Technika, 1978 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

KAMERATESZT: OLYMPUS ÁLTALÁNOS MŰSZAKI SZEMLE — XXII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1978. JANUAR — Ara: 3.— Ft — fejlesztés, biztonság, gazdaságosság _ e9BB­/e07TA líra eREDMÉNYEKBE­M GAZDAG ÜJESZTEMÖOT A. SZERKESZTOSEB KÍVÁIM MINDEN KEDVES OLVASÓJÁNAK "A katasztrófa során keletkező pánik szimulálása számítógép segítségével 1970 augusztusában az Egészségügyi Vi­lágszervezet néhány kolerás megbetege­dést jelentett Líbiából, Libanonból és Iz­raelből. Bár a kolera nem rendkívüli be­tegség egyes keleti országokban és a jár­vány nem is öltött vészes méreteket, szeptember 1-én az egyik francia napi­lapban ez állt: „Ajtónkon kopogtat a ko­lera”. Párizsban erre a hírre megindult a roham a kolera elleni védőoltásért. A Pasteur Intézetben ekkor sebtében előál­lítottak 600 000 vakcinát, mivel ilyen ro­­o­hamra a francia egészségügy nem volt felkészülve. Az esethez hozzá kell fűzni, hogy Franciaországban egyetlenegy kole­rás eset sem fordult elő az adott évben. A sokarcú pánik egyik megjelenési for­mája jelentkezett 1970-ben Párizsban. De mi is az a pánik? Mit értünk pánik alatt? A pánik fogalmát az Új Magyar Lexikon így határozza meg: „vakrémület, megzavarodás, tömegek közt­i kitörő és gyorsan terjedő riadalom”. Egy másik lexikon, a francia Larousse így ír a pá­nikról „hirtelen rémület, amely hatalmá­ba kerítve a tömegeket nagy felfordulá­sokat okoz”. A Robert Lexikon hozzáfű­zi „rendszerint ok nélküli nagy féle­lem”. Képzőművészeti alkotásokban gyakran találkozunk a félelem ábrázolásával. A pánikábrázolás azonban igen ritka. A madridi Prado Múzeumban látható Goyá­nak a pánikot megelevenítő festménye. Egy izmos, szakállas férfi­ óriás nyúlik egészen a felhők fölé az égbolton. A föl­dön emberek, állatok különböző irányba rémülten menekülnek. A pánik kialakulásával, terjedésével és

Next