Taxisok világa, 2017. (27. évfolyam, 1-12. szám)
2017-08-01 / 8. szám
26 Változó pótlék- és bírságszabályok Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) tervezete néhány igen érdekes javaslatot tartalmaz. Indokolása emlékeztet arra, hogy az Art. koncepciója szerint az újraszabályozás célja, hogy az állam az adóhatóságon keresztül ügyfélbarát szolgáltatást nyújtson, segítse az adózókat adókötelezettségeik teljesítésében. A késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat (jelenleg 0,90 százalék) kétszereséről a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékére (5,90 százalék) emelkedne. Ezzel megszüntetve azt a helyzetet, amelyben pillanatnyilag a legolcsóbb hitelező maga az adóhatóság, illetve az állam. A kisösszegű pótléktartozások kezelése, végrehajtása az adóhatóság aránytalanul nagy kapacitását köti le, ezért a tervezet szerint a NAV az 5000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írná elő. (Jelenleg ez az érték 2000 forint.) Az adóbírság mértéke most az adóhiány 200 százaléka, amennyiben az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. A tervezet ezt a bírságmértéket 100 százalékra csökkentené, mivel a tapasztalatok alapján érdemben nem motivál a jogkövetésre a kiemelten magas bírság, csak növeli a behajthatatlan tartozások összegét. A hatályos szabályok alapján jelenleg egyfajta szankcióként kerül sor az adószám-felfüggesztésre (például 365 napot meghaladó bevallási vagy befizetési késedelem esetén). A felfüggesztett adószámú adózó sajátos és adózási szempontból rendkívül nehezen kezelhető státuszban van, mert miközben bizonyos jogai korlátozottak, gazdasági tevékenységet folytathat, és ahhoz kapcsolódóan adókötelezettségeinek is eleget kell tennie. Ezért a tervezet e jogintézmény megszüntetésére tesz javaslatot. A csupán időhúzást célzó fellebbezések visszaszorítása érdekében bevezetné az új törvény a feltételes adóbírság lehetőségét. Ennek értelmében ha az adózó lemond az adóellenőrzés megállapításairól hozott határozat elleni fellebbezéséről és az esedékességig megfizeti az előírt adókülönbözetet, mentesül a kiszabott adóbírság felének megfizetése alól. A szerződő partnerekről történő tájékozódási lehetőség biztosítása érdekében az egyéni vállalkozók adózással összefüggő adatait is nyilvánosságra hozná az adóhatóság, a cégek vonatkozásában már régóta működő beszámoló közzétételi kötelezettséghez hasonlóan. Ehhez online felületet biztosítana az adózóknak a kötelezettségteljesítés megkönnyítése érdekében. A felsorolt változtatások (meg még számos egyéb, a taxis vállalkozókat közvetlenül nem érintő szabály) jelenleg a véleményezés fázisában van, elfogadásáig tervezetnek minősül. Végső változatáról az Országgyűlés őszi ülésszakán fognak szavazni. Cégkapu - kötelező regisztráció Előrebocsátom, csak hogy mindenki nyugodjon le: egyéni vállakozókra nem vonatkozik! Kötelező azonban minden egyéb gazdálkodó szervezet részére. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (2015. évi CCXXII. tv.) szerint az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőség bejelentése kötelező. A hivatalos elérhetőséget a jogszabály biztonságos kézbesítési címként határozza meg. A cégjegyzékben bejegyzett e-mail cím nem elegendő, az nem helyettesíti a bejelentési kötelezettséget. A törvényben előírt biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet a gazdálkodó szervezetek számára a cégkapu biztosítja, ami egy elektronikus tárhely. A gazdálkodó szervezet a jogszabály szerinti bejelentési kötelezettségét a cégkapu-regisztrációval tudja teljesíteni. A kötelezettek a gazdálkodó szervezetek. A polgári perrendtartásról szóló törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezet a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Egyéni vállalkozókra azonban a cégkapuregisztráció nem alkalmazandó! Az általános tájékoztató a következőképpen fogalmaz: „Figyelem! Az egyéni vállalkozók továbbra is az ügyfélkapu szolgáltatással jogosultak az elektronikus kapcsolattartásra, ebből adódóan a regisztrációs kötelezettség ezt a kört nem érinti.” Érdemes azonban ennek kapcsán áttekinteni az ügyfélkapun megadott adatokat. Érvényes még az email cím? Nem járt le a jelszó? (kétévenként kell megújítani) 2017. január elsején már működő cégeknek 2017. augusztus 30-ig kell a regisztrációt lebonyolítani, de december 31-ig ún. „felkészülési időszakot" biztosít a törvény hátrányos jogkövetkezmények nélkül. 2018. január elsejétől már kötelező a gazdálkodó szervezetek számára az állammal való elektronikus kapcsolattartás. Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek határidőig nem regisztráltak, tehát a jogszabályban előírt hivatalos elérhetőséggel nem rendelkeznek 2018. január 1-jén, szankciókra számíthatnak. A regisztráció a cegkapu.gov.hu oldalon kezdeményezhető. ----------------------------------------------------------1 Szenzorok mérik a súlyterhelést Félmilliós bírság a tét Már telepítik azokat a szenzorokat, amelyek láthatatlanul is képesek mérni a gépjárművek összsúlyát. Minden korábbi ellenőrzés hatékonyságát felülírja az év végén induló új rendszer, amely megállítás nélkül, bármilyen jármű gazdáját akár 500 ezer forintos bírsággal sújthatja. Nem a sebességet, a követési távolságot, hanem az autók súlyát méri majd, amire érdemes lesz a jövőben odafigyelni! A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) napvilágot látott tervezetéből kiderül: a rendszer a tehergépkocsik mellett a személyautók súlyellenőrzésére is alkalmas, és ha szükséges, utóbbiak üzembentartóit is bünteti. Adataik szerint a magyar utakon futó kamion- és teherautó-állomány 8-10 százaléka túlterhelt, nagy része valószínűleg külföldi. Az aszfaltba épített szenzorok menet közben megmérik a sztrádák és nagyobb forgalmú főutak sávjában haladó járművek súlyát, a kamerák pedig fényképet készítenek róluk, majd a rendszámfelismerő beazonosítja a kategóriájukat, tengelyszámukat, minden lényeges adatukat, még a sebességüket is. Pár másodperc alatt kiderül, hogy ki közlekedik szabálytalanul. Egyes járműveket megállítanak majd, de arra is lesz példa, hogy a rendszer az üzembentartó részére küldi ki a bírsághatározatot az objektív felelősség elvének alkalmazásával. A rendszer képes lesz minden áthaladó jármű tengelyterheléseit és össztömegét megmérni. Bármilyen túlterhelt járművel közlekedve bírság kiszabására kell számítani - figyelmezteti az autósokat a minisztérium. Egy kormányrendelet szerint jelenleg 30 ezer forinttól 500 ezerig büntethetik a szabálytalankodó fuvarozókat. A rendszer célja nem többletbevételek előteremtése, hanem a jogkövető magatartás előmozdítása - állítja az NFM. k.z.t.___________________________________|