Településfejlesztés, 1985 (1-4. szám)
1985 / 1. szám
Az Újváros olyan építészeti, városszerkezeti, hangulati értékekkel rendelkezik, melyek bekapcsolása az idegenforgalomba jelentősen növelné a város vonzerejét. A strand és termálfürdő környéke gyógy-idegenforgalmi központtá fejlődhet a városközpont közvetlen szomszédságában. Ezek a nagy lehetőségek olyan szerkezeti rendszer kialakítását igénylik, amely lehetővé teszi a Kettős Rába-híd gépkocsiforgalmának csökkentését, a híd újvárosi oldalán pedig a Ráth Mátyás tér reprezentatív kialakítását, bekapcsolását a gyalogos Belváros életébe. A Belváros és a vasúttól délre eső területek megfelelő szintű gépkocsi- és gyalogosforgalmának biztosítása a város napi gondja. A részletes rendezési terv a vasút feletti forgalmi kapcsolatokat a Belváros más pontjain oldja meg és a Lenin-híd fokozatos forgalomtól való mentesítését tűzi ki célul, így már az I. ütemben is megszűnhet a Szabadság téri forgalmi csomópont, igaz, hogy a gyalogosoknak a Tanácsköztársaság utat ekkor még szintben kell keresztezniük. A kiépítés II. ütemében kerülhet sor a Tanácsköztársaság út Szabadság teret kettészelő szakaszának térszín alá süllyesztésére és a Szabadság tér gyalogostérré fejlesztésére. Ezzel lehetőség nyílna egy olyan ,a Fő tér reprezentatív megformálására, mely nemcsak környezetvédelmi, esztétikai szempontból lenne óriási nyereség a városnak, hanem jelentős építészeti lehetőségeket is hordoz magában. Az egyik ilyen lehetőség a Szabadság tér keleti térfalának kiegészítése lehet a Rába Szálló vonalában, a jelenlegi autóparkoló helyén. Természetesen nem irodaépületre kell gondolni, hanem olyan összetett funkciójú épületkomplexumra, amely a városi élet szervező fórumává válhatna. Üzletek, éttermek, mozi, színház, uszoda, könyvtár és sok más funkció számára lehetne helyet találni itt. A másik lehetőségnek maga a vasút feletti terület kínálkozik. A Lenin-híd átépítésére nagyobb távlatban feltétlenül szükség lesz. Felmerülhet az az ötlet, hogy a régi híd helyére ne egyszerűen csak egy új híd kerüljön, hanem kis üzletekkel, kirakatokkal ,drugstore -szerűen kialakított fedett gyalogos utca létesüljön, mely a vasúti és az autóbusz-pályaudvarral is közvetlen funkcionális kapcsolatban lévén, a városközpontnak mintegy „kapuja” lehet. A műemléki terület egészének megőrzése, a városközpont életébe való bekapcsolása A történelmi Belváros szerkezete és épületeinek jó része is középkori eredetű. A városrész folyamatosan épült, fejlődött napjainkig, megőrizve a középkori derékszögű utcahálózatot, alaprajzokat, a reneszánsz árkádos belső udvarokat, és az egységes, sajátosan győri 1—2 emeletes barokk homlokzatokat. A XIX. századra az egykori falakon belüli terület szűknek bizonyult. A városfalak lebontása után a derékszögű úthálózatot szervesen továbbépítették egészen a vasútvonalig. A város építésének ezt a történelmi folyamatosságát óvni kell és a fejlesztéseket ennek szellemében kell végezni. Ezt a célt szolgálja a „műemlékileg védett terület” és az azt övező „városképiig jelentős terület’ határának kijelölése. Az egykori falakon belüli terület mindig vegyes felhasználású volt, az emeleten lakások, a földszinten üzletek, vendéglők, műhelyek voltak. Ez a vegyes felhasználás a jövő gyalogos belvárosának igényeit is kielégíti. Ezért a műemléki terület gépkocsiforgalomtól való lehetséges mentesítése, idegenforgalmi szempontból való jobb kihasználása, a kapcsolódó városrészekkel jó építészeti-funkcionális összefüggések biztosítása a részletes rendezési terv egyik fő feladata volt. A területfelhasználási rendszer továbbfejlesztése A Belváros területén 1982-ben 5309 lakásban 14 276 fő lakott. A lakások területi eloszlása rendkívül kedvezőtlen, amennyiben a műemléki területen és a városközpontban koncentrálódik az állomány több mint 2/3 része. Ennek következtében a lakássűrűség itt rendkívül magas (170—180 lakás/ha), a zöldfelületi ellátás és a parkolási lehetőségek igen szűkösek. Ugyanakkor a keleti és nyugati lakóterületek kihasználtsága alacsony (90—100 lakás/ha). Távlatban a lakásszámot összességében szinten kell tartani, de a lakások egyenletesebb területi eloszlását is biztosítani kell. Ezért a műemléki területen és a városközpontban a földszinti lakások felszámolását kell célul kitűzni, a foghíjakat pedig intézmények részére kell fenntartani. A keleti lakóterületen a lakásszámnövelés célja, hogy az egyidejűleg biztosítani tudja a városközpont rekonstrukcióját és a műemléki terület rehabilitációját. A részletes rendezési terv a távlatban 5422 lakásban 15 000 fővel számol. A lakóterületek átépítésénél a történetileg kialakult szerkezeti-területfelhasználási rendszer — a szövetszerű szerkezet és a keretes beépítés — tiszteletben tartása és továbbfejlesztése indokolt. A keretes beépítésű tömbök rekonstrukciója során a telkenkénti átépítés lehetőségének biztosítása mellett a távlatban törekedni kell a nagyobb méretű tömbbelsők zödfelület, parkolók stb. céljára való hasznosítására. Győr és vonzáskörzete intézményigényének jelentős része a Belvárosban jelentkezik. Az intézményhálózat továbbfejlesztésének tere a távlatban is a jelenlegi városközpont területe. A fejlesztéssel párhuzamosan ezért fontos feladat a jelenlegi zsúfoltság enyhítése is. A többnyire nagy telekigénnyel jelentkező alapfokú 152