Technika, 1978 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
KAMERATESZT: OLYMPUS ÁLTALÁNOS MŰSZAKI SZEMLE — XXII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1978. JANUAR — Ara: 3.— Ft — fejlesztés, biztonság, gazdaságosság _ e9BB/e07TA líra eREDMÉNYEKBEM GAZDAG ÜJESZTEMÖOT A. SZERKESZTOSEB KÍVÁIM MINDEN KEDVES OLVASÓJÁNAK "A katasztrófa során keletkező pánik szimulálása számítógép segítségével 1970 augusztusában az Egészségügyi Világszervezet néhány kolerás megbetegedést jelentett Líbiából, Libanonból és Izraelből. Bár a kolera nem rendkívüli betegség egyes keleti országokban és a járvány nem is öltött vészes méreteket, szeptember 1-én az egyik francia napilapban ez állt: „Ajtónkon kopogtat a kolera”. Párizsban erre a hírre megindult a roham a kolera elleni védőoltásért. A Pasteur Intézetben ekkor sebtében előállítottak 600 000 vakcinát, mivel ilyen roohamra a francia egészségügy nem volt felkészülve. Az esethez hozzá kell fűzni, hogy Franciaországban egyetlenegy kolerás eset sem fordult elő az adott évben. A sokarcú pánik egyik megjelenési formája jelentkezett 1970-ben Párizsban. De mi is az a pánik? Mit értünk pánik alatt? A pánik fogalmát az Új Magyar Lexikon így határozza meg: „vakrémület, megzavarodás, tömegek közti kitörő és gyorsan terjedő riadalom”. Egy másik lexikon, a francia Larousse így ír a pánikról „hirtelen rémület, amely hatalmába kerítve a tömegeket nagy felfordulásokat okoz”. A Robert Lexikon hozzáfűzi „rendszerint ok nélküli nagy félelem”. Képzőművészeti alkotásokban gyakran találkozunk a félelem ábrázolásával. A pánikábrázolás azonban igen ritka. A madridi Prado Múzeumban látható Goyának a pánikot megelevenítő festménye. Egy izmos, szakállas férfi óriás nyúlik egészen a felhők fölé az égbolton. A földön emberek, állatok különböző irányba rémülten menekülnek. A pánik kialakulásával, terjedésével és