Tejipari Hírlap, 1983 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

A kis lépés is előre visz A szigorodott gazdasági körül­mények miatt különös jelentő­séget kapott a belső tartalékok kutatása és feltárása. A TSZSZ­­KV fehérvári kirendeltségén is körülnéztek a házuk táján: van-e még mihez nyúlniuk? Volt. Erről beszélgetünk Mol­nár János műszaki vezetővel, aki a kirendeltség második em­bere. — Elsősorban szervezési vál­toztatásokat végeztünk, munkacsapatot alakítottunk két hét műszak kiszolgálására. Mind­a egyik egy hónapra előre kapja meg feladattervét, így módjuk van arra, hogy saját belátásuk szerint szervezzék munkarendjü­ket. Ezzel jelentősen megnőtt a csoportvezetők önállósága és ér­vényesül a kollektíva beleszólá­sa a munka szervezésébe. A csoportvezetőket az addig jelentős mentesítettük adminisztrá­ciós tevékenység alól, így min­den energiájukat a szakmai ten­nivalókra fordíthatják, márpe­dig ez közvetlenül szolgálja a minőségi munkát. Főcsoportve­zetői beosztást is létrehoztunk. Feladatához tartozik az admi­nisztráció egy részének elvégzé­se a csoportok általános felügye­lete mellett. A múltban elég jelentős volt a munkáselvándorlás üzemünk­ben. Ma elmondhatjuk, hogy meggyökeresedtek munkásaink; kialakult egy megbízható és jól működő apparátus, aminek már­is szép eredményei vannak. Csak néhány példát említek: 106 szál­lítójárművünk hatvan százaléka volt KPM vizsgaköteles. Novem­berben egytől egyig eredménye­sen levizsgáztattuk őket. A régi módon — alkatrészre várva, az­után szaladgálva — nem érhet­tük volna ezt el, egyéb tmk-fel­­adataink elvégzése mellett. A hi­ányos alkatrészellátás és termé­szetesen a munkásöntudat arra indított sok jó szakemberünket, hogy a fejekben és a kezekben meglevő belső tartalékokhoz nyúljon. Kiemelkedő eredményt ért el az újítók között a Litvik László és Reichert István páros, akiknek tavaly­i újítását vezet­tük be, közöttük két célgépet. Egyik a fékdobesztergára szerel­hető köszörülőberendezés, a má­sik a ferodolszabályozást oldot­ta meg. Mindkettő nagy anyag­megtakarítást és munkakönnyí­tést hozott. Természetesen sokan vannak jó képességű szakembe­rek. Szeretnénk, ha a jövőben mind többen iratkoznának fel az élvonalba javaslataikkal. Fajlagos mutatóink sokat ja­vultak 1982-ben: gondosabb ve­zetéssel csökkent üzemanyag­­felhasználásunk a tervezett kilo­méterenként 1,95-ről 1,89 forint­ra. Kevesebb a fenntartási anyagköltségünk, kenő- és haj­tóanyag felhasználásunk, a gu­miabroncs-elhasználódás és ja­vult a gépkocsivezetők műszaki fegyelme. Ma már nem foglal­ják le azzal a szerelőket, hogy „cseréld már ki a féklámpa égő­jét” és rendesen elvégzik jármű­vük napi karbantartását. Megfiatalodott szállító jármű­parkunk is, több mint háromne­gyed részét ma már fémtartályos gépkocsik teszik ki és a maradék húsz százalékot is Szociális helyiségekkel, kicserélik. étkező­vel, tisztálkodó berendezéssel felszerelt korszerű üzemet kap­tunk idén Dunaújvárosban és megkezdték a tatabányai bázis építését is. Cece hozzánk került az átszervezés folyamán, így jól kézben tartható hálózattal ren­delkezünk. Ha a népgazdaság teherbíró képessége lehetővé teszi, a kon­téneres szállítás megoldásával nemcsak a termékszállítás higié­niai és biztonsági körülményei javulnak meg, de megtakaríthat­juk ezáltal a szállítmánykísérést is, ami jelentős önköltségcsök­kenést eredményezne. B. T. Országos Termékminőségi Verseny Az 1982. évi Országos Ter­mékminőségi Verseny lezárult. A helyezettek a következők: Vajgyártók 1. Hajdú m. T. V. Berettyóújfalui Tejporgyár Átlagpont: 17,53 2. Hajdú m. T. V. Gyulai Tejporgyár Átlagpont: 17,13 3. Zala m. T. V. Zalaegerszegi Tejüzem Átlagpont: 17,07 Túrógyártók 1. Zala m. T. V. Nagykanizsai Tejüzem Átlagpont: 16,87 2. Fejér, Komárom m. T. V. Dunaújvárosi Tejüzem Átlagpont: 16,76 3. Dabas Tej Dabasi Tejüzem Átlagpont: 16,47 Keménysajt gyártók 1. Zala m. T. V. Zalaszentgróti Sajtüzem Átlagpont: 17,28 Ementáli sajt 2. Zala m. T. V. Zalaegerszegi Tejüzem Átlagpont: 17,20 Ementáli sajt 3. Vas m. T. V. Répcelaki Sajtgyár Átlagpont: 17,06 Ementáli sajt Félkeménysajt gyártók 1. Baranya m. T. V. Sellyéi Sajtüzem Átlagpont: 17,67 Trappista sajt TEJIPARI HÍRLAP 2. Tolna m. T. V. Tamási Tejüzem Átlagpont: 17,09 Trappista sajt 3. Borsod m. T. V. Sátoraljaújhelyi Tejüzem Átlagpont: 17,07 Trappista sajt Lágysajt gyártók 1. Baranya m. T. V. Bólyi Sajtüzem Átlagpont: 17,94 Márvány sajt 2. Veszprém m. T. V. Veszprémi Tejüzem Átlagpont: 17,30 Tihany Camembert sajt 3. Közép-Magyarországi T. V. Kunszentmiklósi üzemegység Átlagpont: 17,15 Parenyica sajt ömlesztett sajt­gártók 1. Vas m. T. V. Répcelaki Sajtgyár Átlagpont: 17,98 Royal téliszalámis sajt 2. Vas m. T. V. Répcelaki Sajtgyár Átlagpont: 17,49 Medve sajt 3. Budapesti T. V. Budafoki ömlesztőüzem Átlagpont: 17,48 Vikend sajt A helyezési sorrend megálla­pításában pontszámok az érvényes bírálati számtani átlaga döntött. A versenykiírás értel­mében az első helyezett üzemek kollektívái 3000 Ft jutalomban és oklevél elismerésben része­sültek, valamint egy évre el­nyerték az 1975. évben alapított vándorserleget. Gratulálunk a verseny győzte­seinek és helyezettjeinek. Búzás Béla 2 Gyulai fiatalok Gyulán a társadalmi kitünte­téseknek rangja van, meg kell érte dolgozni alaposan, mert az iparosodó városban nem kicsi a „konkurrencia”. A tejeseknek is rangjuk van Gyulán. A KISZ zászlóbontásának 25. évforduló­ján már másodízben tüntették ki a tejporgyár alapszervezetét mozgalmi munkájáért a KISZ KB dicsérő oklevelével. Adjunk néhány filmkockát mozgalmi életükből: Ifjúsági parlamentjük egyetér­tésével a fiatalok munkaterüle­tükön, a tmk-ban, a tejpor-, a tej- és a vajüzemben az újon­nan jelentkezett dolgozókat meg­ismertetik az üzemi berendezé­sekkel, a munkarenddel, segítik őket a beilleszkedésben, munká­jukban. E társadalmi tevékeny­séget KISZ-alapszervezetük is figyelemmel kíséri. A Vedd észre — tedd szóvá mozgalomban munka közben a saját és szomszédos munkaterü­leteken észlelt rendellenessége­ket, észrevételeiket és tapaszta­lataikat rendszeresen köztik­eművezetőikkel. Régi gyakorlat, hogy jegyeket, bérletet biztosítanak anyagi hoz­zájárulással a Várszínház és a városba látogató békéscsabai Jó­kai Színház előadásaira az ér­deklődőknek, de maga az üzem is szervez dolgozói részére — és ebben oroszlánrészt vállalnak a kiszesek — vetélkedőket gazdag programmal. A berettyóújfalui tejporgyári alapszervezet rendezésében a kö­zelmúltban kispukás lövészver­senybe neveztek be a gyulaiak és mind a férfi, mind a női csa­patuk 3. helyezést ért el. Saját alapszervezetük Május 1. Kupát alapított, amelyet az üzemi (munkahelyi) csapatok legjobbja birtokol a következő vetélkedőig. Legutóbb a tmk „aranylábúi” halászták el az ér­tékes trófeát. A szakszervezeti bizottság és az üzem gazdasági vezetése évek óta megjutalmazza a munkában kitűnt dolgozóit. Külföldi és ha­zai jutalomkirándulásokat szer­vez részükre. Tavaly a tejpor­gyár 34 kiszese közül tízen utaz­tak el egy Velencei-tavi kirán­dulásra. Tavalyelőtt Bulgáriában az Aranyhomokon kóstolgattak tengert, előtte Csehszlovákia, és a a Dunakanyar szép tájait fes­tették fel az emlékezet képes­könyvébe. — háti — Csoda a laboratóriumban Tejből — bor Újszerű, a kutatók leleményé­ről tanúskodó termék született a New York­ állambeli Cornell Egyetemen tejből. Az alkoholmentes sör után pi­acért kopogtat az alkoholt alig tartalmazó bor. A szeszlepárlás­kor visszamaradt anyagokból borszerű, de alkoholt csak jelen­téktelen mennyiségben tartal­mazó ital készíthető. Az átalakí­tásban résztvevő mikroorganiz­musok az alkohol helyett olyan anyagokat termelnek, amelyek borízűvé teszik a terméket. Hasonló módon készítenek bort a Cornell Egyetemen tejből, ahol olyan élesztőgomba törzset tenyésztettek ki, amely világos­­sárga „száraz” tejborrá alakítja át a tejcukrot. Az erős aromájú italt két-három hétig 65 Celsi­­us-fokra hevítve érlelik, és en­nek során borostyánkő színű sherryvé alakul át. Új tag a camembert családban Olykor a piac nyújtja be az iparnak a kívánságlistát, más­kor az ipar kínál új terméket a fogyasztóknak. Melyik a gazda­ságosabb módszer? Úgy véljük, hogy ha az ipar kezdeményez és tudomásul veszi, hogy a vevő „csak” valami újabbat akar, de gyakran maga sem tudja, hogy milyen is legyen az. A gasztro­nómia tudománya a múlt ízei­ből táplálkozik. Olyasmi ez, mintha azt kérdeznénk egy hor­tobágyi húsos palacsintát soha­sem kóstolt alaszkai eszkimótól, hogy mit választ? Ezt a magyar micsodát, vagy sós heringet... Az utóbbit fogja kérni. Egysze­rűen azért, mert nem ismeri dé­libábos termékünket. De ha megismeri... A piac igényeit tehát irányíta­ni kell és lehet. Ezért mondta Veszprémben Kozári Pál, a ter­melési főosztály vezetője, hogy egy újfajta camembert sajtfélé­vel „elébe mentünk a vásárló­nak”. Hogyan született hát ez az elődökhöz képest „óriás csecse­mő”, a Séd Brie. Úgy, hogy van egy kis adagolású Bakony és idősebb testvére, a Tihany. Mindkettő ismert már széles körben. Nos a vállalat igazgató­jától a középvezetőkig azon folyt köztünk a vita, hogyan kellene a veszprémi üzem lágy­­sajtgyártó gépsorát jobban ki­használni. Volt tehát kapacitás és volt ötlet is. Elhatározták: olyan, ne­mespenésszel érlelt sajtfélével jelentkeznek, amelyet tulajdon­ságai a camembert sajtfélékhez sorolnak, de magasabb száraz­anyag-tartalmú és 63 százalékos zsírtartalommal rendelkező sajt lévén hosszabb, 20 napos lesz a szavatossági ideje. Mivel pedig honunkban nő a sajt iránti ke­reslet, és ezzel a családban is megnőtt nyilván a fogyasztók száma, hát legyen ez a sajt négyszeletes és kiadós, 15 centi­­méteres átmérőjű korong, amely­nek minden szegmentje alufólia csomagolást kap. Tavaly kezdődtek meg a kí­sérletek és a próbagyártás már szeptemberben eredményt ho­zott. A félkilós lapos korongok az elvárásnak megfelelően mu­tatkoztak be a „szülők” előtt és tavaly, november elején már heti egy tonnát kapott belőle a nyolc budapesti nagy csemege­bolt. Decemberre a háromszoro­sára ugrott az igény, és január­ban heti 35—40 mázsa készül és utazik nagyrészt Budapestre, de kap belőle Veszprém megye is. — Országos ellátás? — fogal­maz óvatosan a termelési főosz­tály vezetője. — Elvben lehet­séges. Ugyanis a gyártósor ezt is lehetővé teszi, de kicsi az érle­lőkapacitásunk. Ezt a kényes terméket nem lehet „átfuvaroz­ni”, mint a félkemény sajtokat idegen érlelőkbe a szigorú higié­niai követelmények miatt. Ad­dig tehát, amíg mód nem nyílik az érlelő teljesítőképességének fokozására, marad a szűk piac. Finom ez a sampingon ízű, az elődeinél kissé keményebb sajt, és az „utóérés” — persze hűtött térben — csak növeli élvezeti értékét. Új az is, hogy a tarta­lom ismertetése mellett olvas­hatja a kedves fogyasztó: tálal­ja 20 C-fokon felül. És még azt is elbírta a nyomda kapacitása, hogy megjelenjen az „ezüst” bo­rítón, feketén: EGÉSZSÉGÉRE! — házi — Krémer Erzsike az új ALPMA sajtcsomagoló gépnél a SED-BRIE-szeletekkel. A SZIB Szatmárban A Szakmai Ifjúsági Bizottság szakmai tanulmányi kirándulást szervezett a Szabolcs megyei Tejipari Vállalathoz. Jó hangulatban érkeztünk Bu­dapestről Nyíregyházára, ahol a vállalat vezetősége szívélyesen fogadott bennünket. Innen utaz­tunk tovább Mátészalkára, meg­néztük a tejüzem napi 200 ezer liter kapacitású Alfa-Laval tí­pusú tejpor üzemét, a Túró Ru­di gyártásvonalát. Ezután az üzem és a vállalat vezetőivel be­szélgetve tájékozódhattunk dolgozók munkakörülményeiről, a a fiatalok helyzetéről, a gazdál­kodási tervekről, elképzelések­ről. A kirándulás másnapján ven­déglátóink megmutatták Szat­­már nevezetességeit. Ellátogat­tunk a mátészalkai helytörténeti múzeumba. Turistvándiban ér­dekesség számba menő ipari műemléket, a cölöpházas vízi­malmot láttuk. Turistvándiban már az 1180- as években volt vízimalom. Egy 1315. évi levéltári anyag is vízi­malmot említ ezen a helyen. A malom az idő tájt — Kölcsey Dénes öt fiának osztozkodásakor — igen megbecsült vagyontárgy­ként szerepel számos oklevélben. Ezek az oklevelek nem a mai malomra, hanem az akkoriban itt állott, a jelenlegihez hasonló építményre vonatkoznak. A je­lenlegi malom 1752-ből, Mária Terézia idejéből való. Az 1960-as években helyreállított építmény a Gabonafelvásárló és Feldolgo­zó Vállalat kezelésében műkö­dik. E páratlan értékű ipari mű­emlék Közép-Európa legnagyobb cölöpházas vízimalma. Kölcsey Ferenc falujába, Szat­­márcsekére is ellátogattunk. Itt a művelődési házban megtekin­tettük a nagy költő emlékszobá­ját, álló majd a ház előtti kertben szobrát, Kölcsey Ferenc díszsíremlékét. A kétnapos szakmai tanulmá­nyi kirándulásról új ismeretek­kel, élményekkel gazdagodva ér­keztünk haza. Horváth Mária titkár

Next