Technika, 1986 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-01 / 1. szám

Kevesen tudják, hogy a lengyel varrógépek magyar­­országi importja 20 éve in­dult meg, és ez idő alatt a Lucznik üzem 350 000 db ház­tartási varrógépet szállított hazánkba. tás A háztartási varrógépgyár­Lengyelországban az 1971—75. közötti években len­dült fel különösen. Ez időben gyors ütemben nőtt a tőkés és szocialista export is, ame­lyet azóta is az Universal Külkereskedelmi Vállalat bo­nyolít le. A gyártás fejleszté­sének jelentős állomása volt az, hogy 1973-ban az egyesült államokbeli The Singer Com­pany céggel licenc együttmű­ködési szerződést írtak alá. 1975-ben 150 000 db Lucznik és 35 000 db Singer varrógé­pet exportáltak a lengyel gyártók, öt év múlva, 1980- ban 100 000 Lucznik és 80 000 Singer exportjára került sor. A Singer céggel kötött együttműködési szerződést tíz év után közös megegyezéssel felbontották, de a licenc alap­ján történő gyártás tovább fo­lyik, elsősorban Finesse már­kanévvel. E varrógépeket el­sősorban tőkés országokba exportálják, így az USA-ba, Algériába, az NSZK-ba, Ka­nadába, Finnországba. A szo­cialista országok közül Ma­gyarországra exportálták elő­ször a licenc alapján gyártott gépeket 1984-ben. A gyártás a legkorszerűbb termelési eljárásokkal folyik, lehetőség szerint forgácsolás nélküli megmunkálással. A varrógépekben kenést nem igénylő színtércsapágyakat al­kalmaznak, a gépház elemeit alumínium-ötvözetből, az acél és egyéb anyagú elemeket precíziós öntéssel készítik. Hazánkban a Lucznik 438- as modell elégítette ki a leg­nagyobb tömegigényt, amely láb- és elektromos hajtással a egyaránt készül, de még csak legegyszerűbb cikk-cakk­­varrásra alkalmas típus volt. Ezt a típust óhajtják most kiváltani a Lucznik 451-gyel, amely négyfajta cikcakk­öltéssel és 1200 öltés/min se­bességgel üzemel. Hazai forgalomban van még a Predom-Lucznik 406-os tí­pusú varrógép is, amellyel csak kétfajta öltés készíthető, és elektromos hajtással en­nek is 1200 öltés/min a se­bessége. Nemcsak háztartási, hanem a kis- és középüzemek varró­gépigényeinek kielégítésére is gyártják a 716-tól a 728-ig terjedő sorozat tagjait. Ezek közös jellemzője, hogy négy­fajta öitéstípust lehet rajtuk beállítani, cikcakkvarrási szé­lességük pedig 4 mm. A legkorszerűbb és legesz­­tétikusabb kivitelű gépek a 800-as sorozat varrógépei, amelyek Finesse fantázianév­vel kerülnek hazánkban for­galomba. Ezek sík alappal és kinyúló alappal, és úgyneve­zett szabadkaros kivitelben is készülnek, sokféle öltésmintát lehet rajtuk beállítani, és a különféle rafinált műveletek csúcsaként, még a dupla tű­vel való varrást is lehetővé teszik. E készülékek közül egyet szerkesztőségünk alapos vizsgálatnak vet alá, és az eredményül kapott teszt meg­jelenik egy későbbi szá­munkban. LENGYEL VARRÓGÉPEK Egyenes nyúló­öltés < Többnyomú cikk-cakk öltés1 Egyszerű cikk­cakkos öltés ЛЛЛ Hármas cikk­cakkos öltés Fedettöltés < i Ágasöltés 1 m Ferde keszegő öltés 3. ábra: A Finesse 884 típusú géppel készíthető nyúló öltés 2. ábra: Л Lucznik 466 típusú varrógép tipikus háztartási gép­­ek változatos mintái 1. ábra: A Lucznik 451 típus esztétikusabb, könnyebben kezel­hető és többet is tud, mint elődje Angol—francia alagút Már 1840-ben felmerült az Ang­lia és Franciaország között épí­tendő alagút gondolata, és 1091- ben meg is kezdték a Calais és Dover közötti La Manche-csa­torna alatti alagút építését. Mind­két országban már kb. 1800 m hosszú alagutat fúrtak, amikor az angolok meggondolták magu­kat, és félve attól, hogy a fran­ciák az alagúton keresztül lero­hanják őket, abbahagyták a mun­kálatokat. Kilencven évvel azután újra elkezdték, és már az igen költséges berendezéseket is be­szerezve, az angolok azokkal több száz méter hosszúságban fúrtak. Ezúttal is abbahagyták, hogy az előirányzott létesítési költséget a Concorde repülőgép kifejlesztésé­re fordítsák. A nyolcvanas évek elején újra napirendre került a két országot közvetlenül összekötő útvonal lé­tesítésének a gondolata, úgy híd, mind alagút alakjában. Akadály nincs A két ország megbízott szakér­tőiből álló kutatócsoport a csator­nafenéken végzett próbafúrások alapján megállapította, hogy a fe­nék alatti mészréteg folyamatos és összefüggő, műszaki és geoló­giai akadályai az alagút fúrásá­nak nincsenek, és az alagutat a híddal szemben egyértelműen előnyösebbnek tartotta. A kormányfők 1984-ben meg­egyeztek abban, hogy a kizárólag magánvállalkozásként, azaz álla­mi támogatás nélkül építendő, közvetlenül összekötő útvonal műszaki és pénzügyi specifikáció­jának kidolgozására ajánlkozó tőkés csoportokat szólítanak fel. Különböző bankcsoportok a kö­zelmúltban 5 javaslatot terjesz­tettek elő, amelyek közül 3 kábel­­hídra, egy kombinált kábelhídra és alagútra, egy pedig alagút épí­tésére vonatkozott. A hidakon csak gépkocsik, a kombinált út­vonalon gépkocsik és vonatok, az alagútban csak vonatok közleked­nének. A kormányok ez ideig még nem döntötték el, hogy melyik terve­zet megvalósításához járulnak hozzá, nem kétséges azonban, hogy az alagutat fogják választa­ni. Mielőtt az alagút tervét kissé részletesebben ismertetnénk, rö­viden szemügyre vesszük az ajánlott hidak változatait, már csak szélsőséges műszaki megol­dásaik miatt is. Javaslatok Az Eurobridge bankkonszern ajánlata egy, az ábrán A-val je­lölt 7 nyílásos, egyenként 5 km fesztávú, kábelre függesztett, ös­­­szesen 12 gépkocsi-közlekedési sávot tartalmazó, négyszintes hídra vonatkozik. A híd hossza 35 km, áteresztő kapacitása 6000 gépkocsi óra, az áthaladási idő 22 perc, 96 km h sebességgel számolva. A tenger­szint felett 70 m magasságban épített híd kábelja az ICI (Inter­national Chemical Industries) ál­tal kifejlesztett és gyártott, ká­bellé könnyen összefonható, Pa­­rafitnek nevezett műszálból ké­szülne, amely az acélnál hatszor könnyebb, de azzal azonos szi­lárdságú. Az úttestet poliészter szállal erősített cement — Es­­tercrete — és acéllemez szend­vicsből építenék, és az úttesteket körülhatároló csövet Shell gyárt­mányú, Superferrole elnevezésű, korrózióálló betonból gyártanák. Gyártási idő 5 esztendő: A Hellmut Homberg és társa vállalkozók 43 nyílású, 550 és 850 m fesztávú, összesen 37 km hosszú, a tengerszint felett 65 m magasságban átvezető feszített kábelhíd specifikációját és költ­ségvetését készítették el, ajánlatot téve a 3000 gépkocsi óra áteresz­tőképességű híd megépítésére. A Linkint­europe vállalat 18 nyílású, egyenként 2 km fesztávú, összesen 38 km (feljárókkal együtt) hosszú, hatsávos híd gyár­tására vállalkozna. Áteresztőka­pacitása 3000 gépkocsi, óra. Egy ugyancsak jelentős ban­kokból, gyártó vállalatokból álló csoport Euroute néven, az ábrán B-vel jelzett, kombinált gépkocsi és vasúti alagúttal javasolja a két országot összekötő út kialakítá­sát. A kétsínpáros alagút tenger­parttól tengerpartig haladna, amelynek kibővített szelvényébe torkollna be az angol és francia partoktól 8 km távolságban léte­sített mesterséges szigetekig ter­jedő, hidakon kialakított kétszer kétsávos autóút. Az alagutat a tengerfenékbe ásott és kaviccsal kibélelt árokba fektetett, előre­gyártott betoncsövekből készíte­nék, amelyeket helyükre fekteté­sük után kőzettel takarnának be, esetleges sérülésük megakadályo­zására. A partok és a mesterséges szi­getek közötti utakat kábel- vagy betonhídra fektetnék. Az alagút hossza összesen 36 km volna. A vasutak legrövidebb indítási idő­köze 2,5 perc lehet, a maximális sebesség pedig 160 km h. Gépko­csi-áteresztő képessége egy irány­ban 2000 db óránként. __ A Csatornaalagút csoport — tő­keerős bankkonzorcium — a C ábrán szemléltetett kivitelű alag­út specifikációját terjesztette elő. A fúrt vasúti ikeralagút átmérője 7 m, a közöttük levő szervizalag­­út átmérője 4,5 m, és az alagút teljes hossza 49 km lenne, amiből 37 km a tengerfenék alatt 40 m mélyen haladna. A vonatok 160 km/h sebességgel közlekedhetnek, és a gépkocsikat vasúti szerelvé­nyeken szállítanák. Áthaladási idő 25 perc. Az alagút építésének időtartama 6 év. Bár az elektromos vonat nem termel füstöt, az alagutat szellőz­tetni kell, és meg kell akadályoz­ni felmelegedését. A szervizalagút egyik rendeltetése a szükséges légáramlat biztosítása. Az ilyen alagútkivitel látszik a legcélszerűbb megoldásnak, már csak azért is, mert megépítése lé­nyegesen kisebb költségráfordí­tást igényel mint a hídépítésé, ennek ellenére, ezzel szemben is felmerülnek kifogások, mint pl. az, hogy elsorvasztja a kompha­jók és azok kikötőinek forgalmát. A komphajón vámmentesen be­szerezhető ital, dohányáruk, koz­metikai cikkek stb. nagy vonz­erőt jelentenek az alagút-közle­­kedésben megoldhatatlan lehető­séggel szemben. Viták Bármilyen kivitelű híd építésé­nek jelentős ellenzéke van. Sze­rintük a hídoszlopok veszélyezte­tik a hajóközlekedést. A Pa­­rafil szálból készült kábelekkel csak mint az olajkútárbocok ki­merevítésével kapcsolatban van­nak jó tapasztalatok, mint híd­­kábelekk­el még egyáltalában nincsenek. Esetleges kábelszaka­dáskor a hídoszlopok dominósze­­rűen dőlnének meg, és egyébként is, az oszlopokat a hajók nekiüt­közésétől különböző eszközökkel kellene megvédeni. Igen rossz időjárás esetén a hidak a komp­hajókhoz hasonlóa­n nem lenné­nek használhatók. Mindezek elle­nére sokan a híd építését javasol­ják az alagút helyett, ami azzal magyarázható, hogy a híd vagy az alagút magánvállalkozásként len­ne megépítendő, a hidakon na­gyobb lehetne a gépkocsiforgalom ,mint az alagútban, ezért hama­rabb térülne meg a beruházási költség, és nagyobb hasznot biz­tosítana. Sebestyén Károly В Kábelek Gépkocsi híd T Kereszt­metszet Keresztmetszet ; Vasúti alagút c TECHNIKA 1986/1­3

Next