Temesvári Új Szó, 1990. április-június (2. évfolyam, 76-136. szám)
1990-04-03 / 76. szám
Temesvári II. évfolyam, 76. szám KEDD, 1990. április 3. 8 oldal, óra 2 fes BÁNSÁGI DEMOKRATIKUS NAPILAP A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Országos Ideiglenes Intéző Bizottságának Elnöksége 1990. március 29-én munkaülést tartott, amelynek során a Szövetség napirenden lévő problémáit elemezték: 1. — A szélsőséges nacionalista elemek Marosvásárhelyen majd utóbb más helységekben bekövetkezett fellépése nyomán kialakult helyzet elemzése arra késztette az elnökséget, hogy ismételten felhívja a Szövetség tagságának, az egész romániai magyarságnak a figyelmét a következőkre: • E— tanúsítson, akárcsak eddig méltóságtudatot és felelősségérzetet, ne engedjen semmiféle provokációnak, ne fogadjon el semminemű felszólítást, ha az nem a Szövetségtől jön. KÖZLEMÉNY — folytassuk az építő szellemű párbeszédet az összes politikai, társadalmi, művelődési szervezetekkel — közöttük a Vatra Romaneasca elnevezésű egyesülettel is — egymás elgondolásainak, törekvéseinek és céljainak jobb megértése és álláspontjaink esetleges közelítése érdekében; — annak az elvnek az értelmében, hogy a többségnek erkölcsi kötelessége a kisebbség megvédelmezése, igényeljük, illetve a magunk rendjén mi is biztosítjuk ennek a elvnek a betartását az együttélés, a gazdasági, a közéleti, művelődési tevékenység zavartalansága érdekében minden övezetben és településen 2. — Az RMDSZ kongresszusának időpontja módosult: április 7—8. helyett, április * 21—22-én fog ülésezni, Nagyváradon. 3. — A választási kampány beindulásával előtérbe kerültek az ezzel kapcsolatos politikai tennivalók: képviselőjelölés, az RMDSZ célkitűzéseinek ismertetése a sajtóban, a rádióban, a televízióban, programtervezetünk fényében, az RMDSZ választási jelének ismertetése, stb. ezt a feladatot minden szervezetünk tekintse az elkövetkező időszakban fő teendői egyikének. 4. A RMDSZ bejelenti: csatlakozik a Temesvári Kiáltványban meghirdetettekhez, s támogatja főként annak a kisebbségi kérdésre vonatkozó kitételeit. Az RMDSZ Országos Ideiglenes Intéző Bizottságának Elnöksége A fővárosban is támogatják a Temesvári kiáltványt Vasárnap, április 1-én több mint tizenötezer ember vett részt a fővárosban, az Uniki téren szervezett tiltakozó nagygyűlésen. A kiváltó ok a december 22-i BUKARESTI FORRADALOM áldozatainak tiszteletére rendezett „Száz napos megemlékezése volt, mely a Nemzeti Megmentési Front választási kortes gyűlésévé vált. A tiltakozó gyűlés szervezői: a Fratia Szakszervezet, a Társadalmi Dialógus csoport, az Alianta Poporului szervezet, a Grupul 16—21. Decembrie csoport, a televízió függetlenségét célul tűző Contact csoport és egyéb szervezetek, egységesen csatlakoztak a március 11-i Temesvári Kiáltványhoz, elhatározva, hogy a továbbiakban ennek szellemében tevékenykednek. A nagygyűlésen a résztvevők követelték, hogy a Temesvári Kiáltvány az egész ország kiáltványa legyen. A tömeg az Unirii térről a Victoria térre vonult, ahol a tüntetők kommunista és Nemzeti Megmentési Front ellenes jelszavakat kiáltoztak. Az összegyűltek végső úticélja a Szabad Román Televízió székháza volt és itt a televízió liberalizálását, valamint a személyzet kompromitált tagjainak eltávolítását követelték. Érdemes megemlítenünk egy diverziós kísérletet, amely jobb megvilágításba helyezi az érdekelt „elvtársak“ nagyfokú lojalitását a demokratizálódási folyamattal szemben. Adivide et impera“ szellemében néhány, eddig azonosítatlan személy megpróbálta megosztani a televízió épülete felé induló tömeget és a Tavasz palota, valamint Roman miniszterelnök villájának irányába terelni Ez bizonyos mértékben sikerült nekik, mert néhány ezren kiváltak és megindultak az említett irányokba, de miután aszervezők észrevétlenül eltűntek, az emberek szétszéledtek. Az utóbbi időszak eseményei mindinkább rávilágítanak arra, hogy fiatal demokráciánk még igencsak gyerekcipőben jár Varga István Korszerű tömbház, a földszinten üzletsorral a resicai 1918. December 1. téren Nemzetiségi tanácsadó a Nemzeti Szövetség Temes Megyei Ideiglenes Tanácsánál A magyar, német, szerb, cseh, bolgár, szlovák, cigány és más nemzetiségű állampolgárok sajátos, nemzetiségi gondjaikra tanácsot, választ kaphatnak az NSZIT nemzetiségi szakbizottságán. A megyei prefektúra (a volt megyei#.néptanács) épületének 11.emeletén a 209-es szobába A munkanapokon 0—13 óra(115 közöstoglaaják az ügyfeleket Áprilisban a következő személyek tartanak ügyfélfogadást : 2-án: J’sapp Erich; 3-án Ivancsov Carol; 4-én: dr. Sebestyén Aranka; 5-én: Iuebin Milenco; 11-án: Sima Éva; 7-én: Ugri Károly; 9-én: l’faff .Erich; 11- én: Rézműves Cornel; 11-én: dr Sebestyén Aranka; 12-én: Lubhin Milenco; 13-án: Sima Éva; 14-én: Ugri Károly; 16-án: Rézműves Carol; 17-én: Ivancsov Carol; 18-án: dr. Sebestyén Aranka; 19-én: Rozcos Carol; 20-án: Sima Éva; 21-én: Ugri Károly; 23-án: Flaff F.rich; 24 én: Ivancsov Carol; 26-én Sebestyén Aranka; 20 án Rozcos Carol; 27-én: Sima Éva; 21-án Ugri Károly; 30-án:’faff F.rich. A RMDSZ VÁLASZTÁSI SZLOGEN-PÁLYÁZATA: Mi, magyarok kire szavalunk? A válasz egyértelmű: a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (az RMDSZ-re), amely a magyar nemzetiség érdekeit védi hazánkban Jelöltjeink bemutatását következő lapszámainkban közöljük. Horn Gyula interjúja Horn Gyula magyar külügyminiszter és hat magyar párt képviselői véleménycserét folytattak a romániai eseményekről és a magyar kisebbség helyzetéről. A részvevők nem fogadtak el határozatot, de Horn Gyula, a Magyar Hírlapnak adott Interjúban hangsúlyozta: egyöntetű vélemény szerint, Erdélyben a feszültség mérséklődött valamelyest de a helyzet továbbra is robbanékony A felek megállapodtak, hogy dialógust kezdeményeznek a román és a magyar pártok között. Ez fontos a megbékélés szempontjából, s egyben bizonyítja, hogy egyetlen magyarországi párt sem tanúsít ellenséges magatartást Romániával szemben. A nacionalista hullám meggátolása a románok érdekeit is szolgálja — húzta alá Horn Gyula. Nem lehet szó semmilyen irredentizmusról magyar részről, noha mindenki ezzel vádol. Mind a romániai, mind pedig a más szomszédos országokbeli magyarok kizárólag azt óhajtják, hogy szavatolják és tartsák tiszteletben egyéni és kollektív jogaikat — szögezte le a miniszter. Győztél, galileai!! „Az Úr veled van, pros férfi!“ (Bírák, 6:12) „Szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket!“ (János ev. 13:34) „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.“ (Máté ev. 5:1)Nagyváradról jött a temesvár.fognftk azAár&hhír: Tőkés Jász . •• • . keszi TM söpri többséggel megválasztották a Királyhágó melléki református egyházkerület püspökévé. A hír, s talán a legszebb születésnapi ajándék Tőkés Lászlónak, akit tavaly ilyenkor, a hajdani nagyváradi püspök Papp László azzal lepte meg, hogy megfosztotta ■ állásától, pontosan április 1-től. Ezek után lelkészünk temesvári aktív tevékenykedése illegálisnak számított az egyházi hatóságok szemében. Az új püspök úr, Tőkés László fiatal, de érett a nagy tisztségre. Április első napján, feketevasárnap töltötte életének 38-ik évét. Az köztudott, hogy édesapja is református lelkész, nyugdíjas teológiai egyetemi tanár és segédpüspök. Kevesen tudják, hogy az édesanyja, Tőkés Istvánné Vass Erzsébet is papcsaládból származik. Tőkés László anyai ágról református pap unoka, dédunoka sőt ükunoka. Tőkés Iászló a nyolc gyerek közül a hetediknek jött világra. Mind a nyolc gyermek (öt fiú és három leány) ösztöndíjjal végezte egyetemi tanulmányait. Az egy fizetésből, élő tíz tagú családban a gyerekek a tanulás mellett dolgoztak. A kisdiák László, reggelente tejkihordója volt több kolozsvári családnak. A vakáció idején Szépkenyerüszentmárton termelőszövetkezetében vállalt munkát, emberközelbe kerülve a falu földműves népével. Tőkés László, mint pap nem- Márton Ferenc (Folytatás az oldalon) lökés László hazatért - Rögtönzött interjú a repülőgépen — Isten hozta! Milyen volt az amerikai látogatása? — Hosszú és fárasztó. Az USÁ-t keresztül-kasu! bejártam, Bostontól — Miamiig, San Franciscotól W Weshingtonig és New Yorkig, aztán Kanadában a főbb központokat: Montreal, Toronto, Oland. Hivatalos találkozók, álami vezetőkkel, szenátorokkal, kongresszusi tagokkal, valamint a román és magyar emigráció tagjaival, prédikációk, előadások, megbeszélések, szóval reggeltől estig el voltam foglalva. Nagyon fárasztó volt. — Hallottuk, hogy eljutott az óceánon túlra is a marosvásárhelyi események híre. — Igen. Ha jól emlékszem Torontóban ért utol a hír, éppen egy fogadáson voltam a helyi szenátusban, rögtön telefonáltam haza. Az elnököt nem találtam és akkor a Honvédelmi minisztériummal beszéltem, felhívtam a figyelmüket, hogy tegyenek meg mindent, hogy ne fajuljon el a helyzet, mert hallottam, hogy bizony az első szakaszban nagyon elmarasztalólag viselkedett mind a rendőrség mind a katonaság. Megnyugtattak, hogy biztosítják a nyugalmat, de aztán a következő nap bebizonyította, hogy nem tettel semmit. Szóval szörnyű volt olyan távolról átélni a tehetetlenséget, mely fokozódott egyenes arányban a távolsággal. Annyiban volt jó, hogy ott voltam, mert felhívtam a világ figyelmét az eseményre, amenynyire a rám irányuló figyelemből telt, és nagyon kértem a kiszolgáltatottak védelembe vételét, az állandó felügyeletét a helyzetnek. Lényegében az a fontos, hogy nem csak a választásokat kell megfigyelni, hanem már most küldeni megfigyelőket annál is inkább, mert ezt Románia is szorgalmazta. Szerintem már most veszélyben vannak a választások és, ha ez a hangulat továbbra is fennáll, akkor nem tudom elképzelni, ugyan lehet szabad választásokat tartani az országban. — Mit tudna tenni ön személyesen a románok és magyarok testvérisége érdekében? — Megadatott az a kiváltság és nagy teller, felelősség, hogy ránt figyelnek. Nagyon fontosnak tartom, hogy indulatok nélkül, a tolerancia szellemében, tárgyilagosan tájékoztassam a világot. Mindenütt meg is tettem, kaptam is érte sok szemrehányást Bukarestitől és a hazai sajtóban. Mégis, folytattam ezt Brindusa Armanca (Folytatás a 3. oldalon)