Technika, 1991 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1991-01-01 / 1. szám

KÖZLEKEDÉS 18 TECHNIKA oda vezetett, hogy a ráckevei HÉV- vonal belső zónájában hétvégeken fővárosinak egyáltalán nem mond­ható 30 perces “utasbosszantó’’ vonatindítási időket hoztak létre. Az M 297-es motorkocsi Csepel­ről Ráckevére került és - ese­tenként, elvétve — e vonal személy­­forgalmát segítette. Fővizsgája lejár­tával műhelybe már nem utalták. A személyállományból 1969-ben tö­rölték, de nem bontották el, hanem raktárkocsiként tovább használták. A BKV üzemi számmal nem jelölte. A közelmúltban e motorkocsi hely­reállításáról határoztak. A MÁV és a BKV megállapodását a MÁV vasúttörténeti História Munkabizott­ság 1988. szeptember 13-án kelte­zett 20. számú jegyzőkönyve a 3. oldalán a következők szerint rögzíti: “A jármű felújítását a BKV által felújí­tandó erősáramú rész kivételével a MÁV Szombathelyi Járműjavító Üzem végzi. A dízelmotor javítása kivételével a költségeket a BKV téríti. A közös használatra szerződés készül. Szükség esetén a Makó terü­letén tárolt 61-es motorkocsiról (korábban BHÉV M 299, majd BKV 4341 és 1985. május 14-ei selej­tezése után kerül vissza az alföldi városba) a javítást elősegítő al­katrészcsere lehetséges.” És itt álljunk meg egy gondolatra. Mi mindig örülünk egy régmúlt idő­szakot idéző jármű újjászületésé­nek. Most mégis berzenkedünk. Joggal tesszük, mert az a többszáz­ezer forint, amit a BKV e járműre költött, elegendő lett volna valame­lyik, a fővárosban évtizedeken át közlekedett, ahhoz ezer szállal kötődő és napjainkban Szentendrén, Gödöllőn vagy porosodó villamos-, Ferencvárosban illetve HÉV- kocsi újjáépítéséhez. Oly eredeti értékű járművekre gondolunk, mint az 5000-es, 5600-as vagy a Miskol­con félreállított, de jellegzetesen a Nagykörúthoz kötődő 4900-as pót­kocsi. E villamosok az itt élők, az ide látogatók örömére, csodálatára már újjáépült társaikkal a pesti utcákon meg is jelenhetnének. Az M 297-esre feltehetően a BHÉV 1987-es centenáriumára újjáépített szerelvény sanyarú sorsa vár. Nosz­talgiamenet hiányában társaival együtt fog majd rozsdásodni valame­lyik HÉV forgalmi telep eldugott zugában. Egy szűk körű lobby egyéni elképzelése teljesült, az vi­szont más kérdés, hogy a köz­lekedés múltja iránt érdeklődő ebből mit is érzékelhet? Kár, nagy kár érte. Javaslatunk azért lenne. A kül­lemében igen szép és így jobb sorsra érdemes járművet kapja meg a MÁV szegedi igazgatósága, s egy­kori szolgálati helyén hétvégeken szállíthatná a pihenni, kirándulni in­dulókat. Utasa biztos mindig lenne, s így a felújításra fordított pénz­összeg, munka, szakértelem valóban a köz számára kamatozna. Jó lenne, ha így is történne, ez jelentené a józan ész diadalát. K. L. Új vasgyártási eljárás Az ausztráliai CBA és az USA-beli Midrex Corp új vasgyártási tech­nológiát fejleszt. A Hismelt nevű eljárás szerint finom vasércet és szénport fúvatnak együtt a zárt kon­verterbe. A redukáló folyamat során keletkező gázt úgy égetik el, hogy a létrejövő hőmennyiség nagy részét visszavezethetik az ömledékfür­­dőbe. Ezért azt remélik, hogy az új eljárás lényegesen gazdaságosabb lesz, mint a hagyományos vas­gyártási módszerek, hiszen szük­ségtelen a koksz alkalmazása és a vasérc “összeütése”. Mivel igen kedvezőek voltak az 1981-ben megkezdett laboratóriumi kísérletek, a két cég úgy döntött, hogy nagyüzemi kísérlettel bizonyít­ja a Hismert eljárás életre­valóságát. 1990 elején fejezték be Nyugat- Ausztráliában a kísérleti üzem fel­építését. Három évig végzik a kísér­leteket 100 millió ausztrál dollár rá­fordítással. H.G. Előzetes ESSENI LEVÉL A „Security ’90”-RŐL, A BIZTONSÁGTECHNIKA 9. NEMZETKÖZI KONGRESSZUSÁVAL ÖSSZEKÖTÖTT KIÁLLÍTÁSRÓL E nem a nagyközönség, hanem szakemberek számára tartott ese­ményről nemcsak a látogató, hanem a kiállító résztvevő szemszögéből nézve is beszámolunk a következő számainkban. Egyrészt az egyre nö­vekvő bűnözési hullám miatt aktuális biztonságtechnikai módszerekről és lehetőségekről, másrészt a többé­­kevésbé titokzatossággal párosult bel- és külbiztonsági módszerekről, valamint a kettő között meghúzódó, ipari és kereskedelmi érdekek tech­nikai védelméről, kiemelve, hogy a maximális biztonság és az optimális biztonság közt mi a különbség, és hogy ezek mennyire közelíthetők egymáshoz. FULGUR 1. ábra A­z ismert eljárás egyszerűsített folyamat ábrája

Next