Technika, 1973 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1973-01-01 / 1. szám

u­ pán annyi, hogy a 60 típust távmérővel is felszerelték. Ezt a két típust a teljes automatizáltság jellemzi. A megvilágítás­­mérő — CdS-rendszer — vezérli a blen­­dét és a megvilágítási időt, az előbbit 17- től 2,7-ig, az utóbbit 1­250-től 5 másod­percig. A rendszer működése a követke­ző: alapmegvilágítási idő 1/250 másod­perc. Amíg a fényviszon­yok ezt a meg­világítási időt lehetővé teszik, addig az automatika csak a fényrekeszt szabá­lyozza, amikor már képtelen tovább „nyitni”, akkor csökkenti a zársebességet 1/250 másodperctől 5 másodpercig foko­zatmentesen. Az 1 /­30 másodpercnél hosz­­szabb megvilágításokat a gép a kereső­ben jelzi. Mindkét típus rendelkezik vil­lanófény-automatikával, mely 1,2 méter­től 9 méterig működik. Az előző típusnál említett berendezéseket természetesen ezeken is megtaláljuk. A gépek mérete 117X53X36 milliméter, súlyuk elemmel 255 gramm. Valamivel nagyobb zsebek számára — és a már megszokott, 24X36 milliméteres negatív méret kedvelői számára — készül a Hanimex Compact R és a Hanimex Compact A. Az előbbi típusnál az előre megválasztott expozíciós értékhez auto­matikusan beálló fényrekeszérték a kere­sőben is leolvasható, de mód van a CdS megvilágításautomatika kiiktatására is, ebben az esetben a keresőben jól látható „M” — manual — betű jelenik meg. Az automatika használata esetén ugyancsak a keresőben jelzi a gép a túl vagy alul­­világítást is. Műszaki adatok: Objektív: Ham­mar 2,8/40 mm, zár: 1­8—1/500 sec, beállítható filmérzékenység: 15—30 DIN, 25—800 USA, élességtartomány: 0,9 mé­tertől végtelenig, méretek: 112X76X57 milliméter. A Compact A már teljesen automata fényképezőgép CdS vezérlésű fényrekesz­­zársebesség kombinációval. A hibás ex­pozíciót automatikus exponálásgátló és a keresőben felvillanó piros lámpa teszi le­hetetlenné. A gép adatai: Objektív: azo­nos az előző típussal, zársebesség: 1/40 és 1/250 sec, távolság: a keresőben is meg­jelenő szimbólumok segítségével, mére­tek: 118X72X58 milliméter. Ebben a kategóriában említsük még meg az IC vezérlésű elektronikus zárral és vakuautomatikával rendelkező Yashica Electro 35 MC, az expozíciós idő-blende kombináció alapján dolgozó Konica C 35 — ennek érdekessége, hogy vízalatti fel­vételek készítésére alkalmas tokban is kapható —, valamint az újszerű külsővel rendelkező Roller A 26 típusokat. Ez utób­bi érdekessége, hogy a gép becsukásakor az objektív automatikusan besüllyed, így becsukott állapotban alig nagyobb egy cigarettás doboznál. Alcímünkben ugyan kompakt kamerá­kat ígértünk, miután azonban itt egy gyártmányprogramról van szó, ide k­íván­kozó téma a program keretében gyártott két diavetítő típus rövid ismertetése is. Típusjelzésük Kodak Retinámat 210 és 610. A két típus közötti eltérés csupán annyi, hogy a 610 távirányításra is alkal­mas. A vetítők érdekessége, mint már fen­tebb említettük, hogy a diatár szerepét maga a diák tárolására szolgáló doboz tölti be, a vetített diapozi­ti­veket a gép változatlan sorrendben a doboz tetejébe ejti vissza, így a 30X30 milliméteres ke­retekben levő képekhez kézzel gyakorla­tilag soha sem kell nyúlni. A gombnyo­másra történő képváltás a nehézségi erő törvényén alapul és így a hibalehetőség a minimumra csökken. A géphez szín­korrigált Isco-Projar 2,8/45 milliméteres objektív és 200 Wattos halogénlámpa tar­tozik. A megfelelő hűtésről egy majdnem hangtalan radiálventillátor gondoskodik. Tükörreflex kamerák Ha hinni lehet a piackutatók előrejel­zéseinek, rövidesen eltűnnek a megvilágí­­tásautomatikán csak gúnyosan mosolygó profi vagy komoly amatőr fotósok. Ennek oka, hogy ezek az automatikák egyre tö­kéletesebben, és ma már minden igényt — még a legmagasabbakat is — tökéle­tesen kielégítenek. Egyre több vezető gyár zárkózik fel a tükörreflex kamerák gyártásában az ezen a téren úttörő Canon és Conica mögé. Ezek a modern kamerák lényegében egy-egy átfogó program alap­kövei, melyre csereobjektívek, kereső­­rendszerek, kiegészítő motorok és a tudo­mányos munka céljait szolgáló kiegészítő felszerelések egész sora épül. E súlycsoport prominens képviselője a Minolta XM egyszemű 24X36 milliméte­res, elektronikusan vezérelt redőnyzárral és cserélhető keresőrendszerrel ellátott fényképezőgép. A géphez három stan­dard objektív áll rendelkezésre, MC Rok­­ker 1,2/58, 1,4 50 és 1,7 50. Az automatika nyitott blendével működik — a Német Demokratikus Köztársaságban gyártott Praktica LLC után az első —, de lehető­ségünk van munkafényrekesszel történő mérésre is. A Titan redőnyzár, mely elektronikusan és mechanikusan is mű­ködtethető, 1/2000 másodperctől 16 má­sodpercig képes exponálni, természetesen „B” lehetőség is rendelkezésre áll. Az ele­mek megfelelő állapotáról ellenőrző lám­pa tájékoztat, de elégtelen feszültség ese­tén beépített automatika blokkolja a filmtovábbítást. A keresőrendszerhez egy egyszerű prizmakereső, egy tükörak­na, egy nagyító kereső, valamint automa­ta prizmakereső áll rendelkezésre. A film­továbbítás gyorsfelhúzókarral, egy vagy több mozdulattal történhet, az önkioldó lefutási ideje 4—10 másodperc. A gép méretei: 144,5X84X48,5 milliméter ob­jektív nélkül, súlya 665 gramm. Az auto­mata prizmakereső, melyen a filmérzé­kenység 12—39 DIN között állítható — korrekció —0,5 és +3,5 fényrekeszérték között fél­értékenként — súlya 230 gramm, mérete 44X76X65 milliméter. Ebbe a kategóriába tartozik még töb­bek között a Nikkoromat EL, a Yashica Electro AX és az Asahi Pentax ES típus. Valamennyi elektronikus vezérléssel mű­ködik, az előre választott fényrekeszhez tartozó expozíciós időt állítja be az auto­matika. Ehhez a rendszerhez természete­­­­sen fokozatmentesen működő elektro­nikus zárszerkezetek szükségesek. Az automatika valamennyi típusnál kikap­csolható, így ezek a gépek művészi cé­lokra is kifogástalanul megfelelnek. A Nikon F 2 S az előbbiektől abban különbözik, hogy a fényrekeszt állító automatika a cserélhető keresőrendszer­ben nyert elhelyezést. 2 Újdonságok Még kisebb, még gyorsabb, még sokol­dalúbb és még raffináltabb — így jelle­mezhetnénk a következőkben felsorolás­ra kerülő fényképezőgépeket. A Canon F 1-nél ugyan nem a kamera új, csupán a meghajtó motor, melynek segítségével másodpercenként nyolc képet készíthetünk, így ez a fényképezőgép úgyszólván filmfelvevőgéppé alakítható. A nagy negatív formátum kedvelői szá­mára is lehetővé teszi az automatikus fényképezést — persze a szó technikai értelmében — a Zenta Bronica EC. 6X6 centiméteres méretre dolgozó tükörreflex­­kamera. Az elektronikus vezérlésű re­dőnyzár kevesebb mint 15 millimásod­­perc alatt száguld el a képfelület felett és tökéletes pontossággal tartja a megadott expozíciós időket, melyek 4 másodperctől 1/1000 másodpercig terjednek. A típus újdonsága a kétrészes, úgynevezett rapid­tükör. Kioldáskor ennek felső része fel­felé, az alsó, kisebb rész pedig lefelé bil­len, majd az expozíció után mindkét rész visszatér eredeti helyzetébe. Ez a mód­szer úgyszólván zaj és rázásmentes expo­nálást biztosít. A gépet négy — egyetlen mozdulattal cserélhető — keresőrendszer egészíti ki. A még nagyobb negatív méret számára tervezték a 6X7 centiméteres Fujica GM 670 típusú automata megvilágításmérővel működő kamerát. Neve ugyan nincs, de vonzereje annál inkább az Olympus M­ — innen a név­telenség — alig 660 grammos tükörreflex­­kamerának, mely pillanatnyilag a legki­sebb fényképezőgép ebben a kategóriá­ban, képességei viszont olyanok, melyről nagyobb gépek is példát vehetnének. Er­ről a fényképezőgépről súlyát kivéve még nem rendelkezünk adatokkal, remél­jük, kamerateszt rovatunkban hamarosan szerepelhet. És még egy utolsó fényképezőgép, de nem utolsó lehetőség. A világ első fény­képezőgépe, melybe egyszerre két filmet tölthetünk. Pillanatnyilag csak a proto­típus készült el, szériagyártásáig még né­hány vizsgán át kell esnie. Neve: Dom­­inck 2, titka: két speciálisan tervezett tartóból, mely a gép két oldalán helyez­kedik el, gombnyomásra motorikusan hú­zódik ki a kívánt filmnyersanyag. Kiegészítő felszerelések Amikor — nem is olyan régen — a filmnyersanyagok érzékenységének ug­rásszerű növekedése bekövetkezett, sokan már hallani vélték a lélekharang kongá­sát a villanókészülékek temetésén. De a villanókészüléket gyártó cégek konstruk­tőrei gyorsan reagáltak, hiszen a fény­képezés területén megindult automatizá­lási folyamat őket sem kerülte ki. A nehézkes, törődést és némi szakisme­retet kívánó villanókészülékek helyébe új, korszerű és főleg egyszerűen kezel­hető, kisméretű és könnyű készülékek léptek. A tranzisztorok először csak a méretek csökkentését tették lehetővé, de rövidesen megszületett az első úgyneve­zett komputervaku, mely automatikusan biztosítja a helyes megvilágítást.­­. Működési elve lényegében azonos a ha­gyományos villanókészülékével: az NC akkuból nyert kisfeszültségű áram a ge­­nerátorrészbben nagyfeszültségűvé alakul át és az energiatárolót — típustól függően egy vagy több kondenzátort — feltölti, majd villanáskor az energiát a lámpa felhasználja. A fény a felvétel tárgyáról annak távolságától és tónusától függően kisebb vagy nagyobb mértékben vissza­verődik. A komputervaku reflektorán el­helyezett fotocella ezt a visszaverődött fényt érzékeli és mérőjellé változtatja. Ezt a mérőjelet egy apró elektronikus be­rendezés — a tulajdonképpeni komputer — egy meghatározott Sollértékkel hason­lítja össze. Amint a mérőjel ezt a Soll­­értéket elérte — tehát a megvilágítás ele­gendő volt — a készülék belsejében el­helyezett második villanócső a felesleges­sé vált energiát elvezeti és a készülék villanását megszakítja. Ez az egész folya­mat hihetetlenül rövid idő alatt — 1/35 000—1/50 000 másodperc alatt játszó­dik le. Az eddig ismert komputer-villanóké­szülékek tehát a felesleges áramot egy második villanócső elvillantására­­felhasz­nálták ,elpazarolták. Új — sokkal gaz­daságosabb — elv szerint dolgozik a Metz 402, a Roller-Blitz és a Braun 2000 típusú örökvaku, melyek a többletáramot már nem használják fel, hanem megtakarít­ják, így az akkukapacitást lényegesen jobban kihasználják és a villanások gya­korisága is jelentősen növekszik. Kommentár helyett röviden ismertet­jük a Braun 2000 Typ 027 műszaki ada­tait: Vezérszám 21 DIN-re: 38. időtartam az egyes villanások között: távolságtól függően 0,3 másodperctől 8 másodpercig, villanások száma ugyancsak a távolságtól függően: 60—700 (!) villanás nyolc órai akkutöltéssel, színhőmérséklet: kb. 5600° K. Mérete: 137X75X58 milliméter, súlya: 490 gramm. Vé­geztül még egy új, elektronikus diavetítőt mutatunk be, a Philips DIA 5000 autofocust. A nyomógombokkal mű­ködő gép teljesen automatikus működte­tésre is alkalmas, a vetítési idő egy-egy diára 1—30 másodperc között fokozat­­mentesen szabályozható, ugyancsak foko­zatmentesen változtathatjuk a vetítőizzó fényerejét, így az esetlegesen alul- vagy túlvilágított diák a vetítéskor egy szintre hozhatók, a feszültséget beépíett voltmé­rőn leolvashatjuk. Ezen felül rendelkezik a gép egy elektronikus bázisú autofókusz­­berendezéssel, mely a képek automatikus élesreállítását végzi. Thermoszatkapcsoló, hűtőventillátor, a távkapcsolóba épített világító nyíl, olvasólámpa és a gép fede­lébe épített vetítőfelület egészítik ki még a világ legkomfortosabb diavetítőjét. Ezek lennének tehát a nyugati fotó­piac érdekességei. Beszámolónk természe­tesen nem törekedhetett teljességre, hi­szen nap min­t nap jelennek meg újabb és újabb érdekességek. Befejezésül megem­lítjük, hogy a szovjet fényképezőgép­újdonságokról 1973. évi évkönyvünkben, az NDK fotóiparáról pedig lapunk 1972 novemberi számában számoltunk be. Kőkúti Dénes A Kodak Pocket Instamatic család legkisebb és legnagyobb tagja A Kodak Retinomat 610 „vezérlőpultja” Az automatika kedvelői és a 6X6 negatív­méret hívei részére újdonság a Zenta Bronica EC Kis méretek és nagy teljesítmény ellened az új Braun 2800 villanókészüléket TECHNIKA 1973/L

Next