Településfejlesztés, 1982 (1-4. szám)

1982 / 1. szám

több lakás stb. nagyrészt csak gyalogosan közelíthetők meg, ellensúlyozza a mozgás zavartalansága, a tisztább levegő, a viszonylagos csend és az utcák funkciógazda­godásának lehetősége. A város ma 62 000 lakosú, távlatban kerekítve 75 000 fővel számolhatunk; alsófokú vonzáskörzetébe még 20—25 000 lélek tartozik, középfokú vonzást ezeken felül ma 50, távlatban 60 000 emberre fejt ki. Oktatási és idegenforgalmi szempontból felsőfokú szerepkörrel rendelkezik. Vendégforgalmát jellemzi az 1980-ban idelátogatók száma: 1 500 000. Eger központi városrendezési egysége magában foglalja az egykori fallal kerített központi város területét, s ahhoz tapadó területsávot, valamint az ún. Felső-Károly­­város keleti területét. E városrendezési egységet csak részben korszerű, de mindenütt­­ élő forgalmi utak határolják. Ennek a gyűrűnek a kiépítése előfeltétele volt a gyalogosövezet létesítésének. A központi egység területe 143 ha, lakosainak száma ma és távlatban is mintegy 11 200 fő. Ezen belül a terület feltárását és a gyalogosövezet mentesítését három gyűjtőút szolgál­ja, ill. fogja szolgálni. A gyűjtőutak mentén, részben még azokon kívül alakult (alakulhat) ki a tehermentesítő övezet. A belvárosi gyalogosövezet nem lehet kiragadott rész a város testéből. A szerves kapcsolatot biztosítani kell, melynek egyik módja, hogy a városi főbb gyalogos­hálózathoz szorosan illeszkedik a gyalogosövezet, így a kettő kiegészíti egymást. A ki- és bevezetések, összeköttetések alapvető fontos­ságúak, így Egerben az Egervár vasúti megállóhely­hez, a Volán távolsági autóbusz-pályaudvarához, a vá­rosi autóbuszhálózat megállóihoz, Várhoz és a fürdők­höz mint az idegenforgalom fő vonzó bázisaihoz, a környező lakóterülethez vezető gyalogosmozgások meg­oldása volt szükséges. A „jó kapcsolat nem feltétlenül jelent nyílegyenességet: pl. a Kossuth L. utca északról és délről futó „ösvények egyike sem folytatódik egye­nesen tovább (kivéve a patak menti sétányt!). Ennek történelmi okai vannak: a Kossuth L.-u-tól délre egy teleksor mélyen húzódott az úttal párhuzamosan a Vá­rosfal, melyen kapu az utca két végén túl volt csak, ezért a déli gyalogosutak mindegyike későbbi eredetű és a meglevő beépítéshez, nem az utcához igazodó. Városonként változó gondok, adottságok hozzák fel­színre a gyalogosövezet iránti igényt. Ezzel kapcsolat­ban az első kérdés, hogy mekkora legyen a gyalogos­övezet kiterjedése? Erre egyértelmű receptet adni nem lehet, mivel az eltérő városszerkezeti és funkcionális adottságok eltérő övezeti nagyságot igényelnek. Hazai példák alapján az övezet lehet 1 ha, de szükség esetén akár 17 ha kiterjedésű is. Ezzel a kérdéssel együtt jár a gépkocsiforgalmat korlátozó intézkedések mértéke is. A tapasztalat szerint minél kisebb egy gyalogosöve­zet, annál határozottabb forgalomkorlátozó intézkedése­ket lehet bevezetni. Nagyobb gyalogosövezetek esetén már más a helyzet. A gépkocsiforgalom teljes kizárása megbénítaná e területek életét, ezért az erősen korlá­tozott gépkocsiforgalom és a gyalogosok­­ békés egymás mellett élése jelentheti a kielégítő megoldást. A gépjárműforgalom kirekesztése a korábban igénybe vett utcákból maga után vonja, hogy a gyalogosövezetet határoló utak forgalmi terhelése általában jelentősen megnő. Erre a várható hatásra már az előkészítés idő­szakában figyelmet kell szentelni és abban az esetben, ha a forgalmi méretezés kimutatja, hogy a kiváltó útszakasz forgalmi túlterhelése várható, akkor további tehermentesítő útra is szükség lehet. Nem engedhető meg, hogy a gyalogosövezetben megszüntetett környe­zeti ártalmak „áthelyezve egyetlen, eddig zavartalan helyen összpontosuljanak. Törekedni kell arra, hogy e kényszerű, járulékos hatások arányosan érintsék a környező városrészeket. Eger azok közé a városok közé tartozik, melynek gyalogosövezete abszolút és relatív értelemben egyaránt nagy kiterjedésű. Összehasonlító táblázat: Ez az abszolút és relatív nagyság fokozottan igényli a határos területeken létrehozandó nagy befogadó­­képességű parkolókat Egerben erre nem adódott lehető­ség, csak kisebb mértékben és távolabb, mert a törté­neti összefüggő beépítés minden irányban jelentősen túlterjed a gyalogosövezet határán. Ezekből követke­zően a forgalomszabályozás módja nem lehetett a tel­jes tiltás. Az egri sétáló-belváros eredeti terve ennek megfelelően a gyalogosövezet teljes területét csak az idegen jármű­vek elől kívánta lezárni. Az övezet lakosságának és néhány jelentősebb intézmények saját személygépkocsi­használatát megfelelő korlátozó jellegű szabályozás mellett (kötelező útvonal, kötelező parkolóhely kijelö­lése, sebességkorlátozás stb.) igyekezett megoldani. Ezt a szélvédő mögé helyezett behajtási engedély volt hivatva jól láthatóan jelezni. A terv javasolta az áru­­szállítások időbeni korlátozását. Jogszabályakadályok miatt az idegenek gépkocsijának kizárására és lakossági behajtási engedélyek kiadására nem volt mód. Mind­össze a sétálóövezet személygépkocsival rendelkező lakosai kaptak „Közterület-használati engedélyit, mely­ Eger Belváros Sétáló­övezet Terület/ha 1 310 143 16,5 Utcahossz (km) 153 15,8 2,1 Lakosszám 61 727 11 211 2 200 Munkahelyek száma 40 500 15 000 3 500 Üzletek (m2) 26 340 16 330 14 700 93

Next