Temesvári Új Szó, 1994. április-június (6. évfolyam, 1084-1147. szám)
1994-04-01 / 1084. szám
VI. /1084 péntek, 1994. április L, 4 oldal, ára: 50 lej VÁLASZTÁST? IGEN, HA MINKET... A Parlament tehetetlensége a 2/3-os törvények esetében amelyek pedig nem halogathatók tovább, egyre nyilvánvalóbb. A Hatalom ezeket az alaptörvényeket a maga modorában szeretné megoldani, vagyis hogy legyen ugyan törvény, de rajta legyen annyi kiskapu, hogy a Hatalom régi jó pártállami gyakorlatához híven nem a törvényekkel, hanem törvényellenes határozatokkal is kormányozhasson, bármit is mond az ellenzék, nyilván az ellenzék ellenáll az ilyen csalárd törvények megszavazásának, amit aztán a Hatalom úgy állít be, hogy bizony az Ellenzék nem akarja a Reformokat. A földtörvénnyel kapcsolatos manipulációk ismételten bebizonyították, hogy ez a Kormány a magántermelők gátlástalan kiszipolyozásával kívánja életben tartani a rendszert, s dehogy akar a deszcentralizált, igazi piacgazdaságot. Igen centralizált, állami többségű gazdaságot akar, mindig akkora embertömeggel, amelyik kézben tartásával biztosíthatja a választási sikert. (Ha nem rám szavaztok, mehettek munkanélkülinek, mondják el ezerszer a mesterségesen életben tartott vállalatokban.) A 2/3-os törvények megszavazhatatlansága újra felveti a nagy kérdést, legyenek-e előrehozott szavazások, vagy sem? Az ellenzék egyértelműen ezt kívánja. A Hatalom hosszú ideig azzal érvelt, hogy azért nem akarja ezt, mivel egy ilyen választási procedúra 6-7 hónappal meghosszabbítaná a reformfolyamatot. Persze ez egy röhögnivaló érv, hiszen a jelenlegi kormánytöbbség lassan 4 éve halogatja az alaptörvények elfogadását, halogatja az alapvető reformtörvényeket, ezért is veszítette el a tömegek kezdeti nyomasztó többségi támogatását. Ami 4 évig nem volt sürgős, most egyszerre nagyon sürgős lett? A csoda persze nem csoda, az ok a csapdahelyzet: az Európa Tanács és nyugat felé orientálódva, végül a Hatalom a nyakára hozta a nemzetközi ellenőrzést, amelyet eddig fölényesen elutasított bármikor a "belügyekbe való beavatkozás" szólamával. Ha viszont Európától kapni is akarunk valamit, Európa a jogokért kötelességek teljesítését is követeli. A raportőrök jelenléte alapvetően megváltoztatta az eddigi játékszabályokat. Hol ebben hol abban kénytelenek engedni. S előbb utóbb remélhetően kiderül, hogy valamennyi pontot komolyan kell venni, ha Románia elvárja hogy őt is komolyan vegyék. Sarokba szorítva így a Hatalom kénytelen elmélkedni arról, amit magától esze ágában sem lett volna megengedni: az idő előtti választásokról. Nastase úr a legutóbbi sajtótájékoztatóján először beszélt arról, hogy a Hatalom milyen feltételek mellett lenne hajlandó az előrehozott választásokat elfogadni. A szög rögtön kibújt a zsákból, erre csakis akkor lenne hajlandó, ha előzőleg helyhatósági választásokat is tartanának. Hogy miért? Világos. A szavazóbizottságok, a Prefektusok így kellő nyomást tudnának gyakorolni az emberekre, hogy a Hatalomhű erőket újraválasszák. A jelenlegi ellenzéki helyhatósági vezetők azért nem kapnak pénzt, hogy ezeket az emberek hozzá nem értőnek vegyék, s így a jelenlegi Hatalomra voksoljanak. Majd ezen emberek segítségével, és természetesen a saját embereik segítségével az ellenzéket félreállítsák, akárcsak ezt jópárszor megtették amikor még hol bolsevikinek, hol kommunistának, hol munkáspártinak, hol szocialistának nevezték magukat. Pedig ha jól megnézzük valójában egyetlen elnevezés lett volna jogos: Karrieristák. Romániában a gáncsnélküli karrieristák uralkodnak, s nem csak 45 éve, de jóval régebb. Szomorú, de így van. Igazi működő Demokrácia csak szigorú jogállamban lehetséges. És pedig nem volt igazán jellemző a sokféle nyílt vagy burkolt Diktatúra hazai történelmi láncolatában, amelyben a demokrácia sohasem szilárdulhatott meg igazán, mert máris következett egy újabb kísérlet a zsarnokságra, az egyszemélyes vezetésre az amúgy is nem sokra tartott demokratikus játékszabályok teljes figyelmen kívül hagyásával. Az angolok s az amerikaiak több mint száz éve gyakorolják, s mégis akad benne elég rész. A demokrácia az egyik legigényesebb politikai struktúra. De bár már ott tartanánk, hogy a működés bajait róhatnánk fel, s nem a meg nem születést siratnánk egyre. Mandics György A Romániai Református Egyház kezdettől fogva elkötelezett híve a romániai demokratikus átalakulásoknak, az európai integrációnak, az emberi és kisebbségi jogok ügyének valamint a nemzeti és vallási megbékélésnek. Készséges hozzájárulásként az Európa Tanács jelentéstevőinek Friedrich König és Gunnar Jansson uraknak a felelős ténymegállapító munkájához, a Romániai Református Egyház képviseletében a következő jelentést tesszük. 1. Egyházunk messzemenően érdekelt Románia demokratikus átalakulásának és európai beilleszkedésének ügyében - hiszen ez saját híveinek is érdeke, és a vallásszabadság érvényesülésének előfeltétele. Erkölcsi kötelességének tartja felemelni szavát a társadalmi, törvényhatósági igazságtalanságok ellen, a jogosság és igazságosság érdekében. Ezen evangéliumi hivatása a demokratikus jogállamiság követelményeivel is összhangban van. Megdöbbenéssel nyugtázzuk, hogy - részben - eleget téve az Európa Tanács meghagyásának, Iliescu elnök az igazságtalanul elítélt magyar politikai foglyokkal együtt a volt Ceausescu-féle pártnomenklatúra tömeggyilkosságért elítélt hírhedt tagjait is amnesztiában részesítette - egyazon mértéket alkalmazva az áldozatokra és a kommunista gyilkosokra. Nyilvánvalóvá vált tehát, hogy a hatalom a kommunista visszarendeződés túszaiként kezelte az etnikai alapon kiszemelt szegény magyarokat. 2. Egyházunk a kisebbségi jogok biztosítása terén is közvetlenül érdekelt, hiszen hívei valamennyien a magyar nemzetközösség köréből valók. Ebben a tekintetben teljes közösségre jutottunk a magarságunkat tömörítő többi katolikus, evangélikus és unitárius - történelmi egyházakkal, melyeknek vezetői együtt alkotják a Romániai Magyareresztyén Egyházak Állandó Értekezletét. Hasonlóképpen közösséget vállalunk az összes romániai kisebbségekkel, melyektől azonban a román hatalmi manipuláció igyekszik elidegeníteni. 3. Az Európa Tanács egyes ajánlásai és követelményei egyként vonatkoznak magyarságunkra és egyházunkra. Kétszeres vallási és etnikai kisebbségi állapotunkban ez különösképpen érvényes az oktatásügyre. (Folytatás a második oldalon) Előterjesztés a Romániára vonatkozó 176-os Európa Tanácsi Véleményezés (Opinion No. 176) ajánlásainak teljesítéséről ADJUNK MÁR A KÜLSŐRE IS... A középületek és közlétesítmények karbantartásáért felelős műszaki igazgatóság javaslatára a temesvári városi tanács 401 627 000 lej kiutalását hagyta jóvá, a Ceahlau, Ungureanu, Iuliu Maniu utcákban, valamint a Szt. György téren található műemlék épületek tatarozására. Nagypéntek: JÉZUS keresztútja a Golgotára INTERPELLÁCIÓK A PARLAMENTBEN Ezen a héten Képviselőházban két Maros megyei képviselőnk élt az interpelláció jogával. Borbély László a Művelődésügyi minisztertől arra kért magyarázatot, hogy milyen indokok alapján tagadták meg a marosvásárhelyi Bernády György Művelődési Egyesületnek a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermének kibérlését a Bem József születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésre, egyáltalán kell-e a színháznak - és milyen rendelkezés értelmében - külön engedélyt kérnie hasonló esetekben; s végül: lévén jelentős tudományos-művelődési rendezvényről szó, kit terhel a visszautasító döntés felelőssége? Kerekes Károly annak az általa korábban beterjesztett törvényjavaslatnak a sorsáról érdeklődött a Kormánynál, amely lehetővé tenné a 70 éven felüliek számára az ingyenes utazást a városi közszállítási eszközökön. A Kormány ugyanis kétszeri kérésre sem válaszolt, pedig a Képviselőház jogi illetve pénzügyi-költségvetési szakbizottsága kedvezően véleményezte a javaslatot, amelyet a munkaügyi és társadalombiztosítási szakbizottság is támogat. ✓ ÓRA •» Tegnap Magyarországra érkezett az orosz államfő, aki főleg gazdasági kérdésekről, többek között a volt Szovjetúnió magyarországi adósságáról tárgyal magyar partnerével. •» Zsirinovszkij orosz ultranacionalista pártvezér finnországi látogatásra készül, ahol egy szemináriumon venne részt Oroszország Európa Tanács-i tagsága ügyében. A finn hivatalos szervek nem hajlandók fogadni. ** II. János Pál pápa ősszel az Egyesült Államokba látogat, ahol több mint valószínű az ENSZ-ben is beszédet mond majd. MAGYARORSZÁGI KÁRPÓTLÁSI JEGYEKKEL RENDELKEZŐK FIGYELMÉBE! KÁRPÓTLÁSI JEGYET VÁSÁROLUNK MAGAS ÁRFOLYAMON ÉRDEKLŐDNI 10-18-ig, a 056/ 14 telefonszámon lehet