Technika, 1980 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
á Új rendszerű hámozógép A holland Geutsche Machinenfabriek burgonya, zeller, vörös- és sárgarépa, karalábé és ehhez hasonló mezőgazdasági, termékek automatikus hámozására alkalmas gépet fejlesztett ki. Az új gép nagy előnye a kis anyagveszteség és a környezetszennyezési szempontok messzemenő figyelembevétele. A kefével működő gép a gőzölőkamra és az öblítő között elhelyezve, a laza külső héjréteget mindenféle gumós terméknél eltávolítja és száraz formában elkülöníti. A szabadalomra bejelentett berendezés 12 műanyagkefét tartalmaz, amelyek a tisztítandó termékek haladási irányára merőlegesen állnak. A kefék lejtős síkot képeznek s miközben hámozzák a termékeket, a lejtőn felfelé tolják azokat. A lejtőn lefelé csúszó héj az alul elhelyezett vályúba hullik, ahonnan egy tartóba jut. A kefék felett, azok síkjával párhuzamosan elhelyezett anyagmozgató szalag — a tisztítandó termékekkel szemben haladva — azokat állandó kapcsolatban tartja a kefékkel és egyben a felfelé repülő héj hulladékot is felfogja. A kefék hajlásszöge a gumónagysághoz állítható. Működés közben egy műanyagkaparó a szalagra jutó héj maradványokat lesöpri és a berendezés aljába vezeti. A gumók és a kefék közötti intenzív kapcsolat folytán a berendezés még a félig kemény és mélyebben fekvő héjrészeket is eltávolítja és ezáltal lehetővé teszi a gőzkamra kezelés megrövidítését. A keferendszer víz nélkül dolgozik, ezért célszerű a megtisztított termékeket utóöblítésnek alávetni. Az utóöblítő vízszükséglete egy t termékenként mintegy 0,5 m s. A berendezés több méretben, 3 és 20 t közötti órateljesítménnyel készül. VILÁGMÉRETŰ EURÓPAI SZERSZÁMGÉP-KIÁLLÍTÁS (Folytatás a 3. oldalról) nagy munkaterű megmunkáló központoknak is jellemzője. A bemutatott DZ 4 munkatere 500x500x400 mm. 7,5 kW teljesítményű egyenáramú főhajtása egy négyfokozatú hajtóművet hajt és így 10...2500 vagy 16...4000 vagy 25...6300 fordulatszámhatárok között a fordulatszámok fokozatmentesen szabályozhatók. A szerszámok az oszlop oldalán lánctárban vannak elhelyezve, amely kívánság szerint 30, ... 40 vagy 50 szerszám befogadására alkalmas. A gép szerszámcímes vagy helycímes rendszerben is üzemeltethető és szerszámai perem megfogásúak 6 s váltási idővel. A 4. ábrán bemutatott kivitel az automatikus palettacserélős változat (500 x 500 mm) 18 s csereidővel. A mellékhajtások egyenáramú motorral, fokozatmentesen szabályozhatók... 4000 mm/min határ között, 10 000 mm/min gyors járattal. A körasztal mérőrendszerének felbontóképessége 3”, míg a hosszmérőrendszer felbontóképessége 0.002 mm. A gépet Siemens Simmerik 7 M CNC vezérléssel készítették. A DZ 4 nem gördülővezetékekkel szerelt, hanem öntöttvas-műanyag párosítású. Ebben a méretkategóriában a hardware jellemzők, ha nem is uniformizálódtak, de jellegzetesnek tekinthetők, mert teljesen hasonló felépítésű a Diag-Fritz Werner TC sorozat (5. ábra), a Haller-Hille Compact Center 16—165 vagy 100, a Maho Center és még hosszan lehetne a különböző típusjelzéseket sorolni. A kompakt építési mód jellemzi a nagyobb gépeket is, mint pl. a Cincinnati- Milacron 10 HC—1500, az Oerlikon-Sirius MCT-t. Igen kevés a kivétel. Úgy tűnik, hogy a többorsós szerszámegységek automatikus cseréje nem különleges kínálata a, szerszámgépgyártónak. Külön figyelmet érdemel a Kearney & Trecker Milwaukee Matic 180 ágy- és állványrendszere. A gép az uralkodó felépítést képviseli, de négyszög keresztmetszetű csövekből hegesztett „sejtszerkezetű” ággyal és állvánnyal. A gép üzemelés közben szubjektív megítélés alapján, rezgésmentes volt. Az technikai alkalmazása Talán nem helyes újszerűként megjelölni az alkalmazási megoldásokat, mert csupán az NC technika lehetőségeit használják ki számunkra új területeken. Ma már megszokott, hogy az NC technika elemeit forgó-forgómozgás, vagy forgóegyenesvonalú mozgás sebességviszonyainak módosítására használjuk. A 2. EMO-n újszerű volt a Planter megoldása lefejtőmarógépen, vagy a Reinecker hátraköszörűgépen. A 3. EMO-n meglepő módon megemelkedett a lemezalakítás és megmunkálás gépeinek vezérlésére alkalmazott megoldások száma. Egyik érdekes alkalmazási példa a lemezélhajlító gép vezérlése. A Hämmerle AG ún. „három pont” működtetésű élhajlító gépénél a hajlítás során a lemez nem veszi fel a szerszám alakját, hanem a három hajlító ■ és egymáshoz viszonyított helyzete — figyelembe véve a lemez méretét és szilárdsági jellemzőit is — határozza meg a hajlítás szögét. Az NC-vezérléssel 100 különböző hajlítóélhelyzetet lehet a kívánt mértékben és sorrendben programozni. A lemez élhajlítási pontossága ±15’. Hasonlóan érdekes megoldás a Trumpf- Trumatic Laserpress gépe. A gépen a Trumpf kazettás szerszámcserélő rendszerének alkalmazásával a lemeztáblákon elvégezhetők a szükséges lyukasztási műveletek, majd Simmerik ZM—CNC vezérléssel irányítva a lemeztábla mozgását, lézersugárral tetszés szerint görbével határolt alakra vágható a lemez. A vágott felület sorsa mentes és ha a további művelet hegesztés, úgy rögtön a kívánt ferdeséggel vágható a lemez széle. A korábbi évekből ismerjük már a Gehring cég honólógépét vezérlő Cilindromatic vezérlést. A gépet a 3. EMO-n a Statistomatic márkanevű mikroporceszszor technikával épített mini komputerrel egészítették ki. Ebben a kivitelében a méréssel vezérelt gép a munkadarabméreteket három síkban rögzíti, mérési átlagokat regisztrál egy-egy darabról vagy egész sorozatról és az adatokat kiíró szerkezetén kiírja, azaz szabályszerű mérési jegyzőkönyvet ad. A robot-technikában szerény véleményem szerint ma is az ASEA képviseli a legmagasabb műszaki színvonalat. Az adaptív szabályozású, ún. követő kontúrvezérlésű robot, kiválóan alkalmas összetett kontúrvonalú munkadarabok sorjázására. Vezérlőberendezések Általánossá vált a mikroprocesszor technika, amit csaknem minden kiállított vezérlőberendezésnél megfigyelhetünk. Példaként említjük a Bosch CNC micro—50 eszterga vezérlést. Jellemzői: egyenes és görbe interpoláció,, kiválási idő programozás, menetvágási ciklus gyors visszafutással vagy anélkül, élsugár kompenzáció, programozható nullponteltolás, előtoláskorrekció, közvetlen inch és mm-programozás, interpoláció saroklekerekítés nélkül, referenciapont-áthelyezés, valamint az előtolás- és fordulatszámszabályozási kívánalmak. A micro 5 képernyős vezérlőberendezés-családnak három verziója van az esztergák, a maró- és fúrógépek, megmunkálóközpontok vezérlésére, míg egy különleges kivitel a lemezalakító gépek vezérlésére. A Bosch MPST Modulares Mehrprocessor-Stellersystem rendszer kifejlesztésében 2 vezérlésgyártó, 5 szerszámgépgyár, ill. a VDW, valamint 4 egyetemi intézet vett részt. (Külön öröm, hogy hazánkban is felismerték a közös munka nagyobb eredményeit és az MPST mintájára — azt szinte megelőzve — létrejött a vezérlőberendezések fejlesztésére a „hatok”, ill. már „hetek” szerződése.) • • Összefoglalás Úgy tűnik, hogy a szerszámgépgyártók egy-egy géptípusnál ma már elérték a legcélszerűbb megoldásokat. A jelenlegi szerszámgéptípusok hardware fejlesztése elérte a közel ideális megoldásokat és az a gyártó jut jelentős előnyhöz, aki software-ban többet, jobbat és gyorsabban tud nyújtani. Napjainkban, mind nagyobb tere van a modul rendszerű szerszámgép építésének. Valószínű, nem sok idő kell ahhoz, hogy megjelenjenek a mozgásviszonyokat megvalósító modulokból épített szerszámgépek. Úgy tűnik, hogy morfológiailag még bőven vannak lehetőségek és mind több feladatot kell, hogy átvegyen az elektronika a szerszámgépek mechanizmusaitól. Ebben nagy szerep jut a vezérlőberendezés software fejlesztésnek. A korábbi évekhez képest jelentős a hegesztett szerkezetek és a beton különféle változatai alkalmazásának elterjedése. Kábel Zoltán 5. ábra: TC 1—800 megmunkáló központ Gyümölcstárolás szelektív membránnal A zöldségfélék rothadását, mint közismert, az oxigén okozza, s a tudósok a mezőgazdasági termények megóvása végett ezért először légmentes lezárással próbálkoztak. A megoldás egyszerű volt: az élelmiszert egy, később légmentesen lezárt műanyag zacskóba rakták. Ily módon egy ideig a termék meg is marad, de aztán a szó tényleges értelmében elhal. Biokémiai folyamatokról ugyanis csak addig lehet szó, amíg a termény „lélegzik”. Ahogy a levegő elfogy, a termék kiszárad, tönkremegy. Egy másik megoldással is találkozhatunk, a terményt inert gázban tárolják. Ez jó gondolat, de kivitelezése gyakorlatilag megoldhatatlan. A hatalmas tárolókat ugyanis ezzel a gázzal kellene feltölteni, nem is beszélve az egyéb problémákról. A megoldást tehát máshol kell keresni. A Szovjetunió Mezőgazdasági Minisztériuma Központi Kísérleti Kutató és Technológiai Tervező Intézetének munkatársai elvileg új megoldást javasoltak: különleges, dimetiluxán-kaucsuk alapú szelektív áteresztő hártyaanyagokból gázcserélő membránt készítettek. A membrán működési elve egyszerű. Vegyünk egy félliteres befőttes üveget, helyezzünk bele egy almát, és a háziasszonyok számára is jól ismert polietilén sapkával zárjuk le. A sapkát kilukasztjuk, s alatta helyezzük el az alulról hálóval védett membránt. Ekkor az üveg belsejében nem szűnnek meg a biokémiai folyamatok. Az alma lélegzik, levegőt nyel el, és szén-dioxidot bocsát ki. S most mutatkozik meg a membrán szelektív működése: az oxigént ugyanis csak korlátozott mennyiségben engedi be az üvegbe. Amikor a környező levegő oxigéntartalma 21%, az üvegben mindössze 3—5 százalék menynyiségű oxigén található. A széndioxid — ez inert gáz — aránya viszont 5—7%-ra növekszik, ami elég sok a levegőben található tizedszázaléknyi nagyságrendhez képest. Ezenkívül a membrán 100%-ot megközelítő relatív páratartalmat tart fenn az üvegben, következésképpen az alma nem szárad ki. A beengedett oxigén mennyisége éppen annyi, amenynyi az alma lelassított tempójú életéhez és légzéséhez elegendő, de bomlást nem okoz. A gyümölcs- és zöldségfélék tárolási ideje ily módon a többszörösére növekszik. De vajon az üveggel végzett kísérletek eredménye hasznosítható-e nagyobb térfogatú tárolókban is? A tapasztalatok szerint igen, ezt már sok tény bizonyítja. Magától értetődően a membránok mérete a tárolandó termék mennyiségétől függően változó. Kidolgozták már a megfelelő konstrukciókat nagyobb tárolóedényekhez is, és meghatározták az alkalmazandó optimálisabb hőmérsékleti tartományt is. Ez -1-1-től + 5 Celsius fokig terjed. Két különösen érdekes kísérletet is elvégeztek. Az elsőben a membrános konténerekben különböző, vetésre szánt gumókat tároltak. Az eredmény: a burgonya termésátlaga csupán a növekedési energiájának megtakarítása révén 25—30%-kal megnőtt. A másik kísérletben a mezőn halomba hordott terményeket műanyagfóliával takarták le, előzetesen betapasztva a membrános nyílásokat. És itt a tudósok is meglepődtek. A mezei rágcsálók ugyanis általában nagy étvággyal átrágják a fóliát, és elpusztítják a bent levő terményeket. Váratlan dolog történt: a rágcsálók körülszaglászták a kupacot, és elmentek. A magyarázat: a kártékony rágcsálók nagyon érzékenyek a szokatlan nagyságú gázkoncentrációkra. Végezetül néhány adat. Ezt a tárolási módot alkalmazva a terményveszteség a negyedére-ötödére, a tényleges tömegveszteség a tizedére csökken, a termények nem száradnak ki, tápértékük és ízük minősége megőrizhető. Jelentősen csökkenthető a munkaráfordítás is, hiszen emberi kezeket lehet felszabadítani a romlott zöldség és gyümölcs kiválogatásának monoton, fáradságos munkája alól, mivel ami nem romlik, azt átválogatni sem kell. Jelenleg folyik az új találmány átültetése az üzemi gyakorlatba. Az olcsó és gazdaságos tárolási módszert bemutatták a Szovjetunió népgazdasága eredményeinek kiállításán, ahol aranyérmet kapott. TECHNIKA 1980 1