Temesvári Új Szó, 1990. július-szeptember (2. évfolyam, 137-201. szám)

1990-07-03 / 137. szám

1990. július 3. Rendkívüli zenei esemény Július 4-én a temesvári Ro­mán Opera termében 16:30 órai kezdettel rendkívüli hangver­senyen vehetnek részt a zene­kedvelők. Az Amerikai Egyesült Államokbeli Gila és Haim Wi ■­­ner alapítvány szervezésében a zsinagógai kontorművészet szép­ségében gyönyörködhetnek a né­zők. Haim Wiener úr Izraelben született, ott végező tanulmá­nyait is. Gita Wiener asszony az iszonyatos emberpusztítá­s túlélőjeként került Izraelbe, a­­hol jövendő férjére talált.­­ Wiener házaspár jelenleg az A­merikai Egyesült Államokban Miami Beach-ben él. Haim Wie­ner úr családja egyike a Tel A­­viv alapítmány létrehozóinak, mely a város fejlődését nagy­ban elősegítette. A Wiener házaspár 1980-ban figyelt fel arra, hogy a zsidó egyházi zene hanyatlóban van, és alapítványt hozott létre a zsinagógai kántorművészet fel­lendítése érdekében, mely év­százados hagyományokkal ren­­delkezik és a zsidó egyházi szer­tartásban központi szerepet ját­szik. Célja ennek az alapítvány­nak az is, hogy új kántora éne­kekkel gazdagítsa az egyház dalkincsét, s ezáltal közelebb hozza a fiatal nemze­dékét a zsi­nagógák életéhez. Azóta több száz hangversenyt szerveztek Izraelijén és a világ számos más orszá­gában, amelyeket a Wiener ■'I­rány fedezett anyagilag is.r. júliusában a Wiener házas­pár Kántorművészeti Intézetet hozott létre Izraelben, hogy az említett országnak valamint -i világ más országaiban meglévő zsinagógák számára kántorokat képezzenek ki. Az intézet diák­jai közül többet kiküldtek m­ár Kelet-Európa városaiba, hog­s ünnepi vallásos szertartások megtartásához hozzájáruljanak Az őszi ünnepek alkalmával or­szágunk is az említett intéző hat diákját látta vendégül. Néhány szót a hangversenyen fellépő művészekről. Leonid Kar­pinsky baritonista a híres moszkvai Csajkovszkij Akadé­mián tökéletesítette tudását Hangverseny körútjai során Eu­rópa majd minden országába eljutott, gyakori és megbecsült vendége a kanadai és az Ame­rikai Egyesült Álla­mokbeli rá­dió- és televízió stúdióknak, Jó­szak Amerika különböző vallá­si központjaiban tevékenykedik Pinchas Rabinovicz tenorist­a csodálatos hangjával és gazdag repertoárjával nyűgözi le a hall­gatóságot. Tanulmányait Izrael­ben kezdte és Kanadában foly­tatta. Mint zeneszerző is értékes munkát fejt ki. Az izraeli, ka­nadai és Amerikai Egyesült Ál­lamokbeli rádió- és tévéstúdió,­ gyakori vendége, Jeffrey Nadel csodagyerekkén tűnt fel. Mindössze öt éves, a­mikor édesapja kórusában fel­lép. Tizenegy esztendősen már egymagában végzi a szertartást Tanulmányait többek között a Brooklyni Konzervatóriumban folytatta, ahonnan nagyon fiata­lon kikerülve kántor­ként alkal­mazzák a Flatbusch-i zsidó köz­pontban. Hangver­senykörútja során fellép Izraelben, az Ame­rikai Egyesült Államokban, Dél­afrikában, Lengyelországban és­ Ausztráliában. Jelenleg a Wa­­­shington-i Kongregáció kántora Paul Kovvarsky tenorista, tíz­éves korában Délafrika legfiata­labb kántora volt. Tel Aviv Ze­­nekonzervatóriumában­ szerze- 3­ akképi­sítést. Kiváló hangjával ‹■»!› érzéssel szólaltatja meg »*. imákat. Meghívottként jelen van valamennyi jele­ntős hang­versenyen. Aaron Bensoussan marokk­ót rabbi és kántor családból szár­mazik. 1968 óta az Amerikai Egyesült Államokban él. Tanul­mányait New York-ban, a Ye­­híva University Intézetben tö­kéletesíti. Nagysikerű hangver­­senyét tették híressé. Daniel Gildar a New York -i Szeminárium kántori szakán végzett híres tanárok — Davi Kussewitsky és Mas Wohlberg — irányításával. Számos siker­­ű hangversenyen vett részt, több­ször szerepelt a televízióban is Temesváron eddig két alkalom­mal is fellépett. Rendkívüli al­kam­ az igéi -­ szerda délutáni hangverseny, a­mit ezúton is a közönség figy­­­mébe ajánlunk Francisc Lisler, a temesvári Zsidó Hitközség tanácsosa Az ámokfutó (Folytatás az első oldalról) lámpa volt. Amikor a belső ud­varba értek és zseblámpájuk fé­nyét a garázstetőn tomboló a­­lakra irányították, aki King- Kongra emlékeztető üvöltéseket hallatott, a férfi hanyattvágta magát a kocsi tetején lévő cso­magtartón és azt kiáltotta: „Állj, vagy lövök!“ A rendőrök és a szomszédok csak annyit­­ láttak, hogy a férfi valóban tojongat valamit a kezében A ’dősök kifutottak a kapun, a­ki szomszéd is visszahúzódott így a terep ismét az ám­okfu- t/ v birtokába került. Már éjjeli -­örül járt. A gyermek felsírt '!' /s sejtjük, hogy még élt, fúl - L C *~e a zuhanást és ez úgy lát- Tk Banut újabb agresszivitási nullámra sarkallta. Megragadta a gyermeket, majd zsákmányá­val ismét Pethóék garázsába vo­nult vissza, előbb azonban rú­gásokkal és ütésekkel adta tud­tára a gyermeknek nemtetszé­sét. Tombolását a garázsban folytatta ahol a fiúcskát a ko­csihoz vágta ismételten több­ször is, ameddig hangot adott, majd szavaiból arra következ­tettek a szomszédok, hog­y erő­szakot követ el a kis testen. gyermekgyilkos Majdnem még egy óra telt el míg a rendőrség fegyveres erő­sítést kapott és immár egy pisz­toly védelmében a legbátrabb rendőr megrohamozta a vicsor­gó gazembert, akit most már a szomszédok segítségével körbe­fogtak. Most derült ki, hogy a férfinál nem volt fegyver, az a valami, amit a rendőrökre fo­gott a betört garázstető, egyik darabja volt. Az egyik szomszéd, aki közben vascsővel fegyver­kezett fel, megpróbálta le­ütni az eszelős Banut, de a fér­fi a fejére kapott ütéstől­ sem esett össze Elborult tekintettel szorongatta karjában a gyermek véres testét. Megbotlott és így sikerült nagy nehezen lefogni a vergődő alakot. Több férfi e­­gyüttes erőfeszítéssel sem vett képes kicsavarni a gyermek tes­tét a görcsbe szorult karokból Mikor végül mégis sikerült ez az emberfeletti munka, és a négyéves gyermek szabaddá vált egy utolsó nyögés hallatszott. Ez történt Temesváron jú­nius 29-ről 30-ra virradó éjjel. A vizsgálat folyik. Az újabb részletekkel és fejleményekkel visszatérünk, miután a bűnvádi eljárás fényt derít a még ho­mályos pontokra. ­ Jó emlékezni rá... Remélem, hogy az alábbi né­hány sor helyet kap az újsá­gunkban, mivel nincs elavult téma, csak meg nem írt cikk. Ugyanis, vártuk és elvártuk vol­na, hog­y az ÚJ SZÓ-ban olvas­hassunk arról az angol nyelvű előadásról, amelyet a tanév be­fejezése előtt a Bartók Béla Lí­ceum diákjai mutattak be, mert nem akármilyen előadás volt. Azt is, aki nem érti az angol nyelvet, „megfogta“ a szereplők teljesítménye. A nyelvismeret színvonala nagyon kellemes meglepetés volt, mi, szülők ö­­rültünk gyermekeink tudásának: a jelenlévő angliai delegáció tagjai is elismeréssel nyilatkoz­tak a látottakról, hallottakról. Szeretnénk tehát a gyermekek­nek és az iskolának szívből gra­tulálni, megköszönni Pap An­namária tanárnőnek hozzáértő munkáját és odaadását, további sikereket kívánva mindannyiuk­­nak. Szülők és nézők nevében: Preitl István, egyetemi docens Temesvári ÚJ SZÓ Cigányellenes offenzíva Bukarestben A budapesti rádió tudósítója jelentette Bukarestből, hogy a fővárosi rendőrség nagyarányú cigányellenes akcióba kezdett. A belügyminisztérium hivatalo­san annyit ismert el, hogy en­nek során a fővárost megtisztít­ják az élősködő elemektől, fel-,­számolják a feketepiacot, elfog­ják a körözötteket és a zseb­tolvajokat. A razziák alkalmá­val egy egy övezetet vettek kör­be a rendőrök, a­­ cigányokat rabszállító kocsiba rakták és elszállították őket. A rendőr­ség szerint háromszáznegyven­öt személyt vettek őrizetbe ,és ezeknek egy részét vétségek miatt pénzbírságra ítélték és szabadlábra helyezték, más ré­szükről viszont­­négyszázezer lej értékben javakat és pénzt ko­boztak el, és ellenük bírósági eljárást kezdem­ényez­nek. Az akció ellen tiltakozást jelentett be a Romániai Cigányok De­mokratikus Szövetsége, amely azt állítja, a hatalom birtokosa, most azt akarják elhitetni, hogy a cigányokat terheli a felelős­ség­­a­ június 13-iki bukaresti zavargásokért. A szövetség­­nyilvánosságra hozta, hogy a ha­­tó­ságok és a bányászok pogrom­ja során többezer Cigányt vad­állati kegyetlenséggel bántal­maztak, lakásaikat feldúlták, fel­égették. A szövetség tiltakozik amiatt, hogy törvénytelenül tar­tóztattak le cigányokat, aki­ket a Băneasa-i és a Măgurele- i táborokba internáltak. A sebe­sültek száma is több száz. Ezt az a bizottság állapította meg, a­­m­elyet a cigányok maguk ala­kítottak a pogrom körülmé­nyeinek és tényeinek felderítésére. A szövetség azt is tudatta, a nyil­vánossággal, hogy a szervezet ve­zetőit megakadályozták abban, hogy a kormánynál és a hivata­los szerveknél tiltakozzanak a pogromok miatt. A szövetség követeli a letartóztatottak szabadonbocsátását és kér­i, hogy azonnal szüntessék be a cigány etnikum ellen irányuló, szervezett és irányított hatósági akciókat. MIRE JÓ A VARSÓI SZERZŐDÉS? Eduard Sevardnadze reálpoli­­-11 érvekkel igyekszik indo­kolni, miért érdemes a VSZ-ta­­goknak a tömbben maradni. A szovjet külügyminiszter nyilat­kozatában kijelentette, hogy a VSZ-ből való kilépés valameny­­nyi tagállam szuverén ügye, de a kilépő ország ezzel saját po­litikai súlyát csökkenti. Se­vardnadze ezt azzal indokolta, hogy ha valamelyik tagállam nem vesz részt a VSZ mun­kájában, akkor kevésbé tudja érvényre juttatni álláspontját a fegyverzetcsökkentési tárgyalá­sokon és más nemzetközi fó­rumokon. Bár a külügyminiszter erre nem tért ki, egy vagy több or­szág kilépése a tömbből, je-­­lentősen hátráltatná a jelenleg folyó fegyverzetcsökkentési tár­gyalásokat) és, mint ez már évek óta egyre nyilvánvalóbb,­ppen a Szovjetunió az, amely súlyos gazdasági nehézségei miatt a lakosság terhelésének növelésé­vel képes fokozni — vagy in­kább csak szinten tartani — katonai kiadásait. Mit akarnak a (Folytatás az első oldalról) rösét kapnák meg érte, s köz­ben lenne a falusiaknak is jó kenyerük. Ehhez természetesen fel kellene építsék az előző ve­zetők mulasztásából minden év­ben csak a termelési tervbe ke­rült sütödét Az állattenyésztés tehenészeti profiljának a vissza­állítása, egyetlen hektár legelő nélkül, meglehetősen kockáza­tos vállalkozásnak látszik. De amennyiben mégis emellett dön­tenek, úgy a tejtermékek helyi feldolgozása és forgalmazása — természetesen megfelelő higié­nikus körülmények között, hoz­záértően — szintén növelhetné az ágazat hasznát. S talán még egy saját hentesüzlet felállítása is beleférne a gazdaság profil­jába. Inkább mint a már évek óta — s most különösen — ha­lódó vasszerkezeteket összeszere­lő műhely, amelyhez ém­ nyers­anyaga, sem megrendelése, sem pedig saját személyzete nincs a gazdaságnak. Az egység városközelsége, kedvező földrajzi fekvése arra kellene ösztönözze a gazdaság vezetését hogy szorgalmazza­­a­ mai falusiak s­ ját termékeinek temesvári for­galmazását. Néhány gazdaság már bizonyította, bizonyítja en­nek a megoldásnak a célszerűsé­gét, sokkal kedvezőtlenebb kö­rülmények között is. Az tény, hogy pillanatnyilag a termelőszövetkezet nem bővelke­dik anyagiakban, s az új lehető­ségek kihasználása némi beru­házást igényel. De ezekre talán érdemes hitelt felvenni, hiszen a befektetések rövidesen megté­rülnek, s elindítják azokat a te­vékenységeket, amelyek egy minden tekintetben nagyüzemi és gazdaságos mezőgazdasági egységet jellemeznek — a tulaj­donformától függetlenül. A kimoz­duláshoz, az induláshoz olyan kezdeményező és vállalkozó em­berekre is szükség van, akik az­­elképzeléseket megvalósítják a­­kik mindenre megoldást talál­nak, akik mentesek a régi bei­degződésektől, s mernek kezde­ményezni, sőt veszíteni is! Mert a vállalkozásban ez is benne van. Viszont jól átgondolt kezde­ményezés, újítás nélkül nincs előrehaladás. Újszentesen sem. Csak középszerűség! I ION MIHAI PACEPA VÖRÖS HORIZONTOK Ecy l­ommuniste !Dómfe­ne!” visszaemlékezései 126 Attól fogva, hogy 1973-ban disszidált, Răuţă úgy böktetreau­­şescu oldalát mint valami tüs­ke. Először azért, mert amikor disszidált, magával vitt egy la pecsételt diplomáciai zsákot, s átadta az amerikai illetékesek­nek. Azután azzal okozott főfá­jást, hogy állandóan a Capitol Hillen lebzselt, mindenféle ügy­ben interveniált, ráadásul tünte­tést szervezett a washingtoni ro­mán nagykövetség előtt, felesé­gének és lányának kiengedését követelve. Răuţă akciói mostan­ra kezdtek beérni és gyümöl­csözni. Jóformán nem volt o­­lyan hét az elmúlt két eszten­dőben valamiféle tiltakozás, ké­relem, presszió vagy elítélés nélkül, mindig egyik-másik a­merikai kongresszusi tag eszé­ről, azzal kapcsolatban, hogy Ceauşescu nem engedi kivándo­rolni Răuţă családját. 1976-ban amikor — kongresszusi nyomás­ra — a State Department hiva­talos kérelmet nyújtott be, hogy a bukaresti amerikai konzul magánbeszélgetést folytasson Răuţă feleségével, Ceauşescu majd szétrobbant haragjában: — Én vagyok itt az elnök! Nyomban hivatta a belügyim­niszterét, s elrendelte: szerezzen rá „bizonyítékot“, hogy az ame­rikai konzul a GIA aktív tisztje . Mit tátog itt, mint valami hal? Ha ma nem tud előállni a bizonyítékkal, jó lesz, ha hol­napra összeüti. Ha az amerika­iak még egyszer azt kérik, hogy a konzuljuk beszélhessen Răut a feleségével, kiutasítom mint ke­met, s az egész világsajtóban megszégyenítem Másnap, mint rendesen, Ceau­şescu * meggondolta magát. — A proletáriátus karja elég ’nosz szú* ahhoz, hogy utól érje­ a ban­ditákat, akárhol rejtőzzenek is — jelentette ki, majd elrendel­te, hogy Răuțăt titokban el kell tenni láb alól az Egyesült Ál­la­mokban de nyoma ne maradjon, hogy Bukarestnek köze volt a halálesethez. — Fogadjanak fel amerikai maffiózókat, majd el­intézik. Ma nekünk van szüksé­günk rájuk, holnap mi tehetünk szívességet nekik, mi pedig nem feledekezünk meg, hogy a kezünkre jártak. Az idő tájt, 1976-ban, a DIE-nek nem volt kapcsolata az amerikai maffiával Röviddel később viszont egy New York Cityben honos amerikait őrizet­be vettek a bolgár határon mert a vámnyilatkozatán nem szereplő holmik voltak a undo­kában, egyebek között kábító­szer és lehallgató készülék. Egy kétoldalú egyezmény értelméb­en — mihelyt a bolgárok kiderítet­ték, hogy az őrizetes felesége román születésű — a csempész ügyét átadták a ro­mán Securi­taténak. Romániai kihallgatás.­ közben a férfi bevallotta, hogy az amerikai maffia fontos em­­bere, ügyét ekkor a DIE hatás­körébe utalták A DIE „Leman“ fedőnéven be is szervezte, Romániában nyugodt életkörülményeket te­remtettek a számára: „öröklő­dást“ kapott fényűző ajándék­ként, sőt ígéretet kapott rá, hogy alkalomadtán politikai me­nedékjogért is folyamodhat. „Leman“ a feleségével és kábí­tószercsempész-üzletével együtt Bukarestben telepedett le. Ami­kor azt a feladatot kapta, hogy derítse ki Răuţă tartózkodási helyét, majd ölesse meg. ..Le­man“ megbízható információk­kal állt elő, titkos fényképfel­vételeket produkált Răuţă-ról — ezeket az­ Egyesült Államokban készítették —, valamint hadmű­veleti tervet is előterjesztett, hogyan érhetné" Răuţăt „sajná­latos baleset“, amelynek végén a szökevény egy folyó feneke-'t kötne ki. Ceauşescu személyesen hagyta jóvá a gyilkosság tervét 1978. március végén azonban, a­­mikor „Leman“ épp Washing­tonban időzött, hogy véghezvi­­gye a gyilkosságot, Ceauşescu ismét meggondolta magát Ra­ulé megölését későbbre halasz­totta, hivatalos amerikai látoga­tása utánra. (FOLYTATJUK) 3. oldal

Next