Tejipari Hírlap, 1979 (6. évfolyam, 7-12. szám)

1979-07-01 / 7. szám

JMSGXII <*Nl­ VTAil p ri& TEJIPARI nth HÍRLAP A TEJIPARI VÁLLALATOK TRÖSZTJÉNEK LAPJA ~ VI A TARTALOMBÓL: ÉVFOLYAM. a tröszt párttitkárával SZÁM n 1 ®^®" Csodás tehenek — JÚLIUS csodás teljesítmények ÁRA: 1 FT Bravúr Szolnokon ... ....... . . i —i. . .............. Négyszemközt 7. n A szeretet járata Miről tárgyalt az Igazgató Tanács? tó A Tejipari Vállalatok Igazga­Tanácsa és Szakszervezeti Tanácsa április végén tartotta legutóbbi együttes ülését. A ta­nácskozás első és egyben leg­fontosabb napirendi pontja a tejipar 1978. évi munkavédelmi tevékenysége és az idei munka­­védelmi terve volt. Dr. Simka István, a tröszt vezérigazgatója értékelte a múlt évi tapasztala­tokat, és ennek alapján felhívta a figyelmet a munkavédelem hatékonyságának fokozására, új munkavédelmi módszerek és versenyformák bevezetésére. Ezek után Sass József, az ÉDOSZ munkavédelmi főfel­ügyelője tájékoztatta a részve­vőket a munkavédelem népgaz­dasági, illetve iparági szintű helyzetéről. Elismeréssel szólt azokról a tejipari vállalatokról, amelyek kiemelkedő eredmé­nyeket értek el ezen a téren, de ugyanakkor javasolta, hogy azoknak a vállalatoknak, ame­lyeknél lemaradás tapasztalha­tó a munkavédelemben, a jövő­ben hatékonyabb segítséget kell nyújtani. A tejipar sajátosságai­ból adódóan, elsősorban a cson­kulásos baleseteket kell meg­előzni. Első lépésként tehát fel kell tárni és meg kell szüntetni az üzemi balesetek veszélyfor­rásait. Az Igazgató Tanács és a Tej­ipari Vállalatok Szakszervezeti Tanácsa elfogadta az 1978. évi munkavédelmi beszámolót és az 1979. évi munkavédelmi tervet, valamint határozatot hozott ar­ról, hogy a vállalatok munkavé­delmi tevékenységét a jövőben a Tejipari Hírlap mutassa be, különös tekintettel a hasznos és követendő módszereikre. Az Igazgató Tanács és a Tej­ipari Vállalatok Szakszervezeti Tanácsa ezt követően egyéb té­mákat tárgyalt. Megvitatták egyebek között az iparág közép­távú szociális tervének 1978. évi végrehajtását és az 1979-es esz­tendő szociális tervét, majd Csongrád és Szabolcs megyei a Tejipari Vállalat beszámolóját vitatták meg, amely az üzemi demokrácia kérdéseivel foglal­kozott. Munkavédelem a BTV-ben A több mint kétmillió embert ellátó Budapesti Tejipari Vál­lalatnál 2100 ember dolgozik a vállalathoz tartozó három tej­üzemben és a sajtömlesztőben. Ellátási feladatunkat a két korszerű, a Keletpesti és Rákos­­palotai Tejüzemmel, valamint a több mint 60 éves Kelenföldi Tejüzemmel oldjuk meg. Kelen­földi Tejüzemünk V. ötéves tervre tervezett kapacitásbővítő rekonstrukciója fejlesztési alap­hiány miatt a VI. ötéves tervre húzódott át. A vállalat ügyes szervezéssel, valamint irodahe­lyiségek kiszerelő üzemmé és hűtőraktárakká történő átalakí­tásával biztosította, hogy a bu­dai oldal ellátása a korábbi évekhez hasonlóan zavartalan legyen. Üzemeinkből és hűtő­tárolódepóinkból 4200 vevőpont­ra szállítunk tejet és tejtermé­ket. Vállalatunk vezetői a terme­lési feladatok mellett kiemelt fontosságot és jelentőséget tu­lajdonítanak a munkavédelmi előírások szigorú betartásának, a munkavédelmi helyzet folya­matos javításának. Ez évben megtett intézkedé­seink eredményeképpen vállala­tunk munkavédelmi helyzete kedvezőbben alakult a korábbi­nál. A balesetek száma a bázis­hoz képest kettővel, míg a ki­esett munkanapok száma 71- gyel csökkent. Az ez évi kedve­ző eredmények eléréséhez hoz­­zájárult, hogy anyagi lehetősé­geinkhez mérten az anyagmoz­gatást tovább gépesítettük. Nagy gondot fordítottunk fo­lyamatosan a reteszelő beren­­dezések üzemelésének ellenőrzé­sére és folyamatos karbantartá­sára. A korábbi évek baleseti statisztikája meglehetősen sok, a csúszásból eredő balesetet tar­­talmaz. Ennek a baleseti ve­szélyforrásnak a kiküszöbölése érdekében sűrítettük a padoza­tok, lépcsők takarítását és kar­bantartását. Vállalatunk munkavédelmi helyzetének javítása érdekében intézkedéseket tettünk a mun­kafegyelem megszigorítására. Rendszeresítettük a balesetek­kel kapcsolatos fegyelmi felelős­ségre vonást. A védőberende­zést kiiktató dolgozóval szem­ben szigorú felelősségre vonást alkalmazunk. Köteleztük a mun­kahelyi vezetőket a munkavé­delmi ellenőrző tevékenység rendszeres elvégzésére. A gép okozta balesetek meg­szüntetése érdekében rendkívüli oktatást szerveztünk, ahol ismé­telten elmondjuk a gépek keze­lési és technológiai utasítását. Rendszeressé tettük a munkafe­gyelem további szigorítása ér­dekében a vállalat egész terü­letén az alkoholszondázást. helyi vezetők kötelessége az it­­­tas dolgozók munkából való azonnali kizárása és a fegyelmi eljárás lefolytatása. A havi munkavédelmi szem­lék során megállapított hiányos­ságok megszüntetését rendsze­resen ellenőrizzük, és a felelős személyt a megtett intézkedései­ről és azok eredményéről beszá­moltatjuk. Mindezek az intézkedések eredményezték az 1979-es évben a vállalat munkavédelmi hely­zetének javulását. Bízunk abban, hogy a rendszeres havi munka­­védelmi tájékoztatók segítséget nyújtanak az üzemek helyi ve­zetőinek a munkavédelmi hely­zet folyamatos figyelemmel kí­sérésére, a vezetők figyelmének koncentrálására, a megelőzés ér­dekében. Tóth József munkavédelmi vezető JF---------------------­A répcelaki felhívás imában Idén februárban ült össze a Tolna megyebeli üzemek szocia­lista brigádjainak tanácskozása, hogy meghatározza a munka­verseny továbbfejlesztésének fel­adatait. Már addig is szép ered­mények voltak mögöttük: Dom­bóvár csökkent ütemben dolgo­zott ugyan, mert a sózóhelyiség áthelyezése miatti akadályok kö­vetkeztében némileg romlott a sajtminőség, de így is elérték a 3,755 pontos értékelést. Viszont 1,66 százalékra csökkentették a visszáru mennyiségét. Tamási­ban födémcsere, új sózó kiala­kítása, vízvezeték és szennyvíz­elvezető építése-felújítása ke­rült sorra; munkásai a tervezett két hónap helyett három hét alatt végeztek vele igen kemény munkával, hála Dombóvár és Szakály üzemeinek, amelyek át­vették a tej­fogadás és feldolgo­zás terhét erre az időre. Ez a megye naponta 124 000 liter sa­vót ad vissza a mezőgazdaság­nak takarmányozási célra, és ebből hatmillió forint bevételre tesz szert. veszteséggel Hatszázalékos savó­országos elsők a vállalatok között. De nézzük meg két üzemüket. Vajon a répcelakiak felhívása nyomán tettek-e rá „egy lapát­tal?” A szekszárdi városellátó üzem brigádjai igen. Szőts István, a Babits Mihály nyolcszoros szo­cialista brigád vezetője vajas, de az ő kezük is benne van min­denben, ami születik. — Sokat törtük a fejünket, mert legalulról indulni kön­­­nyebb, mint a jót jobbá tenni. Hát elmondok néhány dolgot: a vízvisszaforgató rendszerbe be­kötöttük a mosdót, egészségügyi helyiségeket; bővült a szekun­dervíz felhasználása, ami sok fo­rintot ér. Napi 150 hl készlet­maradvány tejünket pasztőrözés után külön silóban tároljuk, in­nen a tmk által épített új ve­zetéken vezetjük a túrázóba, a másik silóba pedig a nyerstej a kerül. Régebben kétszer kellett maradványtejet pasztőrözni, hogy agyon ne savanyodjon. De a kompresszorok jobb kihasz­nálásával is nyertünk hl-ként 7 fillért az energián. Átszerveztük a járatokat is, így az áru fuvar­­költsége az első negyedévben közel 3 forinttal csökkent má­zsánként. — És a plusz lapát? — Igen, ezt márciusban ha­tároztuk el: rájöttünk, ha jó az alapanyag, jó a minőség. Ezért a labor mellett érzékszervi vizs­gálatot is tartunk és osztályo­zunk: ez a kocsi tej exportmi­nőség, ez belföldi fogyasztásra lesz jó, emez pedig zsírdús ter­mék gyártására. Áprilisi érté­kelésünkkor már a Pesti TEA 96,3 százalékos eredménye ke­rült a brigádnaplóba. Áttértünk 95—98 C °-os pasztőrözésről a 105 C °-ra és rájöttünk, hogy jó tejszínnel, kifogástalan kultúrá­val havonta megtakaríthatjuk a drága import citromsavat. A se­lejtes síkfóliát pedig elhasznál­juk a vajcsomagolásnál (5 kg­­os) pergamen helyett... Azt tartjuk, hogy nem a brigád­naplónak kell szépnek lenni, ha­nem annak, ami mögötte van! Ez igaznak látszik ugyan, de van egy kis szépséghibája, ame­lyet éppen Kölesden tapasztal­tunk. Tavalyi jó munkája eredmé­nyeként a kölesdi sajtüzem szo­cialista brigádja a hetes sorozat végén idén megkapta a kiváló brigád címet, és tagadhatatlan, hogy mögötte rengeteg társa­dalmi munka, öntevékenység, munkakörön túli erőfeszítés van. Stengli András főművezető alig győzi sorolni a kádak javításá­tól, a kazánok körüli munkától, az új szivattyúk beszereléséig azt a sok erőfeszítést, amelyet ezek a derék emberek a szak­iparosokhoz való szaladgálás he­lyett maguk elvégeztek. De ami­kor a brigádnaplóba szerettem volna betekinteni, Szabó János karbantartó lakatos sajnálattal közölte, hogy ez bizony egy év­vel ezelőtt betelt, azóta­­ nincs. És ez azt is jelentheti, hogy az üzem vezetői egy év óta bele sem néztek a Petőfi tmk-brigád naplójába. Nem vitatjuk, bizto­san rászolgáltak a kiváló minő­sítésre; az azonban vitatéma, hogy „felesleges-e” az admi­nisztrálás, azaz a brigádnapló vezetése... Pécsen a Kállai Éva ömlesztő brigád 11 év óta évről évre el­nyeri a szocialista brigád címet és Czink Józsefné az aranypla­­kettesek régi vezetője március 27-én már megtárgyalta brigád­jával a répcelakiak felhívását. — Megfogadtuk, hogy minden arasznyi alufóliát számonké­­rünk, mert 150 kg megtakarítását vállaltuk, és ezt naponta érté­keljük. Sajnos sok a selejtes a kerek sajtdobozokban, ezért vál­lalták a gépesek, hogy a belső „mandzsettát” akár kézzel is he­lyére teszik, még mielőtt a gép az egész dobozt sajttal együtt agyonnyomja. A boci tubusáról (Folytatás a 2. oldalon) Egy ötlet Véméndről Nemcsak náluk volt gond a fölözőgépek gyakori javításával járó kényelmetlenség, munka­­torlódás, hanem az üzemek úgy­szólván mindegyikében előfor­dul ma is. Azaz csak ott, ahol arra a véméndiekéhez hasonló­an még nem találták meg az or­vosságot. Az orvosság ötlete egy meg­figyelésükből következett. A nagy fordulatszámú fölözőgépek üzemzavarának egyik leggyako­ribb — ha nem is a leggyako­ribb — oka az, hogy tönkremegy a legjobban igénybe vett alkat­rész, a talpcsapágy. Ezt a vé­­méndiek nem várják meg, ha­nem saját üzemi tapasztalataik alapján meghatározott időközök­ben leszerelik alapjáról a fölö­­zőt, és elvégzik rajta kis költ­séggel, házilag a talpcsapágy­­cserét. A probléma nem a szerelés­sel van, hanem — mindenütt — a nehéz öntvény mozgatásával, talapzatáról való leemelésével és olyan helyzetbe állításával, hogy azon a szerelést könnyen elvé­gezhessék. Erre való a vémén­­diek által készített ötletes sze­relőkocsi. Nem kell hozzá más, mint 3—4 méter hulladék acél­cső, három kisméretű gumike­rék, két rögzítő talpcsavar, egy állítótárcsa és hegesztőapparát. Minden tmk-műhelyben kön­­­nyen elkészíthető. A kis kocsit a fölöző aljzat­öntvénye elé tolják. A villás kar egy magasságban van az önt­vénytest vápájával, abba ponto­san beleillik. Ezután hosszabbítható kétkarú a meg­emelő­vel olyan magasra emelik az öntvényt, hogy a hozzáférhető legyen. talpcsapágy Az állító­tárcsa rögzíthető, az egész kocsi öntvényestől pedig a rögzítő talpcsavarok földhöz szorításá­val biztosítható az elmozdulás ellen. Aki működését látni kí­vánná, szívesen látják a vémén­­di tmk-sok. — háti — Itt készül a tejeszacskó A Tiszai Vegyi Kombinát Mű­anyag Gyárában a közelmúltban helyezték üzembe a polipropilén részleget, ahol vékony falú cso­magolóeszközöket, mezőgazda­sági fóliát, valamint kötözőzsi­­neget állítanak elő. És itt készül a jól ismert tejeszacskó anyaga is. Képünkön: a végtermék.

Next