Heti Új Szó, 1998. július-szeptember (4. évfolyam, 26-38. szám)

1998-07-03 / 26. szám

HATÁRIDŐK A KOALÍCIÓS PARTNEREKNEK Politikailag átvilágítják az RMDSZ tisztségviselőket Június 27-28-án Kolozsvárott ülése­zett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A testület zárt ülésen hallgatta meg a szövetségi elnök beszámolóját a kor­mányzati tevékenységről Madkó Béla szerint az ország helyzete sok szem­pontból válságos, fontos területeken a szükséges reform első lépéseit sem si­­­­k­t megtenni. Az általános válságtól a RMDSZ sem függetlenítheti magát, wwwk­ hatásai megmutatkoznak a szö­vetségen belül is.­­ A kolozsvári SZKT tétje valójá­ban a kormánykoalícióban való benn­maradás volt? - kérdeztük Taró T. Tibor Temes megyei RMDSZ elnök­től, aki részt vett a sorsdöntő kérdése­ket felvető tanácskozáson. - Ilyen sarkítva is fel lehet tenni a kérdést, de valójában árnyaltabb a do­log, mert egyetlen olyan határozatjavas­latot nyújtottak be, hogy lépjünk ki a koalícióból, illetve újuk újra a koalíciós szerződést, ez Csapó József szenátor nevéhez fűződik. Ő módosított formá­ban megismételte a múltkori SZKT-n tett javaslatát, hogy az RMDSZ vonja vissza minisztereit és ne vegyen részt a végrehajtó hatalom legmagasabb szint­jén, maradjon viszont jelenlegi koalíciós partnereivel együttműködésben a parla­menti munkában, és államtitkári, illetve cgi szinten maradjon az őt megillető százalékos arányban a hatalom részese. Ez a javaslat nem kapta meg az SZKT többségének szavazatát. A vita valójában arról folyt, hogy milyen feltételek mellett maradjon az RMDSZ továbbra is a kormánykoalí­ció tagja. Elhangzott, ahogy annak idején a kormánykoalícióba való be­lépés nem volt kellő módon elő­készítve az RMDSZ részéről, ugyan­úgy az esetleges kilépés sem lenne megfelelően előkészítve. Felelőtlenség lenne most egyoldalúan a kilépés mel­lett dönteni, mert annak nagyon súlyos következményei lennének úgy a ma­gyar közösség, mint a román demok­rácia szempontjából. Abban konszenzus volt, hogy nem vagyunk a koalícióhoz szögezve, csak abban voltak nézetkülönbségek, hogy az esetleges kilépés mikor és milyen feltételek mellett történjék meg. A szombati napon - az SZKT zárt ülé­sén - gyakorlatilag reggeltől estig er­ről folyt a vita. Civilizált, magas szin­tű vita volt, ami azt bizonyítja, hogy az SZKT kezd beérni mint az erdélyi magyar közösség parlamentje. - Melyek az RMDSZ kormánykoa­­lícióban maradásának feltételei? - Idézzünk az SZKT által elfo­gadott NYILATKOZAT szövegéből: Az SZKT, a kormánykoalíció tevé­kenységét elemezve, a kormányprog­ram szellemében elengedhetetlenül szükségesnek tartja a továbbiakban a következőket: 1. A Képviselőház október 3-­ig fogadja el a 36/1997-es sür­gősségi kormányrendeletet a kor­mánykoalíción belül megkötött protokollumok szerint, valamint az ülésszak végéig a Parlament véglegesítse a törvényt. 2. A magyar állami egyetem létrehozásának módozatait vizs­gáló bizottság jelentése alapján év végéig történjenek konkrét lé­pések az egyetem beindítása ér­dekésen. 3. Az őszi ülésszakban a Par­lament fogadja el a decentralizá­ció, a helyi autonómia rését célzó helyi pénzügyekről szóló törvényt és a helyi közigazgatásról szóló törvényt). 4. A Parlament év végéig fo­gadja el az új alapokra helyezett költségvetési törvényt. Az RMDSZ tehát szakítópróbának tartja az oktatás körüli kérdéseket, de ezen belül konkrétan az egyetem kér­dése a legforróbb. Az elmúlt hetekben történt egy - szerintem szerencsés - alulról jövő nyomás a területi szervezetek és a civil szféra részéről, hogy az RMDSZ “keményítse be” a koalíciós politikáját. Úgy tűnik, ez eredményes volt, mert az RMDSZ csúcsvezetés és a koalí­ciós partnerek végre határidőkben és konkrétumokban kezdtek gondolkodni. Ennek eredménye a fenti négy pont, amit sokan bíráltak, hogy nagyfokú engedményeket tett az RMDSZ. Ebből már megjelentek az első konkrét rész­­eredmények. 1998. július 3., péntek CD Az első a magyar egyetem létesíté­sének feltételeit vizsgáló kormánybi­zottság létrehozása, amely a jelenlegi szabályoknak megfelelően az akkredi­tálást készíti elő. Ez paritásos alapon állt össze, magyar és román egyetemi tanárok, szakértők, politikusok a tagjai, a napokban elkezdi munkáját és jelen­tős költségvetési támogatást is kapott, félmilliárd lett. - Az RMDSZ kiegyezne például egy Brassóban létesített magyar-német egyetem létesítésével? - Az alulról jövő nyomás egyértel­műen Kolozsvár felé mutat, tehát más megoldás elfogadhatatlan az RMDSZ számára. Az SZKT elfogadta, hogy Kolozsváron, állami és önálló magyar egyetemnek kell létrejönnie. Részlet­­kérdésekben a bizottság fog ajánlatot tenni, és meg vagyok győződve róla, hogy ez nemcsak szakmai, hanem részben politikai­­ döntés lesz, mert a magyar egyetem ügye Romániában már régen inkább a politikai kérdés. Jelentős eredmény a Sürgősségi Kormányrendelet a 17 ingatlanra vo­natkozólag, amelyből nyolc magyar. Ez rendkívül fontos, de nekünk te­mesvári magyaroknak különösen az, mert rajta van a listán a Magyar Ház is. Ezt a kormányhatározatot az RMDSZ és még a Ciorbea kormány eredetileg úgy képzelte el, hogy biza­lomerősítő és a politikai akaratot jelző gesztus lesz.­­ Most is annak szánták.»­­ Ez így igaz, de nem a kormány­zás közepén kellene ilyen gesztusok­nak megtörténniük. Ilyenkor már a po­litikai akarat masszív megnyilvánulása kellene megmutatkozzon! Sajnos még mindig ott tartunk, hogy közel két év kormányzás után született meg ez a kormányrendelet, amelyet az őszön a parlament még meg kell erősítsen. Van már rá negatív tapasztalat, hogy kormányrendeletet ez a parlament nem erősített meg... A rendelet a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után egy hónappal érvénybe lép, de az ingatlanok átadása egy hosszadalmas procedúra. A ki­sebbségi minisztérium szakértőivel be­szélgetve, a szándék az lenne, hogy mire a parlament visszajönne a vaká­cióból, jöjjön létre a kormány, illetve a kisebbségi szervezetek képviselőiből álló paritásos bizottság, amelynek nem az lenne a feladata, hogy megkérdője­lezze ezt a kormányrendeletet! A bi­zottság azt kell megállapítsa, hogy az illető kisebbségen belül melyik az a jogi személy, amely jogosult lenne ar­ra, hogy átvegye az ingatlant. Jelenleg a rendelet függelékében az áll, hogy a visszaigénylő pl. a Magyar Ház esete- Lejegyezte: Pataki Zoltán (folytatás a 40. oldalon).

Next