Technika, 1977 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról.) adatok merülnek fel a parkolóhelyek, garázsok forgalomirányításával és a díjak beszedésével kapcsolatban. A fenti feladatok megoldására nézzünk néhány példát. Váltakozó irányú forgalmi sávok Jelentős városi útvonalakon, gyorsforgalmú utakon, városi bevezető szakaszokon, ahol napszakonként erősen változik a forgalmi igény, jelentősen csökkenteni ehet a forgalmi zsúfoltságot, ha a rendelkezésre álló forgalmi sávokat a forgalm váltakozó irányban veheti igénybe. A csúcsforgalmi iránynak ebben az esetben több forgalmi sáv, azaz nagyobb kapacitás áll rendelkezésre. Szélsőesetben az is elképzelhető, hogy a teljes útkeresztmetszet időszakonként egyik vagy másik forgalmi irány számára teljesen rendelkezésre áll, vagyis az út váltakozva lehet egyirányú. Az ilyen típusú forgalomirányítási feladat csak korszerű jelzéstechnikai eszközökből és elektronikus irányító berendezésekből felépülő rendszerrel oldható meg. A váltakozó irányú sávhasználat esetében forgalmi sávonként egy-egy kétfogalmú jelzőfejre van szükség, amely az illető sávon éppen megengedett forgalmi irány jelzésére szolgál. A szabadon használható irányban függőlegesen lefelé mutató zöld nyíl jelenik meg, a tiltott irányban pedig vörös színű „X” alakú jelzésképet mutat a jelzőfej. A fenti jelzőket vezérlőberendezés irányítja. Kiegészítésképpen alkalmazzák a változtatható értelmű jelzőtáblákat, amelyek különféle kialakításúak lehetnek, és több jelzési kép, illetve forgalmi utasítás megjelenítésére alkalmasak. Az ilyen eszközöket használó rendszer központját rendszerint a számítógép alkotja. Az automatikus irányítást ellenőrző és felügyelő központ egészíti ki, ahol a lényeges üzemállapotok és zavarok kijelzése mellett tv-képernyők teszik lehetővé a forgalmi folyamat vizuális figyelemmel kísérését. A fentiek illusztrálására pl. a düsseldorfi Neue Messe vásárterülethez vezető útvonalon létesített rendszer központja 263 program bekapcsolására alkalmas. A központ számítógépének meghibásodása vagy karbantartása esetén 21 szükségprogram áll rendelkezésre. A rendszerben 48 járműérzékelő detektor dolgozik. Az ellenőrző tablón a tényleges üzemállapotok láthatók és három tv-képernyő segíti a vizuális ellenőrzést (2. ábra). A sávhasználat irányítására szolgáló jelzőfejek, valamint a változtatható értelmű jelzőtáblák működtetését 18 vezérlőberendezés végzi, ezek mellett még 4 hagyományos csomóponti forgalomirányítóberendezés is található a rendszerben. A változtatható jelzőtáblák elvileg három csoportba sorolhatók, a jelzési kép változása szerint: a tábla képének teljes kicserélődése; a tábla képében történő részleges változtatás (variáció); a tábla hatályának, ill. értelmének megszüntetése a jelzési kép láthatatlanná tételével. A táblák aszerint, hogy hányféle információt, utasítást, tiltást stb. jelenthetnek meg, lehetnek: single bit, due bit, és multi bit megoldásúak, azaz egy, kettő vagy több jelzési kép jelenthető meg rajtuk. A jelzési képek változtatása végtelenített szalag, rolló, tárcsa, vagy henger segítségével történik, ami akár 10 különböző jelzési kép váltakozó megjelenítését teszi lehetővé. A táblák általában az irányító központból működtethetők, távvezérléssel. Alagutak ellenőrzése Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy a közúti alagutakban a forgalom biztonságára fokozottabb gondot kell fordítani. Ennek oka a kedvezőtlenebb látási viszonyokban, a szabad pályáktól jelentősen eltérő zaj- és környezeti feltételekben, a korlátozottabb mozgási szabadságfokban és ezek hatásaiban rejlik. Nagyon gyakori pl. a sebességek és követési távolságok becslésében bekövetkező tévedés. Ennek következményei az általában súlyos, tömeges ütközéses balesetek. Az ilyen balesetek megelőzése érdekében hatékony irányító és ellenőrző rendszerekre van szükség, amelyek a szabad pályákhoz közel hasonló forgalombiztonságot tudnak garantálni. E rendszereinek két alapvető feladata van: a)A forgalom és a környezeti feltételek állandó ellenőrzése és a zavarok azonnali, gyors megállapítása. b) A forgalomban résztvevők gyors informálása a fennálló körülményekről és egyidejűleg teljesen félreérthetetlen utasítások közlése, a szükséges magatartásra vonatkozóan. A forgalom ellenőrzésére és a zavarok megállapítására rendszerint alkalmaznak tv-berendezéseket is. Ezek mozgatható kamerákkal lehetővé teszik a közvetlen megfigyelést, hátrányuk azonban, hogy olyan emberi tényezőktől, mint a fáradtság, lassú reakcióidő, koncentráció megoszlás stb. nem mentesek." Gondoljuk csak meg, hogy több képernyő tartós, órákon keresztül történő figyelése és ezzel egyidejűleg döntések hozatala, valamint intézkedések lebonyolítása nem várható el senkitől kellő biztonsággal. A fentiek miatt, a forgalom ellenőrzését járműérzékelő detektorok rendszerével szokták kiegészíteni, amelyek megfelelő távolságokban elhelyezve, az alagút egyes keresztmetszeteinek állandó és automatikus ellenőrzésére adnak lehetőséget. E detektorok információi az irányító központba kerőlnek, ahol egy folyamatirányító számítógép értékeli az adatokat és végzi az ellenőrzést. A környezeti feltételek ellenőrzése is automatikusan történik. A levegő szenynyeződését (CO-tartalmat) mérő, látásélességet és látástávolságot vizsgáló műszerekkel ellenőrzik és az információk alapján a vezérlő központ a megfelelő intézkedésekre ad parancsot. Amennyiben a forgalom lefolyásában, illetve a környezeti feltételekben zavaró körülmények állnak be, ezt a központ gyors intézkedéssel, beavatkozással követi. Így pl. a CO-tartalom veszélyes növekedésénél ventillátorok bekapcsolásával, vagy végszükség esetén az alagút lezárásával reagál. Jármű által okozott zavaroknál egyes forgalmi sávok részleges, szakaszonkénti vagy teljes lezárása és a forgalom terelése a központ által foganatosított beavatkozás. A közlekedésben résztvevők informálására és a szükséges utasítások közlésére, a már korábban is említett jelzéstechnikai eszközök szolgálnak. Forgalmi sávok, illetve sávszakaszok lezárására és a sávhasználat módjának jelzésére a sávok fölé befüggesztett kétfogalmú („X” és nyíl alakú jelzéskép) jelzőfejek használatosak. A terelést a változtatható értelmű jelzőtáblákkal biztosítják. Ezeket kiegészítve a sebességkorlátozással, hagyományos jelzőlámpákkal és félsorompók alkalmazásival, biztosítják az intézkedések hatékonyságát. I Irányítás| ellenőrzés Példaképpen a Rajna melletti Düsseldorfban levő közúti alagút irányító és ellenőrző rendszerét mutatjuk be. A 650 m-es alagút, valamint a ki- és behajtó rámpái összesen 3 km hosszú pályát képeznek. Ezen a szakaszon 156 kétfogalmú sávhasználatra vonatkozó jelző és 96 járműdetektor került elhelyezésre. Ezeket változtatható értelmű jelzőtáblák és tv-kamerák egészítik ki. A járműdetektorok a kétpályás, 2x2-nyomú alagútban 100 m-es távolságonként kerültek lefektetésre, így mintegy 100 m-es blokkokra osztva az alagút pályáját. A mérési adatokat egy 8 K kapacitású folyamatirányító számítógép (AEG-Telefunken) értékeli. A forgalomnagyság, forgalomsűrűség és a sebesség változásaira a számítógép néhány mp alatt reagál. Bekapcsolja a sávhasználat jelzőit, változtatja a jelzőtáblák képeit és ezzel az akadályoztatott sávot lezárja. Szükség esetén megfelelő programok alapján, az ellentétes forgalmi irány számára szolgáló pályára tereli a forgalmat, megfelelő biztonsági intézkedések mellett. Végül adott esetben az alagút teljes lezárásával a környező városi utcákra is átterelheti a forgalmat, ha ez indokolt. A számítógép meghibásodásakor, vagy annak karbantartásakor, egy manuális kezelésű segédvezérlő berendezés áll az irányítók rendelkezésére, természetesen korlátozottabb mértékű szolgáltatásokkal. A fentiek mellett fotocellás vezérlésű automatikus alagútmegvilágítás, CD-tartalom és láthatóság mérés egészíti ki a rendszert. Ezenkívül 60 m-enkéntsegélyhívó- és tűzoltóberendezések találhatók. Az alagútban hangszigetelő falak és vészkijáratok vannak. A rámpák végén, az alagút bejárati részén fényvédő rácsokat helyeztek el. Ugyanitt az eljegesedési veszély miatt, az útburkolat fűthető kialakításban készült. Az 1. ábrán látható az alagút keleti bejárata. A kép bal oldalán levő oszlopon egy változtatható értelmű jelzőtábla van. Áttereléskor a bal oldali alagútpályára a tábla „kötelező balra kanyarodás”-t fog jelezni. A szembejövő forgalom miatti „ürítési idő” alatt az oszlopokon elhelyezett kétfogalmú (sárga és vörös fényű) jelzőlámpa tartja vissza az elterelt forgalmat. Az oszlop mellett fénysorompó látható, amely a nem kívánt forgalmi mozgást megakadályozhatja. A két alagútpályát elválasztó fal előtt szintén változtatható értelmű tábla látható. A terelést lehetővé tevő szakasz felett láthatók a sávhasználatra utaló jelzők. Az ábrán a jobbszélső sáv éppen lezárt állapotban van. A 3. ábrán az irányító központ képe látható, a mozaik kijelző tablóval, 10 tvmonitorral és kezelő pulttal. A tabló közepén levő sötétebb sáv az alagutat szimbolizálja és az összes jelzési állapot állandó feltüntetésére szolgál. A tabló felső részén látható világos sáv a zavarok szakaszonkénti kijelzésére szolgál. A tabló normál állapotban sötét, amennyiben a forgalomlefolyásban valamilyen zavar keletkezik, a megfelelő kijelzők és monitorok automatikusan bekapcsolódnak. Így a kezelőszemélyzet vizuális ellenőrző munkája jelentős mértékben csökken és csak a lényegre összpontosul. Európát Ázsiával a Boszporusz híd köti össze, amelynek ázsiai oldalán 16 forgalmi sávból álló díjbeszedő állomást építettek. A sávok felett forgalomirányító jelzőlámpák irányítják a forgalmat a díjbeszedő kabinokhoz. Az egyes fizetőállomások elektronikus berendezései és a közelben elhelyezett központ között kábelekkel teremtették meg a kapcsolatot A központban a nagy (Folytatás a 12. oldalon) ! FORGALOMIRÁNYÍTÁS SZÁMÍTÓGÉPPEL 2. ábra: A düsseldorfi számítógépes forgalomirányító rendszer vezérlőterme 3. ábra: A düsseldorfi közúti alagút forgalomirányító rendszerének központja 4. ábra: Autópályán távirányítással megjeleníthető szimbólumok TECHNIKA 1977/1.