Temesvári Új Szó, 1993. január-március (5. évfolyam, 765-826. szám)
1993-01-05 / 765. szám
Temesvári Új SZÓ 1993. január 5. Mandics György 1943. január 4 én született Temesváron. Elemi- és középiskolai tanulmányait szülővárosa józsefvárosi magyar tannyelvű iskolájában végezte. Az 1961-ben elnyert érettségi bizonyítvánnyal felvételi vizsgára jelentkezik a temesvári egyetem matematika-mechanika fakultására, ahol számtan-fizika tanári oklevelet nyer. Katonai szolgálatát letöltve, 1967. januárjában Újvárra kerül számtantanárként, ahol lelkiismeretes pedagógusi tevékenységét azzal próbálja színesebbé tenni, hogy szabad idejében folytatja a már serdülőkorában megkezdett versírás próbálkozásait — sikerrel. Ebben a pályakezdő időszakban találkozik Veress Zsuzsannával, későbbi feleségével, akiben lelkivilágához közel álló méltó társa talál szelleme örökös serkentése, gondolatai éber szárnyalása követésében. Az elkövetkező évek majd nemcsak a harmonikus párkapcsolat tökéletes szövetségét, de egy eszményi összhangban együttalkotó, együttérző szerzőpáros örökizzó, lázas tevékenységét is elhozzák, egy ideális házasság skeres beteljesülését. Mandics György első költeményei szórványosan jelennek meg az Utunk, Igaz Szó, Ifjúmunkás és Szabad Szó hasábjain. Kötetbe foglalva 1967-ben jelennek meg legelőször versei az Egy szöget fény (Temesvár, Bánátmányi néptanács népi alások Bánát tartományi háza, I.,67) és a Vitorla-ének (Irodalmmi Könyvkiadó, Bukarest, 1968) c. antológiákban, majd szorgalma és kitartása meghozza tehetsége első jutalmát, mikor Gyönyörű gyökerek címmel megjelenik első önálló verseskötete (Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1968), melyben egy tehetséges matematikus tehetséges költeményei bizonyítják a két mesterség, Mandics esetében elhivatottság, harmonikus összefüggését Mert Mandics költőként sem hazudtolja meg matematikus voltát. A megtalált anyaföld c. újabb kötete (Kriterion Könyvkiadó, 1976), mely az 1967—1976 között íródott versek gyűjteményét adja közre, még világosabban feltűnik a tudós (matematikus) költő igényessége. Nemcsak a verselésben újnak ható nyelvezetével ragad el, hanem ""zal a teljességgel is, amely azonatkoztató matematika természetes sajátossága, ám a költészetnek is örök célja, álma. A valós világtól az élvényig és vissza, nemcsak a kötet szerkesztésének, hanem a megismerésnek is alapelve. Ez a könyv nemcsak irodalmi kísérlet, hanem életszemléletérték kifejezője is. • Mikor 1972-ben Temesváron megalakul a Facla Könyvkiadó, szerkesztőként alkalmazzák Itt Irányítása alatt indul meg a magyar könyvkiadás, bár elsősorban román nyelvű könyveket szerkeszt. Nagy felelősségtudattal, éberen figyeli a beérkező kéziratokat és nagy érdeme van abban, hogy olyan szerzők kapnak közlési lehetőséget, kiknek munkája valós értéket jelent a bánáti irodalom számára. Az általa szerkesztett könyvek ezt bizonyítják akár román, akár magyar kollégák művei. A már említett LÍRAI munkásságához kívánkozik Mandics György feleségével, M. Veress Zsuzsannával közösen írt könyve: Bolyai János jegyzeteiből, melyben így vallanak a szerzők: Apokrif gyűjteményük már ismert extrapolációjaként a lehetőség senkiföldjén építkezik, s Bolyai életének a Tannak valós vagy legalábbis valószínű motívumait szerkeszti kronológiai, illetve szellemi elvek szerint egységbe. IRODALOMTÖRTÉNETI, IRODALOMELMÉLETI és MŰFORDÍTÓI munkásságában egészen különleges helyet foglal el Mandics György Ion Barbura vonatkozó tanulmánya. Századunk egyik matematikai szaktekintélyének számító Dan Barbilian, költői nevén Ion Barbu (1895—1961), verselése varázserővel vonzza a matematikus-költő Mandicsot mert ebben, a román irodalomratalán legjelentősebben ható költőben, a geometria professzorában, rokonlélekre talál. Nem véletlenül jegyezte meg Al Rosetti, a neves román akadémikus, nyelvész és irodalomtörténész, hogy Mandics értette meg legjobban, hatolt le legmélyebb gyökeréig a barbui életmű remekeiben. Eddig még egyetlen román írónak sem sikerült olyan tökéletes elemzést közreadnia Ion Barbu munkásságáról, mint Mandics Györgynek a Gest închis (Ed. Eminescu, Bucureşti, 1984) c. román nyelven megjelent művében. Ezt azért, mert Mandics, a matematikus, a leghivatottabb a másik matematikus életművének értékelésére. „Az én szememben a geometria folytatása a költészet“ — mondja Barbu. — „Bármely ellentétesnek tessék is első pillantásra e két fogalom, létezik valahol a geometria magasában olyan fényes hely, ahol a matematika találkozik a költészettel. Kortársai vagyunk Einsteinnek,aki az elvont világok elképzelésében Eukleidésszel vetekszik, óhatatlanul nekünk is a Teremtővel kell versenyre kelnünk a lehetséges világok elképzelésében.“ (Ion Barbu, Másodjáték, Európa, 1985 — műfordítás több szerzővel közösen). Nos, Ion Barbu, az oly sokat vitatott költőegyéniség, a világhírű matematikus, épp oly lelkes tudós, mint amilyen tudatosan hiszi, hogy az „alkotás ténye nélkülöz minden transzcendentálist“. Számára az alkotás „egy hosszú és szakadatlan (tudatos vagy küszöbalatti) erőfeszítés a beilleszkedésre“, mely „arra hivatott, hogy kijavítsa mindazt, amit differenciálóként, vázlatszerűen, az élet tartalmaz“ — idézi Mandics Barbut, a Harmadjáték (Facla Könyvkiadó, Temesvár, 1977) bevezetőjében, nem véletlenül, hisz Barbu hasonló c. művében nagyszerű alkalmat talál egy szemantikai univerzum elemzésére. Természetesen, Mandics műfordítói tevékenysége nem merül ki az egyetlen Másod-játék c. kötetbe foglalt versekben, mert állandóan, lelkesen nagy hozzáértéssel és jószándékkal fordít oda-vissza magyarról románra és viszont, a népek közeledése, egymás kultúráiénak megismerése érdekében, alkalmat nyújtva a barátságra, egymás tiszteletére. Ez a munkássága alkalmi, de folyamatos. Ami TUDOMÁNYOS írásait illeti, ide sorolhatjuk a társadalmi és természeti jelenségek modellezése köréből ihletődött műveket. A Modell és valóság (Facla Könyvkiadó, Temesvár, 1982) c. tanulmánykötet előszavában Mandács arra utal, hogy „A modell és valóság viszonyának elemzése, tudományágaként eltérő sajátosságainak vizsgálata egyik kulcskérdése minden elméletalkotásnak.“ E könyv írója, a négy temesvári szerző Egyed Péter, Mandics György, Neumann Mária és Salló Ervin a filozófia, az irodalomelmélet, a geometria alapjai, s a kémiai rezgések példáján keresztül vizsgálja a modellezés lehetőségeit, ízelítőt adva a helyi elméleti gondolkodás néhány módjáról. KULTÚRTÖRTÉNETI műveiben már alaposan kiérződik a nagytudású, jól informált, örökösen kutató-kérdező tudós műhelydolgozatainak eredménye. Ezekben a munkákban már nagyszerű segítőtársra talál feleségében, M. Veress Zsuzsannában, aki még nem vállalja a társszerző szerepét, de olyan nagyszerű viták légkörét teremeti meg, melyben a szerző kiváló könyveket tud alkotni. A rejtélyes írások könyve (Albatrosz Könyvkiadó, Bukarest, 1981), majd rövidebb változata a Rejtélyes írások (40, Bp, 1987) olyan kultúrtörténeti mű, mely nem rendszeres írástörténet, nem a világ ismert írásrendszereinek leírása, még csak a különböző régi írások megfejtésének története sem, hanem, címéhez hűen, azokról a szenzációs „titkokról“ próbál felvilágosítást adni, amelyekre nem derít fényt a népszerűsítő irodalom. A könyv igazolni szeretné, hogy az igazi merész eredményeket azok a tudósok érik el, akik bátran rákérdeznek tudományuk közhelyszerű elveire. Célja, hogy a mozgásban levő tudományt mutassa be, s nem a végleges, lezárt tudást. E témakörbe tartozik a Régi Afrika civilizációja és kultúrája román nyelven megjelent (Civilizatia si cultura Africii vechi, Ed Sport-Turism, 1983) könyv is, mely alapos igényességgel tárja elénk egy olyan földrész kimondottan demokratikus világát, a ,hol a gazdasági vagy politikai alárendeltség még ismeretlen, de mely világról oly sok hamis kép áramlik néha felénk. És mert Afrika az a kontinens, ahol az emberréválás pillanatától nyomon követhető a társadalomfejlődés ezt a szédületes mélységű lehetőséget használja ki a szerző olyan súlyos kérdések felvetésére. Miért jelent meg a társadalmi egyenlőtlenség, ha évezredek folyamán oly nagyszerűen lehetett élni nélküle? Előretörő lépés volt-e ez avagy ellenkezőleg? stb. stb. Néhány olyan meditációra sarkalló gondolat, mely a tradicionális kultúra önmegsemmisülésének meséjét tárná elénk, mely fellendülésének legfenységesebb pillanataiban alapozza meg elkerülhetetlen vesztét. Mandics tudományos munkássága a Danikon által hírhedtté tett PALEOASZTRONAUTIKA kérdéseit is érinti. Salló Ervinnel közösen írt könyve, a Zöld emberek, tollas kígyók, tüzes szekerek (Albatrosz Könyvkiadó, Bukarest, 1977) módszeres vizsgálata a világűrből látogatók földi jelenlétét tételező feltevéseknek. A könyv kritikai szempontból vizsgálja meg a feltevések három nagy csoportját és ítéli meg a felhozott bizonyítékok súlya szerint az egyes feltevéseket. Ez a könyv, mely jóval a későbbi UFO-láz kitörése előtt jelent meg, előfutára Mandics hasonló témájú későbbi könyveinek. PRÓZAI munkássága a Temesvári Golgota (Interart Studio, a Püski Kiadó Kft. és a Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1991) című háromkötetes történelmi dokumentum regényében csúcsosodik ki, mely hiteles és alapos tolmácsolása az 1989. december végi eseményeknek. A forró napok döbbenetét és reményteljes várakozását, a temesvári szellem hamu alatt szunynyadó szikrájából nőtt hatalmas lángot érzékelteti, mely megváltoztatta Románia sorsát, meghatároza a szebb jövőbe vetett hitet, reményt. Egy mű, melyet méltón egészít ki a Temeswar, Symbol der Freiheit (Amathea Verlag, Wien — München, 1992) Hans Vastag és Manfred Engelmann társszerzőkkel közreadott, gazdag foto-dokumentumot tartalmazó kortörténeti műve, melyet csak Mandics György mindennapi publicisztikai munkássága múl felül, a Temesvári ÚJ SZÓ munkatársaként, ahol nap mint nap hiteles krónikása, hű beszámolója a város, az ország, a világ eseményeinek. Mindaz, amit eddig felsoroltunk, bőven elég lenne a halhatatlansághoz, ám Mandics György valódi énje az elkövetkezőkben fejeződik ki. Életcélja — ha lehet így nevezni munkásságának hevét — az ufológiai kutatások és elért eredményeinek minél átfogóbb megismertetésében áll mely, mint már említettük, paleoastrológiai vonatkozású művében már jelentkezik, hogy később az olyan ufológiai könyvekben teljesedjen ki, mint a román nyelven megjelent Omul şi universul (Enigma farfuriilor zburătoare în conştiinţa umană — Facla, Timişoara, 1983), vagyis — Az ember és a világegyetem — a repülő csészealjak rejtélyei az emberi tudatban és az Explicaţiile de lingă noi (Editura Albatros, Bucureşti, 1989), vagyis: Kézenfekvő magyarázatok c. művek. Az előbbi, az ember és világegyetem tömör összefoglalása a repülő csészealjakkal kapcsolatos nézeteink megjelenéseinek és e nézetek átalakulásainak az utóbbi százegy évben (1878—1978). A könyv második részében bemutatja az eddigi UFO-kutatások módszertani buktatóit , felvázolja, egy teljesen eredeti koncepció alapján, az UFO-kutatás egy új lehetőségét. A Kézenfekvő magyarázatok c. kötet négy esettanulmányt tartalmaz (Piri Reis térképe, a Delhi vasoszlop rozsdamentességének rejtélye, a Palenque-i asztronauta sírhely kérdése és a Salzburg-i esztergályozott, kőszénbe zárt vasdarab) bermitatva a valamennyi létező feltevést, melyek után a szerző saját megoldását is ismerteti az eredeti bizonyítékok gondos mérlegelése és tanulmányozása után. A TUDOMÁNYOS FANTASZTIKUS művekből, a Vasvilágok (Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1986), a Gubclakók (Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1988) és A Dromosz (Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1992), fényesen kiviláglik, hogy a műfaj megújítója jelentkezik. Matematikai képzettségéből eredendően új módszert talál ki. A módszer lényege az axiomatikus világmodell megalkotása. Kevésbé aforisztikusan ez azt jelenti, hogy a mű elején a szerzőpáros — mert sci-fi regényeiben felesége M. Veress Zsuzsanna már aktív szerzőtársa —, tételesen megfogalmazza azokat az elveket, melyek az eddigiektől eltérő társadalmi rendszerek létrehozására alkalmasak. Ezek után a szerzők leírják, miképpen fejlődne egy társadalom több tízezer ciklus alatt, az adott törvények alapján. A tizenkét kötetből álló ciklusra tervezett összmű a Herkulesz munkák mítoszával ötvöződik, minden egyes kötet egy-egy társadalom modelljét ábrázolja, amely szimbolikus alapon kapcsolatba hozható Herkules egy-egy munkájával. A könyv megírásmódján az anti-utópia Orwell által fémjelzett irányzatával mutat rokonságot, ám rendszerében és teljességében eltér az orwelli műtől. Mivel nem egy hős életvonalát követi, valamennyi kötet nem tulajdonképpeni regény, hanem novellafüzér formájában íródik. Ez a mozaikos szerkezet módot ad arra, hogy a társadalmat teljességében, keresztmetszetében és az egész társadalomszerkezeti időbeli változásaiban és átalakításában ábrázolja, a rendszer látszólagos fénykorától, bukásáig. Mandics véleménye szerint, a sci-fi szükségszerűség, mert másként nem lehet körülírni azokat a társadalmi mondanivalókat,melyeket ki kell mondani. Még mindig van olyan társadalmi kérdés, amelynek megoldásától nem csak mi, kelet-európaiak, de a nyugati demokráciák is csillagtávol vannak. Messze vagyunk még attól az ideális államtól, melyet egy igazi humanista intellektuel elképzelhet. Sajnos, ebből a 12 kötetre tervezett ciklusból eddig csak az említett három kötet jelent meg. Időközben pótolhatatlan veszteség érte a szerzőt: 1991-ben súlyos, hosszas, de angyali türelemmel és éber értelemmel viselt szenvedés után, felesége M. Veress Zsuzsanna, elhunyt. A földönkívüli lények iránt érdeklődők értékes adatokat találnak a szerző legutóbb megjelent, Az UFÓ-k formavilága c. művében (Negyedik típusú találkozások, 1992/8, Budapest). Mit tart Mandics György kiemelkedő jelentőségűnek életművében? A nagyfokú nyitottságot, a sokműfajúságot, a demokráciáért való elkötelezett harcot, függetlenül a választott irodalmi vagy tudományos formától. Hivatalos elismerésként a Harmadjáték c. kötetéért a Román Írószövetség debüt-díját nyerte el 1978-ban, és a Vasvilágok scifi kötetével a Magyar Sci-fi Társaság 1987-es Arany Meteor díját érdemlte ki. F. Nagy Klára ÉLET BAZÁR MANDICS GYÖRGY, a mi derik Gyuszink 50 éves. Több mint nyolc éve lapunk, a Szabad Szó, majd 89 decemberétől Temesvári ÚJ SZÓ állandó munkatársa. Mint újságírónak, legkedvesebb műfaja a nyílt, szókimondó politikai kommentár, de amikor arra van szükség, sporttudósítást vagy bármi egyebet megír, ő a lap Jolly Jokeré. Rengeteget dolgozik, óriási a munkabírása, de a szerkesztőségben szerteágazó elfoglaltságai miatt a legváratlanabb időpontokban bukkan fel. Enek ellenére mindig számítani lehet az általa beígért anyagokra. Ellentmondásos egyéniség, sokan csak azért veszik meg az ÚJ SZÓ-t, hogy Mandics írásait elolvassák, mások meg éppen azért nem veszik meg, mert ír benne.. . Egy közvéleménykutatás kimutatta: az ÚJ SZÓ-ban az ő írásai a legnépszerűbbek! Kívánunk Neked hosszú, sikeres könyvekben gazdag életet, töretlen munkabírást és harcos lendületet ebben a nagy bazárban, amit Életnek hívnak! (—P—) 3 oldal