Tejipari Hírlap, 1984 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

1983 számokban A felvásárlás 44 millió literrel, 2,1%-kal volt magasabb az elő­ző évinél. A tervet 27 millió li­terrel, 1,3%-kal teljesítettük túl. A tehenenkénti tejhozam mint­egy 400 literrel több a tervezett­nél és eléri a 4400 litert. A leg­erőteljesebben az állami gazda­ságok növelték tejtermelésüket. A termelőszövetkezet tejtermelé­sének üteme szerényebb mér­tékű volt. Kedvező tendencia, hogy a kistermelői szektorban a tejfelvásárlásnak a korábbi években tapasztalt erőteljes csökkenése 1983-ban mérséklő­dött. Az egy főre jutó tej- és tejter­mékfogyasztás — előzetes ada­tok alapján — elérte a 180 kg­­ot. A belföldi értékesítés — fo­lyadékalapon számolva — mint­egy 2,3%-kal haladta meg az 1982. évit. A növekedés termékek szerin­ti megoszlása a következő: fogyasztói tej + 12 millió li­ter + 1,6%, ízesített, savanyított tejkészít­mények -1- 9 millió liter + 8,2%, tejföl -1- 1 millió liter -1- 2,5%, vaj + 645 tonna + 3,0%, sajtok 1305 tonna + 4,1%, túrók + 602 tonna + 1,6%, étkezési tejporok — 527 tonna - 6,5%, fagylaltpor + 102 tonna + 3,1%. Tovább nőtt a fogyasztói ki­szerelésű termékek részaránya és bővült a Az értékesítés termékválaszték­ növekedésének dinamikája meghaladta a tejter­melés növekedését. 1983-ban csaknem 30%-kal csökkent a folyós tej mennyisége, de még mindig számottevő az a tej­­mennyiség, amit a kereskede­lemtől folyós és lejárt szavatos­ságú tej címén visszavásárolunk. A termelés szerkezete a fo­gyasztói igényeknek megfelelő­en alakult. A termelés 2,1%-kal haladta meg az előző évit. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés értéke 2,1%-kal volt magasabb az előző évinél és ezt 100%-ban a termelékenység nö­velésével érte el az ipar. Kedvezően alakult az ipar ex­porttevékenysége is, mennyiség­ben és deviza-árbevételben egy­aránt. Az ipar átlagbérszínvonala 3,3%-kal haladta meg az 1982. évit. Az év során üzembe helyeztük a szekszárdi városellátó, sajt- és citopán üzemet, a pásztói tejüze­met, a makói export krémfehér­sajt üzemet, és befejeztük a za­laegerszegi sajtüzem rekonstruk­cióját. Év végére befejeződtek a pé­csi és a székesfehérvári kazánre­konstrukció, a székesfehérvári krémtúró, a berettyóújfalui fagylaltporkeverő berendezések beruházási munkálatai is. Tovább folytatódott a veszpré­mi üzemben a Gervais-termékek gyártóvonalának beruházása. Csongrádi Vállalatunk életében az 1983- as év minden tekintetben ki­emelkedő sikereket hozott. 11 hónap alatt a makói krémfehér­­sajt üzem építése — 80 millió fo­rintos ráfordítással — befejező­dött. A tervezett költségeken belül elkészült a bácsbokodi új tejüzem. Megkezdtük a szegedi üzem rekonstrukcióját is. Tejfelvásárlási tervünket túl­teljesítettük. Tervünknek meg­felelően végeztük a tej feldol­gozását üzemeinkben. Belföldi fogyasztásra használtuk fel felvásárolt tej 46%-át, krémre­ a bérsajt-termelésre 15%-át, 9%­­át exportáltuk Jugoszláviába, 15%-át alapanyagként értékesí­tettük, soványtejpor-termelésre fordítottuk 15%-át, ez utóbbi termékünk nem gazdaságos. Terveztük az ellátás egy, illet­ve másfél százalékos növelését. Ezt sikerült túlteljesítenünk. Tizenhárom társvállalat 98 ter­mékét kínáltuk, az általunk gyártott 21 féle termékkel együtt, ötféle új termékkel is­mertettük meg a fogyasztókat, ebből kettő, a vaníliás tej és krémfehérsajt saját termé­künk. Az év során csökkenteni tudtuk a visszárut. Növeltük a krémfehérsajt ex­portját, s a Jugoszláviába irá­nyuló tejexportot. A kisteleki és makói üzemeink többlettermelé­se eredményeként, az 1982. évi exporthoz viszonyítva 75%-os növekedést értünk el. Ami az exportindításokat ille­ti, néhány alkalommal olyan helyzetbe kerültünk, hogy 2—3 nap alatt 20—25 hűtővagont kel­lett biztosítanunk úgy, hogy a megrakott vagonokat útnak is tudtuk indítani. Csupán decem- számvetés bér hónapban csaknem 1000 tonna sajt exportálását végez­tük. Jó bizonyítványt állítottak ki magukról a szegedi és a bácsbo­kodi üzemek dolgozói. A ju­goszláv tejüzemnek ők szállítot­ták a tejet. Felkészültünk az 1984. évi fel­adatokra. Célul tűztük ki, hogy legalább 2%-os növekedést ér­jünk el a fogyasztásban. Tizen­négy vállalat 102 féle tejtermé­két forgalmazzuk saját termé­keinkkel együtt. Minden reményünk megvan arra, hogy a kisteleki és a ma­kói krémfehérsajt üzemek tel­jes kapacitással dolgozzanak. Készen állunk 8—9000 tonna krémfehérsajt előállítására. Fel­készültünk a jugoszláv tejex­portra. A múlt esztendő nélkülözhe­tetlen új elemekkel gazdagítot­ta üzemeink munkáját. Létjogo­sultságuk van a gazdasági mun­kaközösségeknek. Vállalkozásuk, tevékenységük nélkülözhetet­len. Éves tervünk megvalósításá­ban részt vállalnak a szocialis­ta brigádok. Számíthatunk üze­meink munkásaira, jó képessé­gű szakembereire. Olyan éves programot ajánlunk megvitatás­ra és elfogadásra a bizalmi tes­tületnek, amely világos és egy­értelmű, legfőbb célja a haté­konyság növelése, exportterve­ink teljesítése, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek vítása. Ezekről számoltunk b­­be az év első napjaiban megtartott üzemi munkásgyűléseken. Csupenszki István igazgató A TARTALOMBÓL: XI. ÉVFOLYAM Száz évi krónikája ..Az elektronika a hobbim” JANUÁR ★ Ara: 1,20 Ft Fradi-sarok t * I ■ Birkózás a technikával SZÁM * DR. VENDÉGH FERENC VEZÉRIGAZGATÓ A tejipar 1983-b­an végzett munkája és ez évi feladatai A tejipar alapvető feladata 1983-ban is az volt, hogy a me­zőgazdaság által felkínált tejet maradéktalanul felvásárolja, fel­dolgozza és a lakosságot a szük­séges mennyiségű és választékú tejtermékekkel ellássa. Az év folyamán mintegy 2,1%­­kal több tejet vásároltunk és dolgoztunk fel, mint 1982-ben. Ez a növekedés szerényebb mér­tékű ugyan, mint a korábbi években, de a tervezettet 1,3 szá­zalékkal meghaladja. Kedvező tendencia, hogy a kistermelői szektorban a tejtermelés csök­kenésének üteme mérséklődött a korábbiakhoz képest. A feldolgozás műszaki színvo­nalának javítására az elmúlt év­ben is jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre. Munkába állt az új szekszárdi sajtüzem, pásztói tejüzem, valamint a ma­a­kói krémfehérsajt-üzem, amel­­­lyel kétszeresére nőtt e fontos exporttermék gyártókapacitása. Jelentős eredmény a zalaeger­szegi sajtüzem és a bácsbokodi túróüzem rekonstrukciójának befejezése is. A fenti beruházásokon túl, meglévő üzemeink, termelőbe­rendezéseink fejlesztéséről, kor­szerűsítéséről sem feledkeztünk meg. A felvásárlás és a feldolgozás kiegyensúlyozott fejlődésének eredményeként sikerült ellátási feladatainkat mennyiség, válasz­ték és minőség tekintetében ma­gasabb színvonalon megoldani. Az egyes termékcsoportokban el­ért — különböző mértékű — ér­tékesítésnövekedés következté­ben összesen mintegy 3%-kal növeltük belföldi eladásainkat. Így az egy főre jutó éves tej- és tejtermékfogyasztásban elértük a 180 kg-ot. Sikerült előrelépni termékeink minősége terén is. 1983-ban valamennyi termékcso­portban javultak a minőségi mu­tatók. Igen fontos eredményként értékelhető, hogy a kedvezőtlen külpiaci körülmények ellenére teljesítettük exportfeladatainkat, amit igen kevés ágazatban sike­rült elérni. A romló nemzetközi gazdasági helyzet, a közel-keleti háborúk sora nem csak árcsök­kenést okozott, de a mennyiségi teljesítést is kétségessé tette. Az üzemek dolgozóinak, termelés­­irányítóinak, vezetőknek és ex­portbonyolítóknak összehangolt és nem egyszer az idegeket pró­bára tevő munkájára volt szük­ség ahhoz, hogy elmondhassuk, teljesítettük exportfeladatun­kat. Aláhúzza a feladat teljesí­tésének az értékét az, hogy ex­portunk a tervezettnél eredményt hozott, javított jobb a készlethelyzeten, így bátran mondhatjuk, hogy 1983-ban színvonalas belső ellátás mellett a az export volt a legeredménye­sebb tevékenység. Külön fejezetet érdemel az a munka, melyet az irányítás kor­szerűsítése területén kellett vé­geznünk. A szervezett korszerű­sítési és a hatékonyabb munká­ra ösztönző belső szabályozás ki­alakítása bonyolult feladat. A központi szabályozók elvonó jel­lege évről évre nő, ennek elle­nére biztosítani kell a tejipari vállalatok gazdálkodási feltétele­it. Azt a nem egyszerű felada­tot kell megoldani, hogy a jobb és kevésbé jó körülményekkel és eszközökkel rendelkező vál­lalatok egyaránt eséllyel vehes­senek részt a tejipar feladata­inak megoldásában és a gazdál­kodás eredményének növelésé­ben. Úgy tűnik, hogy sikerült ki­alakítani azokat a „játékszabá­lyokat”, melyek teret adnak mindazon jó kezdeményezések realizálásának, melyek növelik a vállalati munka hatékonyságát és kedvező hatással vannak az iparági összeredmény növelésé­re. Halad előre az üzemek ön­állóságának növelése, bár a ta­pasztalatok arra utalnak, hogy ez a munka lassúbb ütemű, mint a vállalati önállóság növelése. A vállalatok belső érdekeltségé­nek kialakítása még a kezdeti lépéseknél tart. Vállalataink ve­zetői sokkal óvatosabban adják le a feladatokat, a jogköröket és a felelősséget az üzemeknek, mint ahogy az elvárható. Elmúlt egészének évi tevékenységünk sikerességét jelzi, hogy az iparág gazdasági ered­ménye meghaladja a tervezettet és nagyságrendileg az 1982. évi szinten alakul. Ez azt igazol­ja, hogy a vállalatok — élve a növekvő önállóságuk adta lehe­tőségeikkel — a korábbinál sze­rényebb mennyiségi fejlődés kö­rülményei között is megtalálták a módját az eredményesség ja­vításának. A közeljövőben konkrét for­mát ölthetnek évi tervfeladatai: az iparág 1984. Az előzetes értékelések szerint a népgazda­ság szerényebb lehetőségei a tej­ipart is érintik. A fejlesztési le­hetőségek mérséklődnek, a ter­melői árak nyereségtartalma csökken és a dollárpiaci árak­nál sem lehet megtartani az elő­ző évi átlagokat. A nehezebb feltételek egyben meghatároz­zák az 1984-es év fő feladatát. Az idei évben alapvető fel­adatunk továbbra is a színvona­las belföldi ellátás megtartása, lehetőség szerinti javítása és külpiaci lehetőségek maximális a kihasználása. E célkitűzések tel­jesítésének alapfeltétele, hogy a szükséges tejalapanyag megfele­lő mennyiségben és minőségben rendelkezésünkre álljon. A ter­melői tej árának 1984. január 1- től történő felemelése a tejter­melés gazdaságosságának javí­tása révén remélhetőleg biztosít­ja a szükséges mennyiségű alap­anyagot. A minőség terén fontos előrelépés, hogy a nagyüzemi tejszállító gazdaságokra vonat­kozóan január 1-én életbe lépett a bakteriológiai minőség szerint differenciált felvásárlási árrend­szer. Ez az anyagi érdekeltség megteremtésén keresztül ösztön­zi a jobb minőségű tej termelé­sét. 1984-ben — az előző évhez ha­sonlóan — szerény mértékű, 1% körüli mennyiségi növekedéssel számolunk a felvásárlás, fel­dolgozás és értékesítés terén. Ez azt jelenti, hogy a volumennö­vekedéssel nem tudjuk ellensú­lyozni a költségek emelkedését. A gazdálkodás eredményességé­nek fenntartása — sőt lehetőleg javítása — érdekében a mennyi­ség növelésén kívül más lehető­ségeket kell keresni. A termelői árak csökkenő nyereségtartalmának ellentéte­lezésére a leghatékonyabb esz­köz az önköltségcsökkentés. Itt van nagy szerepe az üzemi ön­állóságnak és megteremtésének. az érdekeltség Már 1983-ban mutatkoztak hogy az üzemekben jelei annak, kialakított nyereségérdekeltség ösztönzően hat a költségekkel való takaré­kosságra, az újítások gyors meg­valósítására és a jobb termelés-, valamint szállításszervezésre. E téren jelentős tartalékaink vannak. Ennek realitását 1983- as eredményeink is igazolják, mivel vállalatainknak nagy ré­sze jelentősen növelni tudta nyereségét annak ellenére, hogy a termelés volumene nem nőtt lényegesen. Ebben fontos szerepe van a munkaerővel, alapanyag­gal, importtal, energiával való takarékos gazdálkodás révén elért kölségcsökkentésnek. 1984- ben ezt a kedvező folyamatot kell tovább vinni, kihasználva a vállalati és üzemi önállóság nö­vekedése által biztosított lehető­ségeket. A költségek csökkentésében nagyobb szerepet kell adni az üzemekben, a termelés első vo­nalában dolgozóknak, akik szak­mai tudásuk, tapasztalataik ré­vén a legtöbbet tehetik a tartalé­kok feltárásában. E téren fontos szerepe van a szocialista brigá­doknak, a társadalmi szerveze­tek, a párt­, a szakszervezet, a KISZ tagjainak és vezetőinek a kezdeményezésben és a kezde­ményezések támogatásában. A költségcsökkentés mellett a termékszerkezet célszerű to­vábbfejlesztésére is szükség van a gazdaságosság javítása érde­kében. Ezt szolgálja például Gervais-túrókrémek új termelő­i bázisának létrehozása Vesz­prémben. A szerényebb fejlesztési le­hetőségeket az eddigieknél sok­kal hatékonyabb beruházások megvalósítására kell fordítani. Jelentős előrelépés azonban, hogy a vállalatok saját döntésű fejlesztési lehetősége növekszik és a vállalatközi beruházások eddig ismeretlen gyakorlata is megindult. A korábbi időszakhoz képest kisebb arányban növekvő tejter­melés szükségessé teszi az alap­anyag-takarékos technológiák szélesebb körű alkalmazását, amire jó példa az ultraszűréssel gyártott krémfehérsajt arányá­nak növekedése az exportban. Tervezzük a savó nagyobb ará­nyú hasznosítását is emberi táp­lálkozás céljára, üzemben gyártandó az egri tej­savódes­­­szertek forgalmazásának meg­kezdésével. A hatékonyabb alapanyag-felhasználás, a vissz­áru veszteségek csökkentése szempontjából fontos célkitűzé­sünk a féltartós tej gyártásának tervezett növelése, amivel a fo­gyasztói tej minősége, eltartha­tósága is javul. Sokkal differenciáltabb mun­kát követel az 1984. évi export is. Kisebb volumen mellett kell megközelíteni azt az eredményt, amit 1983-ban elértünk. Ezt csak hatékonyabb ármunkával, üte­mesebb szállítással, készletezési, tárolási, valamint a csomagolási költségek csökkentésével lehet elérni. Erőfeszítéseinket a vázolt fő feladatok köré csoportosítva, az 1983-ban végzetthez hasonló fő munkával idén is eleget tehe­tünk alapvető kötelezettségeink­nek, a lakosság javuló színvona­lú ellátásának és a gazdaságos exportnak.

Next