Technika, 1979 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

— Általános műszaki szemle — XXIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1979. JANUÁR — Ara: 3.— Ft — A OTenizcoTTÄQÄn EREDMÉNYEKBEN GAZDAG UJ ESZTENOÓT! A kÍVÁIM MINDENI*KEDVES OLVASÓJÁNAK ! Az ember már nagyon korán észlelte a szél különféle hatásait. A szél szellőzte­tte az ősember kunyhóját és szárította ruháját. Sok évezreddel ezelőtt a Nílus folyón már vitorlák duzzadtak és az óko­ri egyiptomiak i. e. 3600 táján szélkere­kek segítségével őrölték a gabonát. A szél a mitológiában is szerepel. Boreas alatt napjainkban fagyos északi szelet értenek. Boreas a görög mitológiában a leghatal­masabb szélisten neve, aki a monda sze­rint a mesebeli Rhiapia-hegység barlang­jában lakott. Szélistennel jóformán min­den civilizációban találkozunk: Hermes, Euros, Typherus-on keresztül Striborg szláv istenségig, vagy a vikingek Thor istenéig. Érdekes megfigyelni, hogy a történe­lem folyamán az ember igyekezett min­dennapi életét a széljáráshoz idomítani. Indokína és Madagaszkár vidékein pl. a házak fekvését úgy orientálták, hogy a bejárat az uralkodó szél irányába essék. A szél így átszellőztette a ház helyiségeit, ugyanakkor kiűzte a házból a gonosz szellemeket, így ötvöződik a praktikum és a mitológia. De a szelek napjainkban is befolyásolják az ember mndennapi éle­tét és közérzetét. Sajnos az orkánok, a nagyerejű szélviharok komoly pusztításo­kat okoznak anyagi javakban és időn­ként emberi életekben is. A szelekkel együtt élő ember neveket is adott a lég­mozgásoknak, így született a főn, a misztrál, a bóra, a sirokkó, a nemere és a számum, a blizzard vagy a kősava. Az első szélezőgépek talán azok a szél­malmok voltak, amelyeket az ókori Per­zsiában használtak. A technikatörténet egy helyen említ egy perzsa szélmalmot, amelynél a malom épületébe fújt be a szél és ott megforgatta a függőleges ten­gelyre szerelt lapátokat. A perzsák nevé­vel egyébként az ősi szélmalom-technika lapjain gyakorta lehet találkozni. Általá­ban függőleges tengelyű szélmalmokat építettek az ókori perzsák. A vízszintes tengelyre szerelt lapátkerekek i. e. 915- ben terjedtek el Keleten. I­ ­. ábra: Hollandiában a XVIII. századtól kezdve különböző célokra építettek szélmalmokat. A legtöbb szélmalomnak az volt a feladata, hogy a mélyebb területeken fekvő csatornák vizét más, magasabb fekvésű csatornákba emeljék át _____________________­____________________________________­­ * ' : * Az első szélerőgépek A szélmalom-technika uttörai a per­zsák, az egyiptomiak és a kínaiak voltak. Európában­ jóval később, csak 1050 táján — a keresztesháborúk idején — építették meg az első vízszintes tengelyű szélmal­mokat általában tíz rudas vitorlákkal. Angliában és Franciaországban a XII. században, Itáliában egy évszázaddal ké­sőbb, Hollandiában a XIV. században, Spanyolországban pedig a XV. században épülnek az első szélmalmok. A középkorban Európában ugrás­szerű, mondhatnánk minőségi változás következett be a szélmalom-technikában. Hollandiában az 1450-es években kezdik alkalmazni az első vízemelő szélmalmo­kat, ahol a szélkerekek szivattyúk segít­ségével végezték a víztelenítést. 1582- ben szintén Hollandiában működött az első olajütő szélmalom, majd négy évvel később az első papír-szélmalom. Az 1700-as évek közepén a nyugateurópai országokban a szélmalmokat a gabonaőr­lésen kívül ipari célokra is használták pl fafűrészeléshez, növényi olaj sajtolásá­hoz, papírgyártáshoz. Hogyan működik a szélmalom? A szél­kerék ferde irányú tengelye kúpkerék­párral hajtja a királytengelyt, azaz a füg­gőleges tengelyt. Ez utóbbin helyezik el az egyes munkagépek (malomszékek) hajtására szolgáló homlokfogaskereke­

Next