Technika, 1972 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
Mikrofilm berendezések A Weigl Büromaschinen cég törekvései közé tartozik, hogy a modern követelményeknek megfelelő automatizált mikrofilmberendezéseket és komplett, minden igényt kielégítő berendezés-rendszert állítson elő. A rajz és írott szöveg megfilmesítésére szolgált mikrofilmrendszereken kívül foglalkoznak számítógép és számítógép periféria előállításával is. Nemcsak 16 mm és 35 mm-es felvevő, előhívó, filmellenőrző, filmmásoló, lyukkártyába és mikrofishbe történő beépítésre szolgáló berendezéseket, valamint olvasó és olvasásra, viszszanagyításra alkalmazható készülékeket gyártanak, hanem a CAPS M 9 E nagyfrekvenciás lyukszalagvezérlésű visszanagyító automatákat is. Gyártási programjában szerepel 35 mm-es, valamint a 16 mm-es mikrofilmre, vagy mikrofishre alkalmas berendezés, amellyel írásos anyagról felvételt lehet készíteni. Ugyanis a felvételnek minősége, erőssége, olvashatósága, valamint a fedettség egyenletessége döntő szerepet játszik a további reprografikus eljárás szempontjából. A következőkben bemutatunk néhány mikrofilm berendezéseket és mikrofilm alkalmazási lehetőségeket. — Felvevő berendezésere alkalmasak könyvek és nyomtatványok filmfelvételére DIN A2 méretű, rajzfelvételnél DIN AO méretig. — Filmelőhívás. A COPEX 400 automata nappali fény mellett 40 percig változtatható sebességgel 35 vagy 16 mm-es filmtekercseket tud előhívni. De 25 cm minimális hosszúságú filmszalagot is előhív, fixál, az előírásnak megfelelően öblít és szárít, mindezt 3 perc alatt. Az automata egyedülálló továbbító berendezése tartó nélkül működik— Filmmásolás. A mikrofilm-szervezés egyik legnagyobb problémáját jelentette eddig annak a gépnek a hiánya, amely mikrofilmtekercsről mikrofilm-lyukkártyára, diazoanyagra végzi közvetlenül a másolást. Az utóbbi időben kifejlesztett RSK 250 típusú gép ezt a hiányosságot pótolni tudja. Reprodukciók készítésére automaták Itt különösen döntő szerepet játszik a mikrofilm alkalmazása, melynél fontos a reprodukciók minősége és mennyisége. Az elektrografikus automatákon egy perc alatt pl. 16 DIN A 4 vagy 6 DIN B 1-es reprodukciót lehet előállítani. A rendelkezésre álló rendszerek lehetővé teszik, hogy az egyéni adottságoknak megfelelő mikrofilmállomást részekből összeállíthassák egészen a mikrofilm elektronikus adatfeldolgozásban történő alkalmazásig. L ábra: M9E tip. nagyfrekvenciás lyukszalag vezérlésű visszanagyító automata 2. ábra: RSK 250 tip. gép, amely közvetlen alkalmas másolásra 3. ábra: A GAPS Printer A2 típusú berendezés közepes és kis vállalatok részére ideálisan használható. TECHNIKA 1972/1. 3 A FINOMKIVÁGÁS — Egy svájci gyárlátogatás tapasztalatai — A finomkivágás, az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb gazdasági eredménnyel kecsegtető alakítás technikai újdonsága, most kezd polgárjogot kapni hazánkban. Az elterjedés oka kézenfekvő: az ily módon kivágott darab semmilyen más módszerrel el nem érhető pontossága (IT 6— IT 8 tűrés) nagyfokú termelékenységgel párosul. Amikor nálunk az első finomkivágó sajtót felállították, az NSZK-ban már 100 ilyen gép üzemelt. (Négy évvel korábban, 1962-ben még csak 5—10 darab.) E cikk megjelenésekor hazánkban öt finomkivágó automata elégíti ki az eddig felmerült igényeket. Hogy szerte a világban hány sajtoló automata van üzemben, azt még a félkézen megszámolható — főleg svájci —gyár eladási irodáinak ve-1. ábra. A finomkivágó szerszám szerkezete és működésének elve, balról a művelet kezdete, jobbról a „kivágás” pillanatában. A számok az egymáshoz képest elmozduló elemeket jelzik az elmozdulás sorrendjében, a-matrica; b-bélyeg (vágóbélyeg); c-nyomólap, a dékigyűrűvel; eellentartó bélyegzetet sem tudnák megmondani. Északi szomszédunk Csehszlovákia pl. ebben az elmúlt évben három finomkivágó gépet vásárolt a meglátogatott HSR Feinstanz cégtől (ebből kettőt a szeptemberi brnói vásáron), rövid idővel ezelőtt a Szovjetunió 30 darabos tételt rendelt egy moszkvai kiállításon egy másik cégtől. Pedig ezek a sajtoló automaták nem olcsóik, üzembentartásuk és szerszámozásuk a szokásosnál nagyobb gondosságot, bár —a mint látni fogjuk —■ nem szokatlan szerszámüzemi felszerelést kíván. Ennek megértéséihez először nézzük meg mit a finomkivágás? A finomkivágás művelete több egymást kiegészítő — és nem mellőzhető — részműveletből áll. Ehhez a sajtókat a részműveletek elvégzésére alkalmas mechanizmusokkal kell kiegészíteni, és a szerszámot ennek megfelelően kell kialakítani. Ma erre a célra kizárólag csak speciális sajtoló automatákat és az egyetemes (block) kivágó szerszámiból kifejlesztett szerszámokat alkalmaznak. Az eljárás lényege az, hogy a „kivágandó” darabokat a vágási vonal mentén egy ún. ékgyűrűvel szorosan körülfogják, majd egy ellentartó bélyeggel közrefogott darabot a vágóbélyeg átnyomja a matricán. A folyamatot az 1. ábra szemlélteti. A gépnek ezt a három, egymástól független mozgásit — finom szabályozási határok között — kell biztosítani. A technológia szerinti első mozgásban az ékgyűrűvel ellátott nyomólapnak olyan erővel kell a lemezsávot befognia, hogy az ellentartó bélyeggel alátámasztott anyagban a bélyeg behatolásakor keletkező feszültségtől az anyag megfolyósodjon. A befogásban az anyagba behatoló ékgyűrűnek igen fontos szerepe van, ezért a lemez vastagságának arányában igen pontosan kell méretezni (4 mm-en felüli lemezvastagság esetén a matrica felöli oldalon is kell ékgyűrű, ami e gyártást és javítást meglehetősen bonyolulttá teszi). (Meg kell jegyezni, hogy az ékgyűrű miatt afinomkivágás anyagigénye a szokásosnál mintegy 3—10%-ral nagyobb, mert kb. 2—3- szor szélesebb hidat kell a két kivágott darab között hagyni, mint a hagyományos kivágás esetén.) A második elmozdulás az említett ellentartó bélyegé, amely a vágó bélyeggel szemben a „kivágás” — helyesebben: az anyagszétválasztás — közben a teljes vágási út mentén fenntartja a közrefogott anyagrészben a folyáshoz szükséges háromtengelyű feszültségi állapotot. Végül időrendileg is a harmadik főmozgás a tényleges anyagszétválasztás. A műveleten belül egyedül a sorrend a változatlan, egyébként az erő, az út és a sebesség nagyságának szabályozása követelmény. Ez csak hidraulikus hengerekkel valósítható meg Kisebb teljesítményű sajtóknál szokásos — és megengedhető — az egyik főmozgás, az anyagszétválasztás mechanikus megoldása. Az eddig elmondottakból kitűnik, hogy a hagyományos kivágás és a finomkivágás — bár feladatuk hasonló, de mégsem azonos a termék előállítása — merőben eltérő technológia. A hagyományos kivágás tulajdonképpen nyírás, a finomkivágás pedig hidegfolyatás. Mégpedig az ún. ,„síkfolyatás”-hoz hasonló eljárás, azonban az anyagot a szerszám kiképzésének megfelelő állapotban szabálytalan alapú henger mentén választják szét. Finomikisvágással a lemez síkjára tökéletesen merőleges, különlegesen jó felületi simaság, folyatott felületet kapunk a hagyományosan kivágott darabok szakadozott szélű, kissé kúpos vágási felületével szemben (2. ábra). Igaz, a hagyományosan kivágott darabokon is elérhető — utólagos megmunkálással, az ún. „borotválással” — a finom-kivágotthoz hasonló felületi finomság. Azonban ez a művelet nem automatizálható, ezért rendkívül drága, emellett a „leborotvált” anyagrész eltávolítása is nagyon körülményes. Ezért tértek át világszerte a borotválásról a finomkivágásra. Jellemző, hogy a borotváló sajtóiról híres ESSA cég is áttért a finomkivágó sajtók gyártására (hazánkban is van belőle néhány darab) és a különleges mechanikájú rezgőszános borotváló sajtóikat kisebb sorozatokban más célra, pl. kisméretű fogastengelyek gyártására ajánlják. A hagyományos kivágás vagy a „borotválás” felülete annál épebb, annál szebb, mennél keményebb a vágandó anyag (bizonyos ésszerű határokon belül). Ezzel szemben finomkivágás céljára a minél képlékenyebb anyag fellel meg Elsősorban a jól folyatható acélok, aluminium, réz, sárgaréz (33%-nál kisebb cink tartalommal). A magas széntartalmú vala(Folytatás a 4. oldalon) 2. ábra: Hasonló munkadarab balról hagyományos kivágással, jobbról finomkivágással előállítva