Tejipari Hírlap, 1984 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
1983 számokban A felvásárlás 44 millió literrel, 2,1%-kal volt magasabb az előző évinél. A tervet 27 millió literrel, 1,3%-kal teljesítettük túl. A tehenenkénti tejhozam mintegy 400 literrel több a tervezettnél és eléri a 4400 litert. A legerőteljesebben az állami gazdaságok növelték tejtermelésüket. A termelőszövetkezet tejtermelésének üteme szerényebb mértékű volt. Kedvező tendencia, hogy a kistermelői szektorban a tejfelvásárlásnak a korábbi években tapasztalt erőteljes csökkenése 1983-ban mérséklődött. Az egy főre jutó tej- és tejtermékfogyasztás — előzetes adatok alapján — elérte a 180 kgot. A belföldi értékesítés — folyadékalapon számolva — mintegy 2,3%-kal haladta meg az 1982. évit. A növekedés termékek szerinti megoszlása a következő: fogyasztói tej + 12 millió liter + 1,6%, ízesített, savanyított tejkészítmények -1- 9 millió liter + 8,2%, tejföl -1- 1 millió liter -1- 2,5%, vaj + 645 tonna + 3,0%, sajtok 1305 tonna + 4,1%, túrók + 602 tonna + 1,6%, étkezési tejporok — 527 tonna - 6,5%, fagylaltpor + 102 tonna + 3,1%. Tovább nőtt a fogyasztói kiszerelésű termékek részaránya és bővült a Az értékesítés termékválaszték növekedésének dinamikája meghaladta a tejtermelés növekedését. 1983-ban csaknem 30%-kal csökkent a folyós tej mennyisége, de még mindig számottevő az a tejmennyiség, amit a kereskedelemtől folyós és lejárt szavatosságú tej címén visszavásárolunk. A termelés szerkezete a fogyasztói igényeknek megfelelően alakult. A termelés 2,1%-kal haladta meg az előző évit. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés értéke 2,1%-kal volt magasabb az előző évinél és ezt 100%-ban a termelékenység növelésével érte el az ipar. Kedvezően alakult az ipar exporttevékenysége is, mennyiségben és deviza-árbevételben egyaránt. Az ipar átlagbérszínvonala 3,3%-kal haladta meg az 1982. évit. Az év során üzembe helyeztük a szekszárdi városellátó, sajt- és citopán üzemet, a pásztói tejüzemet, a makói export krémfehérsajt üzemet, és befejeztük a zalaegerszegi sajtüzem rekonstrukcióját. Év végére befejeződtek a pécsi és a székesfehérvári kazánrekonstrukció, a székesfehérvári krémtúró, a berettyóújfalui fagylaltporkeverő berendezések beruházási munkálatai is. Tovább folytatódott a veszprémi üzemben a Gervais-termékek gyártóvonalának beruházása. Csongrádi Vállalatunk életében az 1983- as év minden tekintetben kiemelkedő sikereket hozott. 11 hónap alatt a makói krémfehérsajt üzem építése — 80 millió forintos ráfordítással — befejeződött. A tervezett költségeken belül elkészült a bácsbokodi új tejüzem. Megkezdtük a szegedi üzem rekonstrukcióját is. Tejfelvásárlási tervünket túlteljesítettük. Tervünknek megfelelően végeztük a tej feldolgozását üzemeinkben. Belföldi fogyasztásra használtuk fel felvásárolt tej 46%-át, krémre a bérsajt-termelésre 15%-át, 9%át exportáltuk Jugoszláviába, 15%-át alapanyagként értékesítettük, soványtejpor-termelésre fordítottuk 15%-át, ez utóbbi termékünk nem gazdaságos. Terveztük az ellátás egy, illetve másfél százalékos növelését. Ezt sikerült túlteljesítenünk. Tizenhárom társvállalat 98 termékét kínáltuk, az általunk gyártott 21 féle termékkel együtt, ötféle új termékkel ismertettük meg a fogyasztókat, ebből kettő, a vaníliás tej és krémfehérsajt saját termékünk. Az év során csökkenteni tudtuk a visszárut. Növeltük a krémfehérsajt exportját, s a Jugoszláviába irányuló tejexportot. A kisteleki és makói üzemeink többlettermelése eredményeként, az 1982. évi exporthoz viszonyítva 75%-os növekedést értünk el. Ami az exportindításokat illeti, néhány alkalommal olyan helyzetbe kerültünk, hogy 2—3 nap alatt 20—25 hűtővagont kellett biztosítanunk úgy, hogy a megrakott vagonokat útnak is tudtuk indítani. Csupán decem- számvetés bér hónapban csaknem 1000 tonna sajt exportálását végeztük. Jó bizonyítványt állítottak ki magukról a szegedi és a bácsbokodi üzemek dolgozói. A jugoszláv tejüzemnek ők szállították a tejet. Felkészültünk az 1984. évi feladatokra. Célul tűztük ki, hogy legalább 2%-os növekedést érjünk el a fogyasztásban. Tizennégy vállalat 102 féle tejtermékét forgalmazzuk saját termékeinkkel együtt. Minden reményünk megvan arra, hogy a kisteleki és a makói krémfehérsajt üzemek teljes kapacitással dolgozzanak. Készen állunk 8—9000 tonna krémfehérsajt előállítására. Felkészültünk a jugoszláv tejexportra. A múlt esztendő nélkülözhetetlen új elemekkel gazdagította üzemeink munkáját. Létjogosultságuk van a gazdasági munkaközösségeknek. Vállalkozásuk, tevékenységük nélkülözhetetlen. Éves tervünk megvalósításában részt vállalnak a szocialista brigádok. Számíthatunk üzemeink munkásaira, jó képességű szakembereire. Olyan éves programot ajánlunk megvitatásra és elfogadásra a bizalmi testületnek, amely világos és egyértelmű, legfőbb célja a hatékonyság növelése, exportterveink teljesítése, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek vítása. Ezekről számoltunk bbe az év első napjaiban megtartott üzemi munkásgyűléseken. Csupenszki István igazgató A TARTALOMBÓL: XI. ÉVFOLYAM Száz évi krónikája ..Az elektronika a hobbim” JANUÁR ★ Ara: 1,20 Ft Fradi-sarok t * I ■ Birkózás a technikával SZÁM * DR. VENDÉGH FERENC VEZÉRIGAZGATÓ A tejipar 1983-ban végzett munkája és ez évi feladatai A tejipar alapvető feladata 1983-ban is az volt, hogy a mezőgazdaság által felkínált tejet maradéktalanul felvásárolja, feldolgozza és a lakosságot a szükséges mennyiségű és választékú tejtermékekkel ellássa. Az év folyamán mintegy 2,1%kal több tejet vásároltunk és dolgoztunk fel, mint 1982-ben. Ez a növekedés szerényebb mértékű ugyan, mint a korábbi években, de a tervezettet 1,3 százalékkal meghaladja. Kedvező tendencia, hogy a kistermelői szektorban a tejtermelés csökkenésének üteme mérséklődött a korábbiakhoz képest. A feldolgozás műszaki színvonalának javítására az elmúlt évben is jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre. Munkába állt az új szekszárdi sajtüzem, pásztói tejüzem, valamint a maakói krémfehérsajt-üzem, amellyel kétszeresére nőtt e fontos exporttermék gyártókapacitása. Jelentős eredmény a zalaegerszegi sajtüzem és a bácsbokodi túróüzem rekonstrukciójának befejezése is. A fenti beruházásokon túl, meglévő üzemeink, termelőberendezéseink fejlesztéséről, korszerűsítéséről sem feledkeztünk meg. A felvásárlás és a feldolgozás kiegyensúlyozott fejlődésének eredményeként sikerült ellátási feladatainkat mennyiség, választék és minőség tekintetében magasabb színvonalon megoldani. Az egyes termékcsoportokban elért — különböző mértékű — értékesítésnövekedés következtében összesen mintegy 3%-kal növeltük belföldi eladásainkat. Így az egy főre jutó éves tej- és tejtermékfogyasztásban elértük a 180 kg-ot. Sikerült előrelépni termékeink minősége terén is. 1983-ban valamennyi termékcsoportban javultak a minőségi mutatók. Igen fontos eredményként értékelhető, hogy a kedvezőtlen külpiaci körülmények ellenére teljesítettük exportfeladatainkat, amit igen kevés ágazatban sikerült elérni. A romló nemzetközi gazdasági helyzet, a közel-keleti háborúk sora nem csak árcsökkenést okozott, de a mennyiségi teljesítést is kétségessé tette. Az üzemek dolgozóinak, termelésirányítóinak, vezetőknek és exportbonyolítóknak összehangolt és nem egyszer az idegeket próbára tevő munkájára volt szükség ahhoz, hogy elmondhassuk, teljesítettük exportfeladatunkat. Aláhúzza a feladat teljesítésének az értékét az, hogy exportunk a tervezettnél eredményt hozott, javított jobb a készlethelyzeten, így bátran mondhatjuk, hogy 1983-ban színvonalas belső ellátás mellett a az export volt a legeredményesebb tevékenység. Külön fejezetet érdemel az a munka, melyet az irányítás korszerűsítése területén kellett végeznünk. A szervezett korszerűsítési és a hatékonyabb munkára ösztönző belső szabályozás kialakítása bonyolult feladat. A központi szabályozók elvonó jellege évről évre nő, ennek ellenére biztosítani kell a tejipari vállalatok gazdálkodási feltételeit. Azt a nem egyszerű feladatot kell megoldani, hogy a jobb és kevésbé jó körülményekkel és eszközökkel rendelkező vállalatok egyaránt eséllyel vehessenek részt a tejipar feladatainak megoldásában és a gazdálkodás eredményének növelésében. Úgy tűnik, hogy sikerült kialakítani azokat a „játékszabályokat”, melyek teret adnak mindazon jó kezdeményezések realizálásának, melyek növelik a vállalati munka hatékonyságát és kedvező hatással vannak az iparági összeredmény növelésére. Halad előre az üzemek önállóságának növelése, bár a tapasztalatok arra utalnak, hogy ez a munka lassúbb ütemű, mint a vállalati önállóság növelése. A vállalatok belső érdekeltségének kialakítása még a kezdeti lépéseknél tart. Vállalataink vezetői sokkal óvatosabban adják le a feladatokat, a jogköröket és a felelősséget az üzemeknek, mint ahogy az elvárható. Elmúlt egészének évi tevékenységünk sikerességét jelzi, hogy az iparág gazdasági eredménye meghaladja a tervezettet és nagyságrendileg az 1982. évi szinten alakul. Ez azt igazolja, hogy a vállalatok — élve a növekvő önállóságuk adta lehetőségeikkel — a korábbinál szerényebb mennyiségi fejlődés körülményei között is megtalálták a módját az eredményesség javításának. A közeljövőben konkrét formát ölthetnek évi tervfeladatai: az iparág 1984. Az előzetes értékelések szerint a népgazdaság szerényebb lehetőségei a tejipart is érintik. A fejlesztési lehetőségek mérséklődnek, a termelői árak nyereségtartalma csökken és a dollárpiaci áraknál sem lehet megtartani az előző évi átlagokat. A nehezebb feltételek egyben meghatározzák az 1984-es év fő feladatát. Az idei évben alapvető feladatunk továbbra is a színvonalas belföldi ellátás megtartása, lehetőség szerinti javítása és külpiaci lehetőségek maximális a kihasználása. E célkitűzések teljesítésének alapfeltétele, hogy a szükséges tejalapanyag megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésünkre álljon. A termelői tej árának 1984. január 1- től történő felemelése a tejtermelés gazdaságosságának javítása révén remélhetőleg biztosítja a szükséges mennyiségű alapanyagot. A minőség terén fontos előrelépés, hogy a nagyüzemi tejszállító gazdaságokra vonatkozóan január 1-én életbe lépett a bakteriológiai minőség szerint differenciált felvásárlási árrendszer. Ez az anyagi érdekeltség megteremtésén keresztül ösztönzi a jobb minőségű tej termelését. 1984-ben — az előző évhez hasonlóan — szerény mértékű, 1% körüli mennyiségi növekedéssel számolunk a felvásárlás, feldolgozás és értékesítés terén. Ez azt jelenti, hogy a volumennövekedéssel nem tudjuk ellensúlyozni a költségek emelkedését. A gazdálkodás eredményességének fenntartása — sőt lehetőleg javítása — érdekében a mennyiség növelésén kívül más lehetőségeket kell keresni. A termelői árak csökkenő nyereségtartalmának ellentételezésére a leghatékonyabb eszköz az önköltségcsökkentés. Itt van nagy szerepe az üzemi önállóságnak és megteremtésének. az érdekeltség Már 1983-ban mutatkoztak hogy az üzemekben jelei annak, kialakított nyereségérdekeltség ösztönzően hat a költségekkel való takarékosságra, az újítások gyors megvalósítására és a jobb termelés-, valamint szállításszervezésre. E téren jelentős tartalékaink vannak. Ennek realitását 1983- as eredményeink is igazolják, mivel vállalatainknak nagy része jelentősen növelni tudta nyereségét annak ellenére, hogy a termelés volumene nem nőtt lényegesen. Ebben fontos szerepe van a munkaerővel, alapanyaggal, importtal, energiával való takarékos gazdálkodás révén elért kölségcsökkentésnek. 1984- ben ezt a kedvező folyamatot kell tovább vinni, kihasználva a vállalati és üzemi önállóság növekedése által biztosított lehetőségeket. A költségek csökkentésében nagyobb szerepet kell adni az üzemekben, a termelés első vonalában dolgozóknak, akik szakmai tudásuk, tapasztalataik révén a legtöbbet tehetik a tartalékok feltárásában. E téren fontos szerepe van a szocialista brigádoknak, a társadalmi szervezetek, a párt, a szakszervezet, a KISZ tagjainak és vezetőinek a kezdeményezésben és a kezdeményezések támogatásában. A költségcsökkentés mellett a termékszerkezet célszerű továbbfejlesztésére is szükség van a gazdaságosság javítása érdekében. Ezt szolgálja például Gervais-túrókrémek új termelői bázisának létrehozása Veszprémben. A szerényebb fejlesztési lehetőségeket az eddigieknél sokkal hatékonyabb beruházások megvalósítására kell fordítani. Jelentős előrelépés azonban, hogy a vállalatok saját döntésű fejlesztési lehetősége növekszik és a vállalatközi beruházások eddig ismeretlen gyakorlata is megindult. A korábbi időszakhoz képest kisebb arányban növekvő tejtermelés szükségessé teszi az alapanyag-takarékos technológiák szélesebb körű alkalmazását, amire jó példa az ultraszűréssel gyártott krémfehérsajt arányának növekedése az exportban. Tervezzük a savó nagyobb arányú hasznosítását is emberi táplálkozás céljára, üzemben gyártandó az egri tejsavódesszertek forgalmazásának megkezdésével. A hatékonyabb alapanyag-felhasználás, a visszáru veszteségek csökkentése szempontjából fontos célkitűzésünk a féltartós tej gyártásának tervezett növelése, amivel a fogyasztói tej minősége, eltarthatósága is javul. Sokkal differenciáltabb munkát követel az 1984. évi export is. Kisebb volumen mellett kell megközelíteni azt az eredményt, amit 1983-ban elértünk. Ezt csak hatékonyabb ármunkával, ütemesebb szállítással, készletezési, tárolási, valamint a csomagolási költségek csökkentésével lehet elérni. Erőfeszítéseinket a vázolt fő feladatok köré csoportosítva, az 1983-ban végzetthez hasonló fő munkával idén is eleget tehetünk alapvető kötelezettségeinknek, a lakosság javuló színvonalú ellátásának és a gazdaságos exportnak.