Temesvári Új Szó, 1992. április-június (4. évfolyam, 577-639. szám)
1992-04-01 / 577. szám
Temesvári IV./577., SZERDA, 1992. április 1. 4 oldal, ára: 8 lej. ALAPÍTVA: 1944-ben BÁNSÁGI DEMOKRATIKUS NAPILAP Magyar nő a nemzetvédelmi miniszterünk Finn csoda Romániában A temesvári kisebbségügyi konferencia akkora hatással volt a jelenlevő honatyákra, hogy a hétfői parlamenti közösülésen máris felvetették a finn modell hazai alkalmazásának ketőségét. A frontból frissen épett szenátorok és képviselőik Vasile Vacaru vezetésével magukévá tették a finn eszméket, és megalkották aJövő, Romániára — a Sokoldalúan Továbbfejlesztett Finn Modell“ (România Viitoare — Modelul Finlandez Multilateral Dezvoltat) platformot. Az új platform lázba hozta az egész parlamentét, végül a honatyák derékszögben begörbített jobb karjuk felmutatásával egyhangúlag úgy szavaztak, hogy ennek alapján módosítják Románia alkotmányát. Eszerint: Finn mintára Románia kétnyelvű állam lesz, hivatalos nyelv a magyar és a román. A másik nagy kisebbség, a roma képviselője eltekintett a roma nyelv hivatalos nyelvként való bevezetésétől, mert szerinte a romák egyformán jól beszélik a románt és a magyart is. A finn minta szerint, ahol gy kisebbség eléri vagy meghaladja a lakosság 8%-át, ott nyelve haználatos lesz a közigazgatásban és az igazságszolgáltatás előtt. Ahol 8 százalék alatt van a román lakosság aránya, ott csak a magyar a hivatalos nyelv. Így a Székelyföld önálló közigazgatású terület nagy részén az egyetlen hivatalos nyelv a magyar lesz. Minden szinten biztosítják a magyar nyelvű oktatást, kizárólag magyar nyelvű főiskola lesz Kolozsváron és Marosvásárhelyen, de magyarul lehet tanulni Temesváron, Brassó és Bukarest főiskoláin is. Az RTV egyes műsorán naponta lesz magyar nyelvű adás de a magyarlakta területeken biztosítjuk az MTV műsorainak láthatóságát is. Az RMDSZ finanszírozását ötven százalékban a román állam biztosítja. Számos magyar személyiség magasrangú állami tisztségbe került, a nemzetvédelmi miniszter például Cs. Gyímesi Éva lett. Felállították a székely hadosztályt, itt magyar nyelven folyik a katonai kiképzés. A hír hallatára számos Magyarországra emigrált erdélyi magyar * visszatért hazájába, valamennyien magyarul beszélő románnak vallják magukat. A fél nem hiszi, járjon utána, de ezek a hihetetlen dolgok megtörténtek... Finnországban Az, hogy mi is olyan helyzetbe kerülhetnénk, mint a finn svédek, egyelőre április elsejei tréfa csupán. . Pataki Zoltán Kivirágoztak a barackfák (Rácz F. Kornél felvétele) Hirdetésfelvétel a szerkesztőségben! Mától, április elsejétől a szerkesztőségünkben működő hirdetési irodában vesszük fel mind az apróhirdetéseket, mind pedig a reklámhirdetéseket. Az iroda hétfőtől péntekig bezárólag naponta 8—18 óra között tart nyitva. A 14 óra után feladott gyászjelentés szövegét az illeték kifizetése után közvetlenül a nyomda portáján kell leadni. Lapzárta: 18 órakor. A bomba a parlamentben robbant Az NMF Országos Konvencióján úgy látszik mégsem sikerült tiszta vizet önteni a pohárba és hatástalanítani a rivális politikai irányzatok közötti belviszályok során töltött időzített bombákat így ezek most sorra robbannak fel, ott is ahol még a mindenre és mindennek az ellenkezőjére felkészült, politikailag szuperedzett állampolgár sem várná. A minap például a Parlament képviselőházi ülésén. Az NMF képviselők egy része úgy vélte, hogy itt a ragyogó alkalom annak kinyilvánítására, hogy mennyire függetlenek saját pártjuk ideológiai befolyásától. A hangos és majdnem botrányba fulladó felszólalások viszont érthetően ennek éppen az ellenkezőjét bizonyították. Két NMF képviselő ama bejelentése, hogy ezután a volt RKP jogutódjának, a Szocialista Munkapártnak színeit képviselik a parlamentben, óriási felháborodást váltott ki, amit a Ház elnöke csak egy közbeiktatott szünettel tudott valamennyire lecsillaptani. Ezek után Vasile Vacaru bejelentése, miszerint lemond az NMF frakcióvezetői tisztéről, egészen természetesnek tűnt. Az előzmények alapján könnyű megjósolni, hogy a belviszály még sokakat fog meglepetésként ható állásfoglalásokra késztetni . (—O)) Piacgazdaság — román módra Naponta beszél a TV, írja a sajtó, hogy újabb lépéseket tettünk a piacgazdaság felé. közben az objektív külső szemlélő már amennyire objektív maradhat az aki fizetésből, vagy nyugdíjból próbál megélni — azt tapasztalja, hogy egyre rosszabb a helyzete, s az árak, ahelyett, hogy lefelé mennének és a fizetése pedig felfelé — Így történik ez egy jó piacgazdaságban, itt éppen fordítva történik. így aztán az illető, hacsak nem közgazdász azt mondja, hogy vagy azok hazudnak, akik szerint a piacgazdaságban ez így történik, vagy pedig azok akik szerint itt piacgazdaság lenne . Mivel az elsőt már Ceausescu megpróbálta velünk elhitetni, igen kevés sikerrel, s aki nyugaton járt az a saját szemével is láthatta, hogy miként működik egy jó piacgazdaság, marad a másik alternatíva: a piacgzdaság román módja nem piacgazdaság. Sajnos, ez így is van. Hogy miért? Egészen egyszerűen azért, mert a piacgazdaságban a piaci helyzetet igen természetesen a kínálat és a kereslet aránya szabályozza. Ehhez viszont az kell, hogy legyen kínálat. Azaz magyarul az kell, hogy legyen termelés. És legyen verseny, szabad verseny a termelők között. Hogy ki a jobb, azt dönti el a piac. És ha így van, akkor ez a vásárló javára történik aki a neki legmegfelelőbbet viheti el a piacról. De mi van nálunk? Nincs termelői verseny, hanem állami monopóium. Mégpedig féltve védett állami monopólium. (NEM ADJUK EL AZ ORSZÁGOT — kiáltozzák a Frontos-Vátrások.) Nem is. De ha egyetlen egy cég van a piacon, nincs versenyhelyzet. S ha nincs verseny, akkor nincs kínálat sem. A vásárló nem válogathat, hanem azt kap ami van. És annyiért, amennyiért az előállító azt meghatározza. Ha infláció van, nyiván egyre többért. És a fizetése mindig kevesebb mint az a kevés áru a piacon. És a vállalat ahelyett, hogy azon törné magát, hogy jobban és olcsóbban termeljen, egyszerűen csak árat emel. Ez neki pillanatnyi megoldás, de mi ebbe megyünk tönkre. Mandics György Halló, mentőszolgálat? A kérdés izgatottan, aggódó könyörgéssel, de reményteljesen cseng az éterben, hisz ezt a hívószámot rendszerint csak olyankor szokták tárcsázni, amikor emberélet forog kockán. A válasz pedig? Nos a válasz nem minden esetben megnyugtató. Ezért látogattam el a temesvári megyei kórház szomszédságában működő mentőállomásra, ahol Forga Voicu főorvos, a mentőszolgálat főnöke szíveskedett válaszolni kérdéseimre. — Doktor úr, több olvasónk panaszkodik munkájukra. Min szerint mi az oka annak, hogy a lakosság egy része nincs megelégedve tevékenységükkel? — Ennek szubjektív okai is lehetnek. Mielőtt azonban felsorolnám az okokat, hadd mondjam el, hogy a panaszok száma minimális — legalábbis tudomásom szerint — például tíz esetből csak egyszer történik meg hogy nincsenek megelégedve munkánkkal. — Mindössze két konkrét esetet említenék, kérem döntse el fm, hogy jogosak e a panaszok vagy sem. Az egyik eset: idős, szívbajos emberhez hívják a mentőt. A válasz: előbb vizsgálja meg a kerületi orvos, és ha úgy dönt, hogy be kell utalni az embert a kórházba, akkor kiszállnak. — Ebben az esetben a telefonszolgálatos bizony tévedett. A légzési zavarok, szívbántalmak stb. ugyanis elsőfokú sürgősségnek számítanak, és ilyenkor kötelességünk azonnal kiszállni. Ezért elnézést kérek, mint ahogy személyesen kértem elnézést más esetben is, amikor hibáztunk. A másik eset: fiatal anya jelentkezik gyermekével a kerületi orvosnál, ahol megállapítják, hos, a gyermeket azonnal kórházba kell szállítani. Az orvosnő felhívja a mentőszolgálatot ahonnan azt válaszolják, hogy csak fél óra múlva tudnak kiszállni. Az orvosnő erősködik, hogy sürgős, mire azt a választ kapja, hogy ha nincs türelme várni rendeljen egy taxit. — Nem hiszem, hogy ilyet mondtak volna. Mivel az azonnali kiszállás nem volt lehetséges, a betegnek várni kellett. Ebben az esetben nincs szó tévedésről,mivel szem előtt tartották azt, hogy a beteg orvosi felügyelet alatt volt. Itt említeném meg azt is, hogy a kerületi orvos a beteg kezelője, ő ismeri a legjobban a pácines gondjai tbajait, ő tudja hogy betegségére, esetleg rohamaira melyik a les z. Miklós László (Folytatás a 2. oldalon) rl Kisinyovban moldáv-románukrán-orosz hivatalos megbeszélésre került sor, a Moldáv Köztársaságban kialakult helyzetről. Il Karabah konferenciát kezdeményezett a helszinki utótalálkozó; a terület központjában, Sztyepanakertben az utóbbi 24 órában utcai harcokra is sor került. I—I Az Orosz Föderációhoz történő csatlakozást a csecsen, a tatárföld és a baskíriai vezetés nem írta alá. □ Ilavel elnök Moszkva vendége: a látogatás napjaiban írják alá a két ország alapszerződését. I~i Moldávia Köztársaság: a Dnyeszteren túli területről menekültek ezrei tartanak Odessza felé; a helyi vezetés közben szervezi a fegyveres ellenállást. I—I A francia rendőrség letartóztatta az ETA katonai szárnyának vezetőjét; hírmagyarázók szerint ez akár az ETA "Végének a kezdetét is jelentheti. I—I Miközben Szarajevó is lassan frontváros, a horvátországi frontszakaszokon újra és újra a fegyverek nyelvén folyik a „párbeszéd“.