Temesvári Új Szó, 1994. április-június (6. évfolyam, 1084-1147. szám)

1994-04-01 / 1084. szám

VI. /1084 péntek, 1994. április L, 4 oldal, ára: 50 lej VÁLASZTÁST? IGEN, HA MINKET... A Parlament tehetetlensége a 2/3-os törvények esetében amelyek pedig nem halogath­atók tovább, egyre nyilván­valóbb. A Hatalom ezeket az alaptörvényeket a maga mo­dorában szeretné megoldani, vagyis hogy legyen ugyan törvény, de rajta legyen annyi kiskapu, hogy a Hatalom régi jó pártállami gyakorlatához híven nem a törvényekkel, hanem törvényellenes határoza­tokkal is kormányozhasson, bármit is mond az ellenzék, nyilván az ellenzék ellenáll az ilyen csalárd törvények megszavazásának, amit aztán a Hatalom úgy állít be, hogy bizony az Ellenzék nem akarja a Reformokat. A földtör­vénnyel kapcsolatos mani­pulációk ismételten bebizonyí­tották, hogy ez a Kormány a magántermelők gátlástalan kiszipolyozásával kívánja élet­ben tartani a rendszert, s dehogy akar a deszcentralizált, igazi piacgazdaságot. Igen cen­tralizált, állami többségű gaz­daságot akar, mindig akkora embertömeggel, amelyik kézben tartásával biztosíthatja a választási sikert. (Ha nem rám szavaztok, mehettek munkanél­külinek, mondják el ezerszer a mesterségesen életben tartott vállalatokban.) A 2/3-os törvények megsza­­vazhatatlansága újra felveti a nagy kérdést­, legyenek-e előrehozott szavazások, vagy sem? Az ellenzék egyértelműen ezt kívánja. A Hatalom hosszú ideig azzal érvelt, hogy azért nem akarja ezt, mivel egy ilyen választási procedúra 6-7 hónappal meghosszabbítaná a reformfolyamatot. Persze ez egy röhögnivaló érv, hiszen a jelenlegi kormánytöbbség las­san 4 éve halogatja az alap­törvények elfogadását, halogatja az alapvető reform­törvényeket, ezért is veszítette el a tömegek kezdeti nyomasztó többségi támogatását. Ami 4 évig nem volt sürgős, most egyszerre nagyon sürgős lett? A csoda persze nem csoda, az ok a csapdahelyzet: az Európa Tanács és nyugat felé orientálódva, végül a Hatalom a nyakára hozta a nemzetközi ellenőrzést, amelyet eddig fölényesen elutasított bármikor a "belügyekbe való bea­vatkozás" szólamával. Ha vis­zont Európától kapni is akarunk valamit, Európa a jogokért kötelességek telje­sítését is követeli. A rapor­­tőrök jelenléte alapvetően megváltoztatta az eddigi játékszabályokat. Hol ebben hol abban kénytelenek engedni. S előbb utóbb remélhetően kiderül, hogy valamennyi pon­tot komolyan kell venni, ha Románia elvárja hogy őt is komolyan vegyék. Sarokba szorítva így a Hatalom kénytelen elmélkedni arról, amit magától esze ágá­ban sem lett volna megenged­ni: az idő előtti választásokról. Nastase úr a legutóbbi sajtó­­tájékoztatóján először beszélt arról, hogy a Hatalom milyen feltételek mellett lenne haj­landó az előrehozott válasz­tásokat elfogadni. A szög rögtön kibújt a zsákból, erre csakis akkor lenne hajlandó, ha előzőleg helyhatósági válasz­tásokat is tartanának. Hogy miért? Világos. A szavazóbi­zottságok, a Prefektusok így kellő nyomást tudnának gyako­rolni az emberekre, hogy a Hatalomhű erőket újravá­lasszák. A jelenlegi ellenzéki helyhatósági vezetők azért nem kapnak pénzt, hogy ezeket az emberek hozzá nem értőnek vegyék, s így a jelenlegi Hatalomra voksoljanak. Majd ezen emberek segítségével, és természetesen a saját embereik segítségével az ellenzéket félreállítsák, akárcsak ezt jópárszor megtették amikor még hol bolsevikinek, hol kommunistának, hol munkás­pártinak, hol szocialistának nevezték magukat. Pedig ha jól megnézzük valójában egyetlen elnevezés lett volna jogos: Karrieristák. Romá­niában a gáncsnélküli karrie­risták uralkodnak, s nem csak 45 éve, de jóval régebb. Szomorú, de így van. Igazi működő Demokrácia csak szi­gorú jogállamban lehetséges. És pedig nem volt igazán jel­lemző a sokféle nyílt vagy burkolt Diktatúra hazai tör­ténelmi láncolatában, amelyben a demokrácia sohasem szilár­dulhatott meg igazán, mert máris következett egy újabb kísérlet a zsarnokságra, az egyszemélyes vezetésre az amúgy is nem sokra tartott de­mokratikus játékszabályok tel­jes figyelmen kívül hagyásával. Az angolok s az amerika­iak több mint száz éve gyako­rolják, s mégis akad benne elég rész. A demokrácia az egyik legigényesebb politikai struktúra. De bár már ott tar­tanánk, hogy a működés bajait róhatnánk fel, s nem a meg nem születést siratnánk egyre. Mandics György A Romániai Református Egyház kezdettől fogva elkö­telezett híve a romániai demokratikus átalakulásoknak, az európai integrációnak, az emberi és kisebbségi jogok ügyének valamint a nemzeti és vallási megbékélésnek. Készséges hozzájárulásként az Európa Tanács jelen­téstevőinek Friedrich König és Gunnar Jansson uraknak a felelős ténymegállapító mun­kájához, a Romániai Refor­mátus Egyház képviseletében a következő jelentést tesszük. 1. Egyházunk messze­menően érdekelt Románia demokratikus átalakulásának és európai beilleszkedésének ügyében - hiszen ez saját hí­veinek is érdeke, és a vallásszabadság érvényesü­lésének előfeltétele. Erkölcsi kötelességének tart­ja felemelni szavát a társadal­mi, törvényhatósági igazságta­lanságok ellen, a jogosság és igazságosság érdekében. Ezen evangéliumi hivatása a demok­ratikus jogállamiság követel­ményeivel is összhangban van. Megdöbbenéssel nyugtázzuk, hogy - részben - eleget téve az Európa Tanács megha­gyásának, Iliescu elnök az igazságtalanul elítélt magyar politikai foglyokkal együtt a volt Ceausescu-féle pártnomen­klatúra tömeggyilkosságért elítélt hírhedt tagjait is amnesztiában részesítette - egyazon mértéket alkalmazva az áldozatokra és a kommu­nista gyilkosokra. Nyilvánva­lóvá vált tehát, hogy a hata­lom a kommunista visszaren­deződés túszaiként kezelte az etnikai alapon kiszemelt szegény magyarokat. 2. Egyházunk a kisebbségi jogok biztosítása terén is közvetlenül érdekelt, hiszen hívei valamennyien a magyar nemzetközösség köréből valók. Ebben a tekintetben teljes közösségre jutottunk a ma­­garságunkat tömörítő többi k­atolikus, evangélikus és unitárius - történelmi egyhá­zakkal, melyeknek vezetői együtt alkotják a Romániai Magyar­­­eresztyén Egyházak Állandó Értekezletét. Hasonlóképpen közösséget vállalunk az összes romániai kisebbségekkel, melyektől a­­zonban a román hatalmi manipuláció igyekszik elide­geníteni. 3. Az Európa Tanács egyes ajánlásai és követelményei egyként vonatkoznak ma­gyarságunkra és egyházunkra. Kétszeres­­ vallási és etnikai kisebbségi állapotunkban ez különösképpen érvényes az oktatásügyre. (Folytatás a második oldalon) Előterjesztés a Romániára vonatkozó 176-os Európa Tanácsi Véleményezés (Opinion No. 176) ajánlásainak teljesítéséről ADJUNK MÁR A KÜLSŐRE IS... A középületek és köz­létesítmények karbantar­tásáért felelős műszaki igaz­gatóság javaslatára a te­mesvári városi tanács 401 627 000 lej kiutalását hagyta jóvá, a Ceahlau, Ungureanu, Iuliu Maniu utcákban, valamint a Szt. György téren található műemlék épületek tata­rozására. Nagypéntek: JÉZUS keresztútja a Golgotára INTERPELLÁCIÓK A PARLAMENTBEN Ezen a héten Kép­­viselőházban két Maros megyei képviselőnk élt az interpelláció jogával. Borbély László a Műve­lődésügyi minisztertől arra kért magyarázatot, hogy milyen indokok alapján ta­gadták meg a maros­vásárhelyi Bernády György Művelődési Egyesületnek a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermének kibérlését a Bem József születésének 200. évfor­dulója alkalmából ren­dezett megemlékezésre, egyáltalán kell-e a szín­háznak - és milyen ren­delkezés értelmében - külön engedélyt kérnie hasonló esetekben; s végül: lévén jelentős tu­dományos-művelődési ren­dezvényről szó, kit terhel a visszautasító döntés felelőssége? Kerekes Károly annak az általa korábban beter­jesztett törvényjavaslatnak a sorsáról érdeklődött a Kormánynál, amely lehe­tővé tenné a 70 éven felüliek számára az in­gyenes utazást a városi közszállítási eszközökön. A Kormány ugyanis kétszeri kérésre sem válaszolt, pedig a Képviselőház jogi illetve pénzügyi-költ­ségvetési szakbizottsága kedvezően véleményezte a javaslatot, amelyet a munkaügyi és társadalom­biztosítási szakbizottság is támogat. ✓ ÓRA •» Tegnap Magyarország­ra érkezett az orosz államfő, aki főleg gazdasági kér­désekről, többek között a volt Szovjetúnió magyaror­szági adósságáról tárgyal ma­gyar partnerével. •» Zsirinovszkij orosz ultranacionalista pártvezér finnországi látogatásra készül, ahol egy szemináriumon venne részt Oroszország Európa Tanács-i tagsága ügyében. A finn hivatalos szervek nem hajlandók fogadni. ** II. János Pál pápa ősszel az Egyesült Államok­ba látogat, ahol több mint valószínű az ENSZ-ben is beszédet mond majd. MAGYARORSZÁGI KÁRPÓTLÁSI JEGYEKKEL RENDELKEZŐK FIGYELMÉBE! KÁRPÓTLÁSI JEGYET VÁSÁROLUNK MAGAS ÁRFOLYAMON ÉRDEKLŐDNI 10-18-ig, a 056/ 14 telefonszámon lehet

Next