, a zöldségfélék és a gyümölcs betakarításával kapcsolatban, a dohány és a mahárka betakarításával és feldolgozásával kapcsolatban, a vetőmagtermő földek learatásával, az őszi vetés előkészítésével kapcsolatban. Az SZKP központi bizottságának ülése nagy figyelmet szentel határozatában a mezőgazdasági termékek begyűjtési és felvásárlási állami terve teljesítésének biztosítására. A határozat hangsúlyozza: a pártnak és a kormánynak azok az intézkedései, amelyekkel megszüntette a mezőgazdasági termékek kötelező beadására vonatkozó hektáronkénti kivetés elvének súlyos megsértését és a begyűjtési tervezésben mutatkozó súlyos hibákat, növelték a mezőgazdasági termékek állami felvásárlását felemelt felvásárlási árakon, és más intézkedések, amelyek anyagilag érdekeltté tették a kolhozokat és a kolhozparasztokat a mezőgazdasági termelés fejlesztésében, kedvező feltételeket teremtettek, hogy ez évben jelentősen fokozódjék a mezőgazdasági termékbegyűjtés, a felvásárlás és ezek sikeres végrehajtása. Az SZKP központi bizottságának ülése úgy véli, hogy a mezőgazdasági termékek kötelező beszolgáltatása mértékének csökkentésével a kolhozoknak és a kolhozistáknak megvan a lehetőségük, hogy árutermelésük jelentős részét felemelt felvásárlási áron eladják az államnak. Az SZKP központi bizottságának ülése, hogy növelje a kolhozoknak és a kolhozparasztoknak a gabona és az olajosnövények termelésében való anyagi érdekeltségét, elhatározta: az 1954. évi terméstől kezdve csökkentsék a kolhozok gabona- és olajosmagvak kötelező állami beszolgáltatási normáját, s fokozzák e növényfajták állami felvásárlását felemelt felvásárlási árakon. 1954-től kezdve rendszeresíteni kell a gép- és traktorállomások és a szakosított gépállomások által a kolhozokban a gabonafélék és az olajosnövények művelésével kapcsolatban végzett munkák természetbeni díjazásának szilárd, övezetenként differenciált kulcsait. Az SZKP központi bizottsága ülésének határozata befejező részében ezt olvassuk: Az SZKP központi bizottságának ülése fölhívja valamennyi pártszervezet figyelmét, hogy tovább kell szilárdítani a kolhozparasztok és a gép- és traktorállomási dolgozók munkafegyelmét, tovább kell fokozniuk munkájuk termelékenységét, mert ez teszi lehetővé, hogy biztosítsák a vetések mintaszerű ápolását, elegendő takarmányt készletezzenek az állatállomány számára, rövid idő alatt és veszteség nélkül betakarítsák a termést, határidőre teljesítsék a gabona és az egyéb mezőgazdasági terménybeadási kötelezettségeket, teljesen feltöltsék a vetőmag- és más alanokat, megsokszorozzák a kolhozok közös vagyonát, s ezen az alapon biztosítsák a kolhozisták munkaegységének magas díjazását valamennyi kolhozban. A Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának ülése kötelezi a szövetséges köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságait, határterületi, területi és körzeti pártbizottságait, a kolhozok, a gép- és traktorállomások, valamint a szovhozok pártszervezeteit, hogy indítsanak tömeges szocialista versenyt a falvakban a vetések gondos ápolására, a takarmány készletezéséért, a termés határidőre és veszteség nélkül való begyűjtésére, a technika teljes kihasználásáért, a munka magasfokú termelékenységéért, az összes mezőgazdasági termékek állami begyűjtési és felvásárlási tervének határidő előtt való teljesítéséért. A falun végzett politikai munkában a fő figyelmet arra kell összpontosítani, hogy minden kolhozparasztnak, a nép- és traktorállomások, valamint a szovhozok dolgozóinak meg kell magyarázni a mezőgazdasági termékek betakarítása és begyűjtése kitűnő és mielőbbi elvégzésének jelentőségét a mezőgazdaság rohamos föllendítése, a kolhozok közösségi gazdasága további szilárdítása és a kolhozparasztok anyagi jólétének növekedésével kapcsolatos feladatok megoldása szempontjából. Az egész politikai tömegmunkát ott kell végezni, ahol a termésbetakarítás sikere eldől a mezei szállásokon, a mezőgazdasági éstraktorbrigádoknál, a szérűkön, a gabonát szállító brigádoknál, az elevátoroknál és a begyűjtőállomásokon. Ezekre a helyekre kell küldeni a párt-, a szovjet-, a komszomol- és a szakszervezetek aktívái, a falusi értelmiség, a kolhozok, a gép- és traktorállomások, valamint a szovhozok élenjáró dolgozói közül kiválasztott legjobb népnevelőket. A politikai munkában föl kell használni a sajtót, a rádiót, a mozit, a kulturális felvilágosító intézményeket, a politikai tömegmunka összes formáit, hogy biztosíthassuk valamennyi kolhozparasztnak és kolhozparasztnőnek, a gép- és traktorállomások, a szovhozok dolgozóinak, az egész falusi lakosságnak aktív részvételét a mezőgazdasági munkákban. A Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának ülése kifejezi azt a szilárd meggyőződését, hogy minden kolhozparaszt és kolhozparasztnő, a gép- és traktorállomások, a szovhozok dolgozói, valamennyi mezőgazdasági szakember példásan elvégzi a termésbetakarítást és a mezőgazdasági termékek begyűjtését, s ezzel nagy lépést tesz az egész nép rendkívül fontos feladata teljesítésének: a kommunista párt és a szovjet kormány által a mezőgazdaság rohamos fellendítésére kitűzött feladat teljesítésének útján* -------------------------★ *-------------------------A szovjet sajtó június 27-én közölte a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának ülésén „A tavaszi vetés eredményéről, a vetések ápolásáról, a termés betakarításának előkészítéséről és a mezőgazdasági termékek 1954. évi begyűjtési terve teljesítésének biztosításáról” hozott határozatot. Az alábbiakban kivonatosan közöljük az SZKP központi bizottsága ülésének határozatát. -------------------------------------* *-------------------------------------