Heti Új Szó, 2004. január-március (10. évfolyam, 1-13. szám)

2004-02-06 / 6. szám

[487) HETI ÚJ SZÓ Dr. Lakatos Gábor A reuma Az elmúlt hét szombatján egy igen kedves meghívást kaptam a Geml József Társaskör teadélutánjára. Nagyon sok mindenről szó esett, ám a fő téma a REUMA volt. Az eszmecserét azzal kezdtem, hogy három típusú reumás megbetegedést ismerünk: 1. POST-INFEKCIÓS 2. GYULLADÁSOS 3. DEGENERA­TÍV (IDŐS KORI) Mivel a jelenlévők tábora " túlnőtte ” a POSTINFEKCIÓS REUMA korát, így a 2. és 3. pont került előtérbe. Megígértem viszont, hogy az érdeklődök számára, de min­denekelőtt az iskolás korú gyermekek szüleinek rovatunkban visszatérek a témára. íme: A post-infekciós reumát pontosabban, poststreptococcus tünetcsoportnak nevez­zük, mert ez a baktérium az, ami a beteg­séget kiváltja. A veszélyeztetett korosztály 5-6/18-20 év, ami nagyjából fedi az iskolai tanulmányok időszakát. A baktérium több­féleképpen “furakodik” a szervezetbe: leg­gyakoribb a mandulagyulladás, az or­­bánc (ERYSIPELAS), a vörheny (SCAR­­LATINUM), gócos fertőzések (fogsor), lábszárfekély (ULCUS CRURIS). A fertőzések aránya kimagaslóan a mandulagyulladás felé billen. 100 esetből 3-4 páciens betegszik meg poststrepto­­coccuszos reumában. A megbetegedés pontos mechaniz­musa még nem egészen ismert, de az biz­tos, hogy immunallergiás folyamatról van szó. A betegségnek két fő evolúciós vonalát ismerjük: a. a fertőzést követő poliartritisz b. a poliartritisszel társuló szív­­betegség (CARDITIS) a. Az ízületi panaszok 2-3 héttel egy “banális” torok-, mandula-gyulladás után jelentkeznek. A panaszok mindig kétolda­lasak, szimmetrikusak, több ízületre térnek át, magas lázzal, borzongással, rossz közérzettel és funkcionális impo­tenciával járnak. A beteg ízületeken kimutathatóak a gyulladásos folyamat összes jele: TUMOR (duzzadás), DOLOR (fájdalom), CALOR (felmelegedés) és RUBOR (kivörösödés). A laboratóriumi vizsgálatok: magas vörösvérsejt süllyedés fibrinogén '''(N = 2-4 mg%), ASLO­R(N = 200 E), fehérvér­sejtszám "’"(N 6000 - 8000/ml), a torokból végzett bakteriológiai vizsgálat nagy mennyiségű streptococcus p hemoli­­tikus­t mutat ki. Ha a carditis hiányzik, a betegség 2- 3 hét alatt penicilin típusú antibiotikumok­kal , aszpirinnel vagy más gyulladásgátló gyógyszerekkel, teljesen megszűnik, de érdemes a kiváltó okra (mandulagyulladás, fogsori góc) figyelni, és ezt eltávolítani. b. Súlyos és egy életre megnyomorító betegség. Az orvosok azt állítják: “ez a típusú reuma csak “megnyalja” az ízületeket, de “belemar” a szívbe. Tény, hogy a már említett ízületi fájdalmak mellé ezúttal heveny szívpanaszok társulnak. A betegség a szív bármelyik struktúráját megtámadhatja:­­ a szívburok-hártya gyul­ladása PERICARDITIST okoz, az izomza­tú MYOCARDITIST, a belső hártya ENDOCARDITIST. A klinikai vizsgálat + EKG + ECHO felmérés biztos támpont a diagnózis pon­tos megállapításában és a betegség súlyosságának értékelésében. A kezelést csakis szakosított kórház­ban szabad végezni, állandó orvosi felü­gyelet alatt. 7 ■ A gyógyszeres kezelés lényege: ilyen magas dózisban penicilin szerű (AM­CILIN vagy CEFALOSPORIN) + corti­­coid (PREDNISON, SUPERPREDNOL) alkalmazása. A felgyógyulás után a legfélőbb szövődmény a visszamaradó billentyűhi­ba. Lányoknál rendszerint a MITRALIS STENOZIS, fiúknál a AORTIS INSUFI­­CIENCIA dominál, de sajnos nem ritka­ság, hogy többszörös billentyűkárosodás alakul ki. Ezek a betegek egy életen át a kardiológiai osztály “mindennaposai” és ma már gyakori az az eset, amikor csak műtét útján (billentyűátültetés) lehet a beteget kompenzált állapotban tartani. Végezetül: SZÜLŐK FIGYELEM! A MANDULAGYULLADÁS, AZ ELHA­NYAGOLT FOGSOR EGYÁLTALÁN NEM MINDENNAPI “APRÓ KELLE­METLENSÉG”. A gyermekük jövőjének érdekében ne restelljenek orvosi tanácsot kérni! Stresszh­elyzetben A szervezetnek, a stressz­helyzetre adott válaszreakciója sok ezer éves reflex: felsza­badulnak a stresszhormonok, a szív gyorsabban ver, a fel­szökő vérnyomással több vér kerül az izmokba, feszültté válik az ember, “küzdelemre kész”, ahogyan ez valamikor régen kialakult, és vészhely­zetben életmentő volt. A ve­szély elmúltával aztán a szer­vezet ismét nyugalmi álla­potba kerül. A váratlan stresszen kívül ugyancsak stresszérzetet vált ki a hosszan tartó feszültség, amit manap­ság előbb-utóbb valószínűleg mindenki megtapasztal. A mo­dern ember életritmusa, a túl­zsúfolt nagyvárosi körülmé­nyek, az állandó zaj és tömeg, a mindennapi munkahelyi fe­szültség, a zajos lakókörnyezet miatt állandóan stresszhely­zetet él át. A folyamatos feszültség akadályozza a szervezet rege­nerálódását, túlterhelődik az idegrendszer. Nyugtalanság, türelmetlenség, depresszió le­het a következmény. A feszült­ség hirtelen, kiszámíthatatlan, erőszakos tettekben is meg­nyilvánulhat. Azoknál, akik örökletesen szorongásos al­­katúak, fokozottan negatívan hat a stressz, és például pánik­­betegség is kialakulhat náluk. A stressz gyakran vezet fej­fájáshoz, magas vérnyomás­hoz, gyomor- és nyombél­­fekélyhez, asztmához. A fe­szültséget átmenetileg enyhít­heti a kávé, a cigaretta, az alkohol, a kábítószer, a kény­szeres evés, de a függőség hosszú távon csak súlyosabb bajt okoz. Ezek helyett meg kell próbálni a stresszt kiváltó tényezőket kiiktatni. A test­mozgás serkenti az “örömhor­­mon-tem­etést”, ezért javítja a hangulatot. A lelki problémák megoldásához a legjobb pszi­chológus segítségét kérni.

Next