Temesvári Új Szó, 1993. október-december (5. évfolyam, 957-1019. szám)
1993-10-01 / 957. szám
Hogyan lett egy szúnyogcsípéstől az asztaloslegényből egyszeriben festő? A sorsfordító történet idején, 1861-ben Munkácsy Mihály tizenhat esztendős múlt. Édesapja, tisztes ,sótiszt, már tíz éve halott. Közben a fiú annyira lusta volt tanulni, hogy egyik nagybátyja ezeket a szavakat intézte hozzá: • Nem tanulsz? Asztalosmesterségre adlak! Ha valami, az aztán egyáltalán nem érdekelte az inarat, öreg mestere újabb és újabb csatára indult, hogy jobb belátásra, főként pedig jobb munkára serkentse. Hát én mostan kiásom a csatabárdot! – szokta mondani az öreg. Mit sem használt. Az ifiúr ment a saját feje után. Akkor is, amikor úrnak eredt. Előbb fölvette pitykés zekéjét, belebújt sujtásos nadrágjába, kurta csizmájába. Elindult. Menegetett, egészen a másik nagybátyjáig. Hátha az tud valami okosabbat. Az meg? összecsapta a kezét. - Hát ,■ te! - ámuldozott. - Kicsi öcsikém! Sem mosoly! Sem morcosság! Semmi sincs az arcodon! - Én fázom! - húzta össze magát a fiú. Azonnal ágyba dugták. Hetekig rázta a hideg. Ismétlődtek lázrohamai. Derűs csak az orvos volt. Az vigasztalta: - Ez csupán egy szúnyog műve. Csípésétől lett ez a váltóláz. Szokták mondani mocsárláznak is. Mindegy. Elmúlik. A napok teltek. A fiú egyszer csak fölfedezte, bekeretezett metszetek vannak a falon. Tintát, tollat kért. Másolta, lerajzolta mindegyiket. - Nem is rossz! Nem is rossz! - mondta a nagybácsi egyikre is, másikra is. Különösen annak a képnek a másolata sikerült, amelyiken éppen ássák ki a csatabárdot. A fiú mosolygott, elégedett volt magával, túszon végre ő is a kedve szerint kezdett el most valamit. A nagybácsi késs el is vitte őt a helybeli, kiérdemesült bécsi piktorhoz, Fischer bácsihoz, hadd rajzolgasson, netánfestegessen annál. Ettől végképp meggyógyult. Szorgalmasan tanult rajzolni, festeni. Már nem is másolt. Legföljebb modellt használt. Föl is figyelt rá Szamossy Elek, a fiatalabb és modernebb festő, akinek aradi műtermébe bejáratos lett. Lassacskán Pestre készülődött tovább tanulni. Pedig nagybátyja már dte volna haza. De nem! - ugyan be nem lépek többé asztalosműhelybe! - mondta a fiú. - Miért nem? - Mert festő vagyok. Egy kaliforniai társaság kifejlesztette a kontaktlencse fülbeli megfelelőjét, mely jobban működik, mint a hagyományos készülékek, és nincs látható alkatrésze a fülön vagy a fül körül. Kétévi nemhivatalos próba után 1992 áprilisában a társaság klinikai kísérletekbe kezdett és remélik, hogy az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerhivatala idén engedélyezi az új eszköz használatát. A találmányt azoknak a hallássérült embereknek szánják, akik nem használnak hallásjavító eszközöket, mivel csúnyának és nem eléggé hatékonynak tartják azokat. A lakosság több mint öt százaléka hallássérült, de közülük csak minden tizedik használ hallásjavító eszközt. A "füllencse" három részből áll; fő eleme egy apró átalakító (mérete egy kontaktlencse átmérőjének a fele), amit a doktor egy csepp olajjal a dobhártyára illeszt. Az eszköz folyamatosan hordható és ha szükséges, könnyen eltávolítható. A felhasználó ruhájára van erősítve egy kis mikrofon, ami érzékeli és továbbítja a hangot egy elemmel táplált tekercshez. A tekercsen átfolyó váltakozó áram mágneses teret kelt, ami az átalakító segítségével megrezegteti a dobhártyát. A tekercshez használt elem 12 órán keresztül üzemképes. A külső alkatrészek bárhol elhelyezhetők a testen, a fülbevalóban vagy a kalapon, figyelembe véve a tekercs és az átalakító közötti távolságot. A kutatók jelenleg az elem méretének csökkentésén dolgoznak. A tervezésnél a legfontosabb szempont az volt, hogy a hallójárat szabadon maradjon. A legtöbb hallásjavító készülék ugyanis elzárja a hallójáratot, ami rontja a hallást az alacsonyabb frekvenciákon, ahol a hallásromlás nem annyira jelentős. (New Scientist) Tokió és Osaka, a két japán város áll annak a listának az élén, amely a dollárban számolva drágaságuk alapján rangsorolja a világ városait. A megélhetés tekintetében a lista ötödik helyére ugrott Moszkva, Budapest a 36-ik, míg a sereghajtó 44. a zimbabwei főváros, Harare, valamint az indiai Bombay. A listát évente kétszer állítja össze a genfi székhelyű Corporate Resources Group nevű magáncég. Tokió 192, Osaka 180 pontot "gyűjtött", utánuk az afrikai Libreville (137) és Brazzaville (134) következik. Moszkva 132 pontjával került az ötödik helyre, és ezzel az európai kontinens legdrágább városa lett. Uralkodói almanach A földkerekség százkilencvennél több független országa közül jelenleg még 44 monarchia. Ezek közül tizenhétnek - a Brit Nemzetközösség országainak - közös az uralkodója: II. Erzsébet. Csak egyetlen ország, japán uralkodója visel császári címet. Európának jelenleg 11 uralkodója (Andorra, Belgium, Dánia, Nagy-Britannia, Liechtenstein, Luxemburg, Monaco, Hollandia, Norvégia, Svédország és Spanyolország) és öt trónkövetelője (Albánia, Bulgária, Románia, Szerbia és Oroszország) van. A 42 évi uralkodás után elhunyt Baldvin belga király III. Rainer monacói herceg után a legrégebben trónra került államfő volt Európában. Nemzetközi összehasonlításban korunk leghosszabb ideig trónon levő uralkodója az 1989 januárjában elhunytHirohito japán császár volt. Uralkodása 61 éven át tartott, az ugyanannak az évnek novemberében elhunyt II. Ferenc József liechtensteini nagyherceg kerek fél évszázadig uralkodott. (AFP) ! MARLON ! ! BRANDO A FELEDÉKENYÍ! Marlon Brando 69 évesen emlékiratait írja, de már ki-kihagy az emlékezete. Ezért a napokban felhívta telefonon Ursula Andresst, a hatvanas-hetvenes évek egyik híres film-szexbombáját és megkérdezte: - Mondja kedves Ursula, szerelmeskedtem én magával valamikor? A hír szerint Ursula lecsapta a telefont, de csak azért, mert épp éjszaka volt. Reggel azonban visszahívta Brandot és két órán át beszélgettek. Az eredményt Marion Brando és kiadója mélységes titokban tartja. r VISSZA "" PORCELÁNHOZ ! Nemrégen még a modern technika eredményének számítottak a plasztikból vagy keménypapírból készült tányérok és poharak, amelyeket egyszeri használat után el lehetett dobni. Nem volt szükség mosogatásra. Hamarosan azonban magasra tornyosultak a hulladékhegyek. Nehogy égig érjenek, sok németországi rendezvényen kötelezően visszatértek a többször használatos edényekhez. Az úttörő a stuttgarti városi tanács volt, amely mosogatógépeket szerzett be, s azokat alkalmanként kikölcsönözte. Első ízben a kieli héten próbálta ki ezt az eljárást a schleswig-holsteini tartományi főváros. A müncheni októberi ünnepségeken már évek óta előnyben részesítették önkéntességi alapon az elmosható poharakat és tányérokat. Most már nem csak városi hatóságok, hanem magánvállalatok is kölcsönöznek mozgatható mosogatógépeket, poharakat és porcelánedényeket. A népi, sport- és egyéb rendezvények részéről olyan nagy a kereslet, hogy néhány vállalatnál egy évvel előre kell az igényt bejelenteni. A "szekrényben tartott poharak és tányérok" növekvő irányzata már a vendéglőkben és a szállodákban is megfigyelhető - nem kétes, hogy a porceláné a jövő a gasztronómiai ágazatban, már csak környezetvédelmi okokból is - mondta Karlheinz Sammet, ő csak tudja - írta a DPA német hírügynökség - hiszen vállalata fél év óta gyárt étkészleteket. Az üvegpoharak és a porcelán étkészletek használata a különböző rendezvényeken mind nagyobb sikert arat a közönség körében. v A világ legmagasabb hegycsúcsa, a Csomolungma (Mount Everest), amelynek magasságát most mérik a legkorszerűbb műszerekkel, nem elégszik meg azzal, hogy évente néhány milliméterrel "növekszik", de évente vízszintesen is elmozdul 15-30 centiméterrel. Ezt állapította meg egy kínai tudós, aki a napokban hozta nyilvánosságra számításait. Benoit Chamoux, a francia-olasz Himalájaexpedíció vezetője elmondta az AFP tudósítójának, hogy a három utóbbi évtizedben a Mount Everest csúcsának évenkénti 15-30 centiméteres kelet-nyugat irányú elmozdulását észlelte egy kínai topográfus. Ami pedig a "növekedést" illeti, a Mount Everest északi része évente 4 milliméterrel emelkedik. Az expedíció vezetői egyébként közölték a Mount Everest új hivatalos magasságát - 8846,10 méter -, amelyet első ízben mértek egyidejűleg a nepáli és a kínai oldalon, mégpedig eddig példátlan pontossággal. A legutóbbi mérésen, 1975- ben 2,03 méterrel nagyobb magasságot mértek. (AFP) A HÖLGY HARAP! Gyermekkorában ügyvéd akart lenni. Igaz, csak celluloid-vérszívó, de a filmvásznon amúgy tisztességesen vérengzik, feltépi az emberek torkát, gyilkol - hogy életben maradjon. Amúgy érzékeny, szánalomra méltó, mellesleg igen vonzó nőszemély. Egyszóval nem könnyű eset. Épp a bonyolultsága miatt figyelt fel a szerepre Anne Parillaud, a francia film egykori üdvöskéje, aki Alain Delon oldalán kezdte pályafutását. Anne ügyeletes szépikéből tizenöt év alatt Intellektuális, izgalmas nővé érett, és ennez igazodnak a szerepei is. Legnagyobb sikerét a "Nikita" című filmben aratta, amely meghozta számára a hírnevet, a nemzetközi elismerést. Ebben a szerepben figyelt fel rá John Landis amerikai rendező, és felajánlotta számára készülő, szokatlan vámpírfilmjének főszerepét. Úgy tűnik, a "harapós hölgy" hamarosan Hollywood legújabb "Vérengzője" lesz.