Heti Új Szó, 1998. július-szeptember (4. évfolyam, 26-38. szám)
1998-07-03 / 26. szám
HATÁRIDŐK A KOALÍCIÓS PARTNEREKNEK Politikailag átvilágítják az RMDSZ tisztségviselőket Június 27-28-án Kolozsvárott ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A testület zárt ülésen hallgatta meg a szövetségi elnök beszámolóját a kormányzati tevékenységről Madkó Béla szerint az ország helyzete sok szempontból válságos, fontos területeken a szükséges reform első lépéseit sem sikt megtenni. Az általános válságtól a RMDSZ sem függetlenítheti magát, wwwk hatásai megmutatkoznak a szövetségen belül is. A kolozsvári SZKT tétje valójában a kormánykoalícióban való bennmaradás volt? - kérdeztük Taró T. Tibor Temes megyei RMDSZ elnöktől, aki részt vett a sorsdöntő kérdéseket felvető tanácskozáson. - Ilyen sarkítva is fel lehet tenni a kérdést, de valójában árnyaltabb a dolog, mert egyetlen olyan határozatjavaslatot nyújtottak be, hogy lépjünk ki a koalícióból, illetve újuk újra a koalíciós szerződést, ez Csapó József szenátor nevéhez fűződik. Ő módosított formában megismételte a múltkori SZKT-n tett javaslatát, hogy az RMDSZ vonja vissza minisztereit és ne vegyen részt a végrehajtó hatalom legmagasabb szintjén, maradjon viszont jelenlegi koalíciós partnereivel együttműködésben a parlamenti munkában, és államtitkári, illetve cgi szinten maradjon az őt megillető százalékos arányban a hatalom részese. Ez a javaslat nem kapta meg az SZKT többségének szavazatát. A vita valójában arról folyt, hogy milyen feltételek mellett maradjon az RMDSZ továbbra is a kormánykoalíció tagja. Elhangzott, ahogy annak idején a kormánykoalícióba való belépés nem volt kellő módon előkészítve az RMDSZ részéről, ugyanúgy az esetleges kilépés sem lenne megfelelően előkészítve. Felelőtlenség lenne most egyoldalúan a kilépés mellett dönteni, mert annak nagyon súlyos következményei lennének úgy a magyar közösség, mint a román demokrácia szempontjából. Abban konszenzus volt, hogy nem vagyunk a koalícióhoz szögezve, csak abban voltak nézetkülönbségek, hogy az esetleges kilépés mikor és milyen feltételek mellett történjék meg. A szombati napon - az SZKT zárt ülésén - gyakorlatilag reggeltől estig erről folyt a vita. Civilizált, magas szintű vita volt, ami azt bizonyítja, hogy az SZKT kezd beérni mint az erdélyi magyar közösség parlamentje. - Melyek az RMDSZ kormánykoalícióban maradásának feltételei? - Idézzünk az SZKT által elfogadott NYILATKOZAT szövegéből: Az SZKT, a kormánykoalíció tevékenységét elemezve, a kormányprogram szellemében elengedhetetlenül szükségesnek tartja a továbbiakban a következőket: 1. A Képviselőház október 3-ig fogadja el a 36/1997-es sürgősségi kormányrendeletet a kormánykoalíción belül megkötött protokollumok szerint, valamint az ülésszak végéig a Parlament véglegesítse a törvényt. 2. A magyar állami egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság jelentése alapján év végéig történjenek konkrét lépések az egyetem beindítása érdekésen. 3. Az őszi ülésszakban a Parlament fogadja el a decentralizáció, a helyi autonómia rését célzó helyi pénzügyekről szóló törvényt és a helyi közigazgatásról szóló törvényt). 4. A Parlament év végéig fogadja el az új alapokra helyezett költségvetési törvényt. Az RMDSZ tehát szakítópróbának tartja az oktatás körüli kérdéseket, de ezen belül konkrétan az egyetem kérdése a legforróbb. Az elmúlt hetekben történt egy - szerintem szerencsés - alulról jövő nyomás a területi szervezetek és a civil szféra részéről, hogy az RMDSZ “keményítse be” a koalíciós politikáját. Úgy tűnik, ez eredményes volt, mert az RMDSZ csúcsvezetés és a koalíciós partnerek végre határidőkben és konkrétumokban kezdtek gondolkodni. Ennek eredménye a fenti négy pont, amit sokan bíráltak, hogy nagyfokú engedményeket tett az RMDSZ. Ebből már megjelentek az első konkrét részeredmények. 1998. július 3., péntek CD Az első a magyar egyetem létesítésének feltételeit vizsgáló kormánybizottság létrehozása, amely a jelenlegi szabályoknak megfelelően az akkreditálást készíti elő. Ez paritásos alapon állt össze, magyar és román egyetemi tanárok, szakértők, politikusok a tagjai, a napokban elkezdi munkáját és jelentős költségvetési támogatást is kapott, félmilliárd lett. - Az RMDSZ kiegyezne például egy Brassóban létesített magyar-német egyetem létesítésével? - Az alulról jövő nyomás egyértelműen Kolozsvár felé mutat, tehát más megoldás elfogadhatatlan az RMDSZ számára. Az SZKT elfogadta, hogy Kolozsváron, állami és önálló magyar egyetemnek kell létrejönnie. Részletkérdésekben a bizottság fog ajánlatot tenni, és meg vagyok győződve róla, hogy ez nemcsak szakmai, hanem részben politikai döntés lesz, mert a magyar egyetem ügye Romániában már régen inkább a politikai kérdés. Jelentős eredmény a Sürgősségi Kormányrendelet a 17 ingatlanra vonatkozólag, amelyből nyolc magyar. Ez rendkívül fontos, de nekünk temesvári magyaroknak különösen az, mert rajta van a listán a Magyar Ház is. Ezt a kormányhatározatot az RMDSZ és még a Ciorbea kormány eredetileg úgy képzelte el, hogy bizalomerősítő és a politikai akaratot jelző gesztus lesz. Most is annak szánták.» Ez így igaz, de nem a kormányzás közepén kellene ilyen gesztusoknak megtörténniük. Ilyenkor már a politikai akarat masszív megnyilvánulása kellene megmutatkozzon! Sajnos még mindig ott tartunk, hogy közel két év kormányzás után született meg ez a kormányrendelet, amelyet az őszön a parlament még meg kell erősítsen. Van már rá negatív tapasztalat, hogy kormányrendeletet ez a parlament nem erősített meg... A rendelet a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után egy hónappal érvénybe lép, de az ingatlanok átadása egy hosszadalmas procedúra. A kisebbségi minisztérium szakértőivel beszélgetve, a szándék az lenne, hogy mire a parlament visszajönne a vakációból, jöjjön létre a kormány, illetve a kisebbségi szervezetek képviselőiből álló paritásos bizottság, amelynek nem az lenne a feladata, hogy megkérdőjelezze ezt a kormányrendeletet! A bizottság azt kell megállapítsa, hogy az illető kisebbségen belül melyik az a jogi személy, amely jogosult lenne arra, hogy átvegye az ingatlant. Jelenleg a rendelet függelékében az áll, hogy a visszaigénylő pl. a Magyar Ház esete- Lejegyezte: Pataki Zoltán (folytatás a 40. oldalon).