Taxisok világa, 2017. (27. évfolyam, 1-12. szám)

2017-08-01 / 8. szám

26 Változó pótlék- és bírságszabályok Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) tervezete néhány igen érdekes javaslatot tartalmaz. Indokolása emlékeztet ar­ra, hogy az Art. koncepciója szerint az újraszabályozás célja, hogy az állam az adóhatóságon keresztül ügyfélbarát szol­gáltatást nyújtson, segítse az adózókat adókötelezettségeik teljesítésében. A késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat (jelenleg 0,90 százalék) kétszereséről a jegybanki alapkamat öt száza­lékponttal növelt mértékére (5,90 százalék) emelkedne. Ezzel megszüntetve azt a helyzetet, amelyben pillanatnyilag a legolcsóbb hitelező maga az adóhatóság, illetve az állam. A kisösszegű pótléktartozások kezelése, végrehajtása az adóható­ság aránytalanul nagy kapacitását köti le, ezért a tervezet szerint a NAV az 5000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írná elő. (Jelenleg ez az érték 2000 forint.) Az adóbírság mértéke most az adóhiány 200 százaléka, amennyi­ben az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, nyilvántartás­ok meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. A tervezet ezt a bírságmértéket 100 százalékra csökkentené, mivel a ta­pasztalatok alapján érdemben nem motivál a jogkövetésre a kiemel­ten magas bírság, csak növeli a behajthatatlan tartozások összegét. A hatályos szabályok alapján jelenleg egyfajta szankcióként kerül sor az adószám-felfüggesztésre (például 365 napot meghaladó be­vallási vagy befizetési késedelem esetén). A felfüggesztett adószámú adózó sajátos és adózási szempontból rendkívül nehezen kezelhető státuszban van, mert miközben bizonyos jogai korlátozottak, gazdasá­gi tevékenységet folytathat, és ahhoz kap­csolódóan adókötelezettségeinek is eleget kell tennie. Ezért a tervezet e jogintéz­mény megszüntetésére tesz javaslatot. A csupán időhúzást célzó fellebbezések visszaszorítása érdeké­ben bevezetné az új törvény a feltételes adóbírság lehetőségét. En­nek értelmében ha az adózó lemond az adóellenőrzés megállapítá­sairól hozott határozat elleni fellebbezéséről és az esedékességig megfizeti az előírt adókülönbözetet, mentesül a kiszabott adóbírság felének megfizetése alól. A szerződő partnerekről történő tájékozódási lehetőség biztosítása érdekében az egyéni vállalkozók adózással összefüggő adatait is nyilvánosságra hozná az adóhatóság, a cégek vonatkozásában már régóta működő beszámoló közzétételi kötelezettséghez hasonló­an. Ehhez online felüle­tet biztosítana az adó­zóknak a kötelezettség­teljesítés megkönnyíté­se érdekében. A felsorolt változtatá­sok (meg még számos egyéb, a taxis vállalkozó­kat közvetlenül nem érintő szabály) jelenleg a véleményezés fázisá­ban van, elfogadásáig tervezetnek minősül. Végső változatáról az Országgyűlés őszi ülés­szakán fognak szavazni. Cégkapu - kötelező regisztráció Előrebocsátom, csak hogy mindenki nyugodjon le: egyéni vállakozókra nem vonatkozik! Kötelező azonban minden egyéb gazdálkodó szervezet részére. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szol­gáltatások általános szabályairól szóló tör­vény (2015. évi­ CCXXII. tv.) szerint az elekt­ronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőség bejelentése kötelező. A hivata­los elérhetőséget a jogszabály biztonságos kézbesítési címként határozza meg. A cég­jegyzékben bejegyzett e-mail cím nem ele­gendő, az nem helyettesíti a bejelentési köte­lezettséget. A törvényben előírt biztonságos kézbesí­tési szolgáltatási címet a gazdálkodó szerve­zetek számára a cégkapu biztosítja, ami egy elektronikus tárhely. A gazdálkodó szerve­zet a jogszabály szerinti bejelentési kötele­zettségét a cégkapu-regisztrációval tudja tel­jesíteni. A kötelezettek a gazdálkodó szervezetek. A polgári perrendtartásról szóló törvény al­kalmazásában gazdálkodó szervezet a gaz­dasági társaság, az európai részvénytársa­ság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szö­vetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szö­vetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügy­védi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továb­bá az egyéni vállalkozó. Egyéni vállalkozókra azonban a cégkapu­­regisztráció nem alkalmazandó! Az általá­nos tájékoztató a következőképpen fogal­maz: „Figyelem! Az egyéni vállalkozók továbbra is az ügyfélkapu szolgáltatás­sal jogosultak az elektronikus kapcso­lattartásra, ebből adódóan a regisztrá­ciós kötelezettség ezt a kört nem érin­­ti.” Érdemes azonban ennek kapcsán áttekin­teni az ügyfélkapun megadott adatokat. Érvé­nyes még az email cím? Nem járt le a jel­szó? (kétévenként kell megújítani) 2017. január elsején már működő cégek­nek 2017. augusztus 30-ig kell a regisztráci­ót lebonyolítani, de december 31-ig ún. „fel­készülési időszakot" biztosít a törvény hátrá­nyos jogkövetkezmények nélkül. 2018. janu­ár elsejétől már kötelező a gazdálkodó szer­vezetek számára az állammal való elektroni­kus kapcsolattartás. Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek határidőig nem regisztráltak, tehát a jogsza­bályban előírt hivatalos elérhetőséggel nem rendelkeznek 2018. január 1-jén, szankciók­ra számíthatnak. A regisztráció a cegkapu.gov.hu oldalon kezdeményezhető.­ ­----------------------------------------------------------1 Szenzorok mérik a súlyterhelést Félmilliós bírság a tét Már telepítik azokat a szenzorokat, amelyek láthatatlanul is képesek mérni a gépjárművek összsúlyát. Minden korábbi ellenőrzés haté­konyságát felülírja az év végén in­duló új rendszer, amely megállítás nélkül, bármilyen jármű gazdáját akár 500 ezer forintos bírsággal sújthatja. Nem a sebességet, a kö­vetési távolságot, hanem az autók súlyát méri majd, amire érdemes lesz a jövőben odafigyelni! A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) napvilágot látott tervezetéből ki­derül: a rendszer a tehergépkocsik mel­lett a személyautók súlyellenőrzésére is alkalmas, és ha szükséges, utóbbiak üzembentartóit is bünteti. Adataik sze­rint a magyar utakon futó kamion- és te­herautó-állomány 8-10 százaléka túlter­helt, nagy része valószínűleg külföldi. Az aszfaltba épített szenzorok menet közben megmérik a sztrádák és na­gyobb forgalmú főutak sávjában haladó járművek súlyát, a kamerák pedig fény­képet készítenek róluk, majd a rend­számfelismerő beazonosítja a kategóri­ájukat, tengelyszámukat, minden lénye­ges adatukat, még a sebességüket is. Pár másodperc alatt kiderül, hogy ki közlekedik szabálytalanul. Egyes járműveket megállítanak majd, de arra is lesz példa, hogy a rendszer az üzembentartó részére küldi ki a bírság­határozatot az objektív felelősség elvé­nek alkalmazásával. A rendszer képes lesz minden áthaladó jármű tengelyter­heléseit és össztömegét megmérni. Bár­milyen túlterhelt járművel közlekedve bír­ság kiszabására kell számítani - figyel­mezteti az autósokat a minisztérium. Egy kormányrendelet szerint jelenleg 30 ezer forinttól 500 ezerig büntethetik a szabálytalankodó fuvarozókat. A rend­szer célja nem többletbevételek előte­remtése, hanem a jogkövető magatar­tás előmozdítása - állítja az NFM. k.z.t.­­___________________________________|

Next