Településfejlesztés, 1982 (1-4. szám)
1982 / 1. szám
több lakás stb. nagyrészt csak gyalogosan közelíthetők meg, ellensúlyozza a mozgás zavartalansága, a tisztább levegő, a viszonylagos csend és az utcák funkciógazdagodásának lehetősége. A város ma 62 000 lakosú, távlatban kerekítve 75 000 fővel számolhatunk; alsófokú vonzáskörzetébe még 20—25 000 lélek tartozik, középfokú vonzást ezeken felül ma 50, távlatban 60 000 emberre fejt ki. Oktatási és idegenforgalmi szempontból felsőfokú szerepkörrel rendelkezik. Vendégforgalmát jellemzi az 1980-ban idelátogatók száma: 1 500 000. Eger központi városrendezési egysége magában foglalja az egykori fallal kerített központi város területét, s ahhoz tapadó területsávot, valamint az ún. Felső-Károlyváros keleti területét. E városrendezési egységet csak részben korszerű, de mindenütt élő forgalmi utak határolják. Ennek a gyűrűnek a kiépítése előfeltétele volt a gyalogosövezet létesítésének. A központi egység területe 143 ha, lakosainak száma ma és távlatban is mintegy 11 200 fő. Ezen belül a terület feltárását és a gyalogosövezet mentesítését három gyűjtőút szolgálja, ill. fogja szolgálni. A gyűjtőutak mentén, részben még azokon kívül alakult (alakulhat) ki a tehermentesítő övezet. A belvárosi gyalogosövezet nem lehet kiragadott rész a város testéből. A szerves kapcsolatot biztosítani kell, melynek egyik módja, hogy a városi főbb gyalogoshálózathoz szorosan illeszkedik a gyalogosövezet, így a kettő kiegészíti egymást. A ki- és bevezetések, összeköttetések alapvető fontosságúak, így Egerben az Egervár vasúti megállóhelyhez, a Volán távolsági autóbusz-pályaudvarához, a városi autóbuszhálózat megállóihoz, Várhoz és a fürdőkhöz mint az idegenforgalom fő vonzó bázisaihoz, a környező lakóterülethez vezető gyalogosmozgások megoldása volt szükséges. A „jó kapcsolat nem feltétlenül jelent nyílegyenességet: pl. a Kossuth L. utca északról és délről futó „ösvények egyike sem folytatódik egyenesen tovább (kivéve a patak menti sétányt!). Ennek történelmi okai vannak: a Kossuth L.-u-tól délre egy teleksor mélyen húzódott az úttal párhuzamosan a Városfal, melyen kapu az utca két végén túl volt csak, ezért a déli gyalogosutak mindegyike későbbi eredetű és a meglevő beépítéshez, nem az utcához igazodó. Városonként változó gondok, adottságok hozzák felszínre a gyalogosövezet iránti igényt. Ezzel kapcsolatban az első kérdés, hogy mekkora legyen a gyalogosövezet kiterjedése? Erre egyértelmű receptet adni nem lehet, mivel az eltérő városszerkezeti és funkcionális adottságok eltérő övezeti nagyságot igényelnek. Hazai példák alapján az övezet lehet 1 ha, de szükség esetén akár 17 ha kiterjedésű is. Ezzel a kérdéssel együtt jár a gépkocsiforgalmat korlátozó intézkedések mértéke is. A tapasztalat szerint minél kisebb egy gyalogosövezet, annál határozottabb forgalomkorlátozó intézkedéseket lehet bevezetni. Nagyobb gyalogosövezetek esetén már más a helyzet. A gépkocsiforgalom teljes kizárása megbénítaná e területek életét, ezért az erősen korlátozott gépkocsiforgalom és a gyalogosok békés egymás mellett élése jelentheti a kielégítő megoldást. A gépjárműforgalom kirekesztése a korábban igénybe vett utcákból maga után vonja, hogy a gyalogosövezetet határoló utak forgalmi terhelése általában jelentősen megnő. Erre a várható hatásra már az előkészítés időszakában figyelmet kell szentelni és abban az esetben, ha a forgalmi méretezés kimutatja, hogy a kiváltó útszakasz forgalmi túlterhelése várható, akkor további tehermentesítő útra is szükség lehet. Nem engedhető meg, hogy a gyalogosövezetben megszüntetett környezeti ártalmak „áthelyezve egyetlen, eddig zavartalan helyen összpontosuljanak. Törekedni kell arra, hogy e kényszerű, járulékos hatások arányosan érintsék a környező városrészeket. Eger azok közé a városok közé tartozik, melynek gyalogosövezete abszolút és relatív értelemben egyaránt nagy kiterjedésű. Összehasonlító táblázat: Ez az abszolút és relatív nagyság fokozottan igényli a határos területeken létrehozandó nagy befogadóképességű parkolókat Egerben erre nem adódott lehetőség, csak kisebb mértékben és távolabb, mert a történeti összefüggő beépítés minden irányban jelentősen túlterjed a gyalogosövezet határán. Ezekből következően a forgalomszabályozás módja nem lehetett a teljes tiltás. Az egri sétáló-belváros eredeti terve ennek megfelelően a gyalogosövezet teljes területét csak az idegen járművek elől kívánta lezárni. Az övezet lakosságának és néhány jelentősebb intézmények saját személygépkocsihasználatát megfelelő korlátozó jellegű szabályozás mellett (kötelező útvonal, kötelező parkolóhely kijelölése, sebességkorlátozás stb.) igyekezett megoldani. Ezt a szélvédő mögé helyezett behajtási engedély volt hivatva jól láthatóan jelezni. A terv javasolta az áruszállítások időbeni korlátozását. Jogszabályakadályok miatt az idegenek gépkocsijának kizárására és lakossági behajtási engedélyek kiadására nem volt mód. Mindössze a sétálóövezet személygépkocsival rendelkező lakosai kaptak „Közterület-használati engedélyit, mely Eger Belváros Sétálóövezet Terület/ha 1 310 143 16,5 Utcahossz (km) 153 15,8 2,1 Lakosszám 61 727 11 211 2 200 Munkahelyek száma 40 500 15 000 3 500 Üzletek (m2) 26 340 16 330 14 700 93