Temesvári Új Szó, 1994. július-szeptember (6. évfolyam, 1148-1213. szám)

1994-07-01 / 1148. szám

* Új szó MAGAZIN | 1994 JÚLIUS 1. ■# új szó MAGAZIN * * ILLETLEN HÍRESSÉGEK A lángelmék, az eredeti egyéniségek nemigen tisztelik a hagyományokat, az etikettet, a pro­tokollt. Saját alkatukhoz, meggyőződésükhöz igazítják környezetüket, emiatt nemegyszer kerülnek összeütközésbe a többiekkel. A nagy zeneszerző, Brahms élete nem volt mentes a botrányoktól. Társaságra alkalmatlan lévén gyakran keltett rossz hangulatot egy-egy estélyen, amelyre esetleg kénytelenek voltak meghívni. Egyik ilyen alkalommal ekként búcsú­zott a házigazdától: - Tisztelt uram, elnézését kérem, ha a vendégei közül valakit elfelejtettem megsérteni! Bernard Shaw, a nem kevésbé híres angol író szintén nem tartozott a társaságképes emberek közé. Darabjaiban is feltűnő az érdes hangnem, amellyel általában az emberekhez vi­szonyult. Kerülte a társasági életet, olykor azon­ban nem térhetett ki egy-egy meghívás elől. Egyszer melléje telep­edett egy élénk beszédű, ám fölöttébb üresfejű nőszemély, s az író kel­letlenül hallgatta a szóáradatot. - El tudja képzelni, mester, hogy ha az ön eszét párosítanánk az én szépségemmel, milyen elragadó gyermekeink lehetnének? - lelkesedett a hölgy, mire Shaw keserűen válaszolt: - Ez kétségtelenül vonzó perspektíva. De mi történik akkor, ha ezek a gyerekek netán az én szépségemet, és az ön eszét öröklik?! Churchill rajongott a színházért és Shaw műveiért. A szerzőt mint embert viszont nem kedvelte. Shaw ezt a felemás viszonyt így érzékeltette a Churchillnek küldött levelében: ,VA Szent Johanna című darabom bemutatójára ezen­nel meghívom Önt és a barátját - ha van..." Churchill nem késlekedett a válasszal: "Sajnos nem tudok ott lenni a­ bemutatón. De nagyon szívesen megtekinteném a második előadást - ha lesz!" Vállra . Aki elhagyja hivatalát, azzal könnyen megesik, hogy máshon­nan is távoznia kell. Például a panoptikumból, így járt George Bush amerikai exelnök is. Utódja beiktatásának napján már ki is penderítették viaszfiguráját a párizsi Grevin Múzeumból, hogy ott is helyet adjon utódjának, Bill Clintonnak. Téves diagnózis vagy a menetrend" zsúfoltsága Nem ritkaság a fölösleges vak­béloperáció - ez eléggé közismert dolog. De mivel magyarázható? A livingstoni St. Johns Hospitalban négyévi tapasztalat alapján készült, s a British Medical Journalban közölt jelentés meglepő adatokkal szolgál az ilyen szükségtelen műtétek időbeli elosztásáról, fel­tűnően gyakoriak voltak azoknál a betegeknek akiket éjfél és reggel hat óra között szállítottak be a klinikára. A páciensek 46 száza­lékából, akiket ebben az időben hoztak be és három órán belül műtőasztalra fektettek, egészséges féregnyúlványt távolítottak el. Ez az arány a 6-12 óra között végzett beavatkozások esetében csak 18 százalék, a délutáni és az esti műtéteknél 26, illetve­­23 százalék volt. A jelentés ebből azt a reális következtetést vonja le, hogy a téves diagnózisok többnyire az éj­szakás orvosok számlájára írhatók. Éjszakai inspekcióra ugyanis rend­szerint fiatal, kevéssé tapasztalt se­bészeket osztanak be, akik restellik idősebb kollégáikat álmukból fel­zavarni, segítségül hívni őket, s az átfúródástól, a komplikációktól va­ló félelmükben inkább a kisebbik rosszat, azaz a műtétet választják. Előfordul, hogy a délelőtti ope­rációs "menetrend" zsúfoltsága miatt döntenek így. A folyóirat kommentárjában jogos aggodalom­mal mutat rá, hogy az éjszakai inspekciózás jelenlegi gyakorlata - ami egyébként nemcsak a St. John’s Hospitalra jellemző - tarthatalan. A cipzár és a gomb nél­küli ruhák megszállott tervezője a New Yorkban 23 éve élő jugo­szláv Zorán. A díszítés is fölös­leges, véli, és a női ruhák ne is tapadjanak a bőrre, mert az meglehetősen közönséges... A selyem és a kasmír a legmeg­felelőbb anyag, a színek közül a fehér, a sötétkék, a sötétbarna és a semleges fekete öltözteti­­legjobban a szebbik nemet, szól az időközben meggazdagodott divattervező nem kis feltűnést keltő véleménye. Hihetetlen véletlenek ta­lálkozása három kerékpáros fiatalember halálát okozta Franciaországban. Egy falusi dűlőúton kerekeztek, amikor hatalmas vihar kerekedett. A szél leszakította a felettük kifeszített villanyvezetéket, amely rájuk zuhant, és az áramütés mindhármukat megölte. Fantasztikus karrierjének újabb állomásához érkezett a Jezer: űreszközök egymás közötti és földi kommunikációjában kap főszerepet. A geostacionárius pályára helyezett távközlési mesterséges holdak 36 ezer kilométer magasságban "állnak" fölöttünk, s így a mikrohullámon küldött jelek oda-vissza csaknem 80 ezer kilométer utat tesznek meg, ami, annyit­­ jelent, hogy például távbeszélgetésnél a kérdés és a válasz között bő fél másodperc telik el. Ha pedig két szatelliten át folyik a beszélgetés a "futamidő" megduplázódik. Ezért a NASA és az ESA (Európai Űrkutatási Szervezet) olyan reléműholdak felbocsátását tervezi, amelyek a jelek roppant tömeget "kerülőút" nélkül továb­bítják a földi állomásoknak, de nem mikrohullámon, mert a mikrohullámú adósávok már túlzsúfoltak. Az ESA SLILEX programja (Semiconductor Laser Intersatellite Link Experiment) keretében egy európai konzorciu­mot bízott meg egymástól nagy távolságban, más-más pályán keringő mesterséges holdak kapcsolatát meggyorsító, egy­szersmind a továbbítható jelek mennyiségét növelő optikai rend­szer kifejlesztésére. A SLILEX berendezés most elkészült. Adóként lézerdiódát, vevőként fotodiódát alkalmaznak benne az infravörös tartományban, s olyan 25 centiméteres teleszkóp fogja össze a lézerfény nyalábját hajszálvékony sugárrá, amelynek tükre a fénynek csupán 2 százalékát nyeli el a normális 15 százalékkal szemben. Vagyis felülete szinte elképzelhetetlenül sima, mintha a Balatonon legfel­jebb négyzetcentiméteres hullá­mok lennének "engedélyezve". Első lépésként két geofizikai ESA-holdra szerelik fel a beren­dezést. Mivel a két műhold más-más pályán, különböző idő­tartam alatt kerüli meg a Földet, napjában többször is úgynevezett keresősugárral meg kell keresni­ük egymást, ami ugyancsak hihetetlen pontosságot kíván, megint hasonlattal élve: mintha Budapestről egy müncheni ablakot kellene megcélozni. Holott közben a műholdak másodpercenként több kilomé­teres sebességgel száguldanak! Ha majd a Naprendszer távoli bolygói felé tartó űrszondákat is lézeres távközlő berendezésekkel látják el, sokkal több és na­gyobb felbontású képet küldhet­nek felfedező útjukról, mint jelenleg. "A nudistra strandra, kérem!" Párizs harangjai Leltárba vették Párizs ha­rangjait. Eddig csak 300 ha­rangról tudtak, kiderült azon­ban, hogy ez a szám téves. A francia főváros templomtor­nyaiban és középületeiben 820 kisebb-nagyobb harangot írtak össze, jó néhányat például egyes kerületekben a városhá­zán, a régi kórházakban, to­vábbá a kolostorokban és a temetőkben. Néhány nagyon­­öreg, kivételes értékű példányt is találtak. A Saint Merri-tem­­plom egyik harangja 1331-ből (a százéves háború előtti időből­) származik, a Saint Severin-templom harangja pedig 1412-ben készült. A többség természetesen jóval "fiatalabb", a francia for­radalom idején ugyanis sokat megsemmisítettek. Valamennyi meglévő harangot katalo­gizáltak, hangjukat is rög­zítették, és 75 harangot minősítettek védett műemlék­nek. STEVEN SPIELBERG hét Oscar-díjat nyert a Schindler listája című alkotásával és további három Oscart kapott az 1993-as év­­ legnagyobb kasszasikerét hozó, Jurassic Park című szuperprodukció. Ritkaság a film történetében, ami idén megesett: A hónap virága ! GYŰSZŰVIRÁG ‘ ! A gyűszűvirág érdekessége, hogy a porzók hamarabb í­s­érnek meg mint a bibe. Ha a mai belemegy a virágba, é­s csak a porzószálakkal érintkezik, a bibe elhajlik az útjából.­ ! Amikor a bibe megérik, a méheknek el kell menniük a | I kétágú bibe alatt, és a másik virágban hozzátapadt porsze-1 ■ meket a ragadós bibéhez dörzsölik. A különböző időben i­s való érés a növény önmegporzását akadályozza meg.. . Leggyakoribb a sárga gyűszűvirág, a legritkább - ezért szi- s­­gorúan védett - a rozsdás gyűszűvirág, dísznövényként is i­s termesztik a piros gyűszűvirágot. A gyapjas gyűszűvirág al­­­gyógyszeripar fontos alapanyaga, szívgyógyszert készítenek e­l belőle. Ez is védett növény, ezért a gyógyszeripar számára i­s termesztik. AZ AIDS-BETEGSÉG első ismert áldozata egy 1952- ben elhunyt norvég matróz, kinek szervezete oly viharos gyorsasággal és rejtélyes mó­don mondta fel egyik afrikai útja után a szolgálatot, hogy az orvosok tanácstalanságukban mélyfagyasztották vérét a jövő számára. Csak évtizedekkel később vizsgálták meg újra, és kiderült: az AIDS rettegett vírusát őrzi a matrózvér. Jelenleg világszerte 14 millió ember hordozója az AIDS- vírusnak, s ez a szám 2000-re­ 40-100 millióra emelkedhet. A gazda kalapjával játszik a legszívesebben az amerikai Garfield County környékén bóklászó szarvas. A bika legyengülve és betegen keveredett tavaly a farmra, és gyógyulása után rendszeresen meglátogatja, jótevőjét, akivel gyakran incselkedik a mezőn, majd elkíséri a farm körüli munkákra is. EPECSEPPEK Sokoldalú ember a kollé­­gám... Ledoktorált, három nyelven beszél, gyorsír, számítógépet kezel... Újabban pedig könyökölni tanul. B­AB­ONANAPTÁR Július 2. Sarlós Boldogasszony ünnepe. Ha a búza eső miatt ké­sik, e napra akkor is kasza, sarló alá érik. Az ezen a napon sarló­val levágott gyógynövények főzete italként, borogatásként egyaránt univerzális orvosság, szinte min­den nyavalyára hat. S aki e napon sarlóját a templom falához tá­masztja, a földön végzett munkába új vetésig el nem fárad. Július 5. Sarolta névünnepe. Ha esőt hoz, dióból, mogyoróból várható az éhkép. Július 13. Antiochiai Szent Margit emléknapja, a margitolás, azaz a sárgadinnye negyedik kapálásának ideje. Aki e napon szül, esélye van rá, hogy négyes­ikreket hoz a világra. Július 20. Illés napja, ősi kígyó- és medveünnep. A pászto­roknak dolog tiltó nap, de úgy ír­ják, gonoszjáró nap is, melyen a forgószélben lakó boszorkák ziva­tart, jégesőt támasztanak. Ha meg­dördül az ég, hemperegjünk meg a földön, ezzel megelőzhetjük a zivatarkárt, és a testünkből is el­űzzük a derékfájás és a hátfájás démonát. Július 21. Dániel-nap. Ha Illés g­onosz zivatarát megúsztuk, ámiettől áldott esőt remélhetünk. Ilyenkor érdemes alászállni a bányákba vagy a mélyen fekvő barlangokba, mert az oroszlánbar­­langból épségben kikerült Dániel minket is épségben segít a fel­színre. Különben is a bányászok­nak ő az egyik védszentje. Július 22. Mária-Magdolna napja, egyben szépségvarázsló nap. Amelyik leánynak e napon tincset vágnak a hajából, annak dús lesz a napkoronája, aki tejjel lemossa, rózsaszirommal törli le az arcát, annak hamvas marad a bőre. Július 25. Jákob és Jakobina napja. Ezen a napon szűnik meg a szőlő növekedni, és kezd éde­­sedni. Bortiltó nap. Aki Jákobkor bort iszik, annak a szőlője elro­had. Ha Jákob lucskos, enyhe tél­nek nézünk el­be, ha északi szél fú, kemény lesz a téli hideg. Július 26. Annának, Mária édesanyjának ünnepe. Minden asz­­szonynép számára dologtiltó nap. Az Anna-bálokon táncolni viszont szabad. Aki e napon virágzó ken­derről­­ álmodik, nagy és váratlan nyereséghez jut, amely az egész családjának hasznára leszen. Szerkeszti: BfiLlNTFi 56 fi M­fi R I fi

Next